Pesty Frigyes

(1823-1889) történész, országgyűlési képviselő

Pesty Frigyes (Temesvár, 1823. március 23.Budapest, 1889. november 23.) történész, országgyűlési képviselő.

Pesty Frigyes
Született1823. március 23.
Temesvár
Elhunyt1889. november 23. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész, országgyűlési képviselő
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1877. február 27. – 1878. június 29.)
SírhelyeÚj köztemető (114/10-1-70)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pesty Frigyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Pesty Frigyes idősebbkori képe
Pesty Frigyes sírja Budapesten. Új köztemető: 114/10-1-70.

Élete szerkesztés

Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849 áprilisától a debreceni kormány hadügyminisztériumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. 1858-ban indította útjára a Delejtű című lapot, melyben elsősorban természettudományi és gazdasági cikkeknek adott helyet. Ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben a tudományos munkássága folytatásához.

1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett, 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló előadását (1859. december 16-án választották levelező taggá) A templáriusok Magyarországon címmel. Indult az 1861-es választásokon is az újaradi körzetben, ahol országgyűlési képviselői mandátumot nyert.

A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozáshoz, amely nevét igazán ismertté tette. 1863. február 2-án kelt levelében tárja a helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét,[1] majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér. A gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Az 1875–1878-as parlamenti ciklusban ismét parlamenti mandátumot nyert, ezúttal Körmöcbánya képviseletében.

Amikor 1877. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, székfoglaló előadását a helynevek történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. Ha azonban nyomtatásban megjelent munkáit vesszük, feltűnő, hogy mindössze egy van közöttük, amelyik kifejezetten a helynevekkel foglalkozik: az az 1888-ban kiadott Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben című kötet. Mindez persze nem azt jelenti, hogy más munkáiban nem hasznosította a gyűjtött nagy és értékes anyagot. A Magyar Sajtó, a Vasárnapi Ujság és a Pesti Napló című folyóiratokban is megjelentetett kisebb írásokat, amelyekben a helynévgyűjtést propagálta, azzal kapcsolatos tapasztalatait közzétette /1858: Magyar helynevek, 1863: A helyiratok érdekében, 1864: Hazánk helynévtára ügyében/. Történészként azonban érdeklődése egyre inkább Magyarország középkori történelme felé fordult.

Művei szerkesztés

 
Pesty Frigyes emléktáblája, Budapest,
V. kerület, Váci utca 20.

Főbb munkái szerkesztés

Helynévgyűjtésének modern kiadásai szerkesztés

  • Kőhegyi Mihály – Solymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárában. Baja, 1973 (A Bajai Türr István Múzeum kiadványai, 21.)
  • Matijevics Lajos: A jugoszláviai Bácska víznevei Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményében. In: Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Évkönyve, XVIII/2. évf. (1975) 559–570. old.
  • Békés megye Pesty Frigyes helynévgyűjtésében. Bev., jegyz. és közzéteszi: Jankovich B. Dénes. Mutatók: Hévizi Sándor. Békéscsaba, 1983 (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból, 11.)
  • Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Tóth Péter. Miskolc, 1988 (Documentatio Borsodiensis, V.) ISBN 963-01-2865-9
  • Mizser Lajos: A Nagykállói járás Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában, 1864. Nagykálló, 1994 (Helytörténeti Füzetek, 7.)
  • Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi Helynévtárában. Nyíregyháza, 2001 (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai. II. Közlemények, 24.)
  • Mizser Lajos: A Felső-Bodrogköz helynevei – 1864. = A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLV. Szerk. Veres László – Viga Gyula. Miskolc, 2006. 445–462.
  • Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából 1864. Bihar vármegye. I–II. köt. Közzéteszi: Hoffmann István – Kis Tamás. Debrecen, 1996–1998 (A debreceni KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, 65–66.)
  • Asztalos István: Galga völgy földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1976 (Múzeumi Füzetek, 8. sz.)
  • Pastinszky Miklós – Tapolcainé Sáray Szabó Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye.Tatabánya, (József Attila megyei Könyvtár), 1977
  • Pesty Frigyes Kéziratos Helynévtárából I. Jászkunság. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét–Szolnok, 1978
  • Pesty Frigyes Kéziratos Helynévtárából II. Külső-Szolnok. Közzéteszi: Bognár András. Kecskemét–Szolnok, 1979
  • Asztalos István: A Gödöllői járás nyugati részének földrajzi nevei Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárában. Aszód, 1979 (Múzeumi Füzetek, 13. sz.)
  • Létay Miklós: Pesty Frigyes helynévtárának budapesti adatai. Budapest, 1986
  • A Káli-medence helynevei Pesty Frigyes gyűjteményében; sajtó alá rend. Boros Edit; EKMK, Veszprém, 1987 (Helytörténeti füzetek)
  • Sárospatak és Sátoraljaújhely környéke Pesty Frigyes helynévtárában; szerk., bev., jegyz. Kováts Dániel; Kazinczy Múzeum, Sátoraljaújhely, 1998 (A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum füzetei)
  • Mizser Lajos: Ugocsa és Ung megye Pesty Frigyes 1864-66. évi helynévtárában; Stúdium, Nyíregyháza, 1999 (A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének közleményei)
  • Nagy István, Ny.: Pesty Frigyes kéziratos helynévtára: történelmi Veszprém vármegye. Pápa, 2000
  • Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. A szöveget gondozta és a bevezetőt írta Gőzsy Zoltán és Polgár Tamás, közreműködött Vonyó Jánosné. Kaposvár, 2001
  • Heves vármegye helynévtára; sajtó alá rend., tan., jegyz. Csiffáry Gergely; Heves Megyei Levéltár, Eger, 2005 (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai)
  • Papp György–Rajsli Ilona: Bácskai helységek Pesty Frigyes 1864. évi kéziratos helynévtárában; Logos-print, Tóthfalu, 2006
  • Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864-1865 – Székelyföld és térsége I. Kovászna megye. 2012
  • Pesty Frigyes: Baranya vármegye helynévtára, 1864-1865. A szöveget közreadja, gondozta és a bevezetőt írta Csibi Norbert, Gőzsy Zoltán, Máté Gábor. Pécs, 2019

Melléklet szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A történeti helynevek gyűjtésére már 1850-től Révész Imre is felhívta a figyelmet jelentősebb helynévgyűjtemény közlésével, országos méretű részletekbemenő akcióvá ez azonban akkor még nem vált. Őt követte Jerney János és mások. Lásd Szabó T. Attila 1944: A magyar hely-névkutatás a XIX. században. Kolozsvár; Szőke Melinda 2018: A hamis oklevelek a magyar nyelvtörténeti vizsgálatok szemszögéből. Századok 152/2, 421-422.

További információk szerkesztés