Sas Andor

(1887-1962) csehszlovákiai magyar történész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 10.

Sas Andor, született Spitzer Andor[1] (Budapest, 1887. január 22.[2]Pozsony, 1962. augusztus 23.) történész, irodalomtörténész, tanár, egyetemi docens.

Sas Andor
SzületettSpitzer Andor
1887. január 22.
Budapest
Elhunyt1962. augusztus 23. (75 évesen)
Pozsony
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
SzüleiSpitzer Lipót
Grünfeld Júlia
Foglalkozásatörténész,
irodalomtörténész,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Budapesten született Spitzer Lipót vasúti hivatalnok és Grünfeld Júlia (1862–1925)[3] gyermekeként. Az egyetemet Budapesten végezte, ahol Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla mellett tagja volt a Négyesy-szemináriumnak, majd Németországban tanult. A Hatvany család nevelője volt.

1919-ben a Tanácsköztársaság idején Budapesten főiskolai tanárrá nevezték ki, emiatt később nem kapott állami munkahelyet. Rövid ideig Bécsben élt, majd 1920-ban Csehszlovákiában telepedett le. Előbb Munkácson a kereskedelmi akadémián, majd 1932-től Pozsonyban volt tanítóképzői, 1939-től magyar gimnáziumi tanár. Tagja volt a Galilei Körnek, a Csehszlovák ĺrószövetségnek és egyik alapítója a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. 1939–1945 között bujkálni kényszerült.

Az 1920–30-as években történeti tanulmányokat, gazdaságtörténeti dolgozatokat publikált. 1948 után elsősorban ismeretterjesztéssel foglalkozott. 1950-től haláláig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője.

Cikkei az Athenaeumban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, a Huszadik Században, a Nyugatban, a Századunkban, a Magyar Figyelőben, a Magyar Újságban, 1948 után elsősorban az Új Szóban, a Fáklyában, a Szabad Földművesben és az Irodalmi Szemlében jelentek meg. Emlékét elsősorban tanítványai és pályatársai Turczel Lajos, Szalatnai Rezső és Szeberényi Zoltán ápolják.

Sírja a pozsonyi csalogányvölgyi temető XIV. parcellájában van.

Elismerései

szerkesztés
  • Hölderlin Frigyes; Franklin Ny., Bp., 1909
  • Szabadalmas Munkács város levéltára. 1376–1850. A régi városi archívum történetének, anyagának és csoportosítási rendjének ismertetése; Grünstein Ny., Munkács, 1927
  • Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napoleoni háborúk idején 1796–1803; Grünstein Ny., Mukačevo-Munkács, 1928
  • Egy magyar nagybirtok történetéhez. A Schönborn-uralom a 18. században; Századunk, Bp., 1931 (A "Századunk" könyvtára)
  • 1937 Riedl Szende hídverési kísérlete a cseh és magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában 1854–1860
  • 1953 Történelmi és irodalmi tanulmányok. Pozsony
  • 1954 Balassi Bálint. Fáklya IV/12, 7-10.
  • Magyar humoristák. Petőfi Sándor, Jókai Mór és mások vidám írásai. Gyűjtemény; sajtó alá rend., bev. Sas Andor; Csehszlovákiai Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
  • Egy kárpáti latifundium a hűbéri világ alkonyán. A munkácsi Schönborn-uradalom társadalmi és gazdasági viszonyai a XIX. század első felében; Magyar Kiadó, Bratislava, 1955
  • A koronázó város. A bécsi kongresszustól a nagy márciusig. 1818–1848; Gondolat, Bp., 1973
  • 1991 A szlovákiai zsidók üldözése (1939–1945); inː Irodalmi Szemle, 34/6, 565-576.
  • A szlovákiai zsidók üldözése. 1939-1945; szöveggond., szerk. Csanda Gábor; Kalligram, Pozsony, 1993
  • Pozsony, az egykori koronázó város. A bécsi kongresszustól a nagy márciusig, 1815–1848; szöveggond., képvál., szerk. Kövesdi János; 2. bőv. kiad.; Pannónia, Pozsony, 1995
  • A pozsonyi zsidóság 18. és 19. századi jog- és gazdaságtörténetéhez. 2005, Fórum Társadalomtudományi Szemle 7/4, 269-284.

T. G. Masaryk, Edvard Beneš és Kamil Krofta műveit fordította magyarra.

  • 1963 Irodalomtörténeti Közlemények 67/3 (Szalatnai Rezső)
  • Párkány Antal 1975: Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben
  • Életrajzi lexikon
  • A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998
  • A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918–2000)
  • Bibliografia k dejinám Slovenska (Literatúra vydaná do roku 1965)
  • A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944

Külső hivatkozások

szerkesztés