Főmenü megnyitása

Drugeth Fülöp

frank származású magyar főnemes (1288-1327)

Drugeth Fülöp (Drugeth I. Fülöp; ? – 1327. szeptember 9. előtt) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, nádor (1323–1327); I. Károly feltétlen híve és szövetségese.

Drugeth Fülöp
Magyar Királyság nádora
Hivatali idő
1323 1327
Előd Debreceni Dózsa
Utód Drugeth János

Született 1288
Nápoly?
Elhunyt1327. szeptember 9. előtt

Gyermekei fia nem volt
Foglalkozás főúr
Vallás római katolikus

Tartalomjegyzék

TevékenységeSzerkesztés

 
Drugeth családi címer

Fülöp a frank eredetű nápolyi Druget családban született. Apja, Druget János Martell Károly hűbérese volt.[1]

1300 nyarán Károly Róbert kíséretének tagjaként érkezett Salernóból Magyarországra. Az első, hazánkba érkező Drugethként ő alapozta meg a főnemessé váló család vagyonát, politikai és katonai befolyását.

Károly gyermekkori bizalmasaként fontos szerepe volt a király hatalmi konszolidációjában és a kiskirályok hatalmát letörő hadjárataiban. A rozgonyi csata után, majd Abák hatalmának végső megtörésekor a király több birtokot adományozott neki, többek között Zemplén, Barkó, Jeszenő, Palocsa, „Szokoly” (Pusztatorony-Bibervár, Szokolya mellett), Párics (a mai Tőketerebes mellett), és Lubló kővárait tartozékaikkal. Ekkor került a kezére a gönci vár és a füzéri vár 1312-ben, a boldogkői vár pedig 1317-ben. Ezek mellett Sáros, Regéc, Jászó, Sárd(??), Dédes, Fülek, Diósgyőr és Makovica (a mai Miklósvölgye mellett) várait is gondjaira bízták.

1316?–1327 között Szepes és Újvár ispánja volt. E területek kormányzójaként többször is összeütközésbe került Csák Mátéval. Később rövid időre a királyné tárnokmestere lett, majd 1323-tól 1327-ig nádor. [2]

 
I. Károly, a Drugethek pártfogója

Az ország északi részén szerzett birtokaira támaszkodva számos familiárist szerzett és valóságos udvartartást épített ki. Familiárisai közül később több család is a főnemesek közé emelkedett. A gyors kiemelkedés legjelesebb példája például Perényi Miklós. Nagy birtokaira támaszkodva fontos katonai szövetségesnek számított; ő vezette a király horvátországi és a havasalföldi hadjáratait.

A nádori cím megszerzésével komoly szerepe lett az igazságszolgáltatásban. Ezt erősítette a nádor bírói jogkörének kiszélesítése. Fülöp két alnádort (viceiudex palatini, illetve iudex palatini) nevezett ki. Egyikének állandó székhelye Budán volt, a másikuké Vizsolyban. Ő maga saját észak-magyarországi befolyási területeire már korábban megkapta a főbíró jogait. Bevezette a nádori ítélőszék intézményét (ongregatio generalis palatini) és a tizenkét tagú esküdtszéket. A bírói ranglétrán gyakran familiárisait tette maga alá.

Fogadott apjával, Nekcsei Demeter tárnokmesterrel és annak vejével, Garai Pál macsói bánnal alapította meg az első báróligát.

Fiúörökös nélkül halt meg 1327-ben. Halála előtt Nápolyi Mária közvetítésével Magyarországra hívta bátyját,[3] Drugeth Jánost a birtok átvételére. János lett a magyar Drugethek homonnai ágának megalapítója, több vármegye főispánja.[4] Fülöp vagyonát unokaöccse (János fia), Drugeth Vilmos (Drugeth I. Vilmos) örökölte.

CsaládjaSzerkesztés

Fülöp bátyja Drugeth János (1288-1333), a család homonnai ágának megalapítója, Somogy, Bács, Fejér és Tolna vármegyék főispánja.

János idősebb fia geréni Drugeth Vilmos nádor, a fiatalabb Drugeth Miklós (1344–1354 között ungi főispán, 1354-től országbíró).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés