Drugeth Fülöp
Drugeth Fülöp (Drugeth I. Fülöp; ? – 1327. szeptember 9. előtt) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, nádor (1323–1327); I. Károly feltétlen híve és szövetségese.
Drugeth Fülöp | |
Magyar Királyság nádora | |
Hivatali idő 1323 – 1327 | |
Előd | Debreceni Dózsa |
Utód | Drugeth János |
Született |
1288 Nápoly? |
Elhunyt | 1327. szeptember 9. előtt |
Gyermekei | fia nem volt |
Foglalkozás | főúr |
Vallás | római katolikus |
Tartalomjegyzék
TevékenységeSzerkesztés
Fülöp a frank eredetű nápolyi Druget családban született. Apja, Druget János Martell Károly hűbérese volt.[1]
1300 nyarán Károly Róbert kíséretének tagjaként érkezett Salernóból Magyarországra. Az első, hazánkba érkező Drugethként ő alapozta meg a főnemessé váló család vagyonát, politikai és katonai befolyását.
Károly gyermekkori bizalmasaként fontos szerepe volt a király hatalmi konszolidációjában és a kiskirályok hatalmát letörő hadjárataiban. A rozgonyi csata után, majd Abák hatalmának végső megtörésekor a király több birtokot adományozott neki, többek között Zemplén, Barkó, Jeszenő, Palocsa, „Szokoly” (Pusztatorony-Bibervár, Szokolya mellett), Párics (a mai Tőketerebes mellett), és Lubló kővárait tartozékaikkal. Ekkor került a kezére a gönci vár és a füzéri vár 1312-ben, a boldogkői vár pedig 1317-ben. Ezek mellett Sáros, Regéc, Jászó, Sárd(??), Dédes, Fülek, Diósgyőr és Makovica (a mai Miklósvölgye mellett) várait is gondjaira bízták.
1316?–1327 között Szepes és Újvár ispánja volt. E területek kormányzójaként többször is összeütközésbe került Csák Mátéval. Később rövid időre a királyné tárnokmestere lett, majd 1323-tól 1327-ig nádor. [2]
Az ország északi részén szerzett birtokaira támaszkodva számos familiárist szerzett és valóságos udvartartást épített ki. Familiárisai közül később több család is a főnemesek közé emelkedett. A gyors kiemelkedés legjelesebb példája például Perényi Miklós. Nagy birtokaira támaszkodva fontos katonai szövetségesnek számított; ő vezette a király horvátországi és a havasalföldi hadjáratait.
A nádori cím megszerzésével komoly szerepe lett az igazságszolgáltatásban. Ezt erősítette a nádor bírói jogkörének kiszélesítése. Fülöp két alnádort (viceiudex palatini, illetve iudex palatini) nevezett ki. Egyikének állandó székhelye Budán volt, a másikuké Vizsolyban. Ő maga saját észak-magyarországi befolyási területeire már korábban megkapta a főbíró jogait. Bevezette a nádori ítélőszék intézményét (ongregatio generalis palatini) és a tizenkét tagú esküdtszéket. A bírói ranglétrán gyakran familiárisait tette maga alá.
Fogadott apjával, Nekcsei Demeter tárnokmesterrel és annak vejével, Garai Pál macsói bánnal alapította meg az első báróligát.
Fiúörökös nélkül halt meg 1327-ben. Halála előtt Nápolyi Mária közvetítésével Magyarországra hívta bátyját,[1] Drugeth Jánost a birtok átvételére. János lett a magyar Drugethek homonnai ágának megalapítója, több vármegye főispánja.[3] Fülöp vagyonát unokaöccse (János fia), Drugeth Vilmos (Drugeth I. Vilmos) örökölte.
CsaládjaSzerkesztés
Fülöp bátyja Drugeth János (1288-1333), a család homonnai ágának megalapítója, Somogy, Bács, Fejér és Tolna vármegyék főispánja.
János idősebb fia geréni Drugeth Vilmos nádor, a fiatalabb Drugeth Miklós (1344–1354 között ungi főispán, 1354-től országbíró).
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Arcanum: Drugeth János, homonnai
- ↑ Borbély 2015, 75. o.
- ↑ Borbély 2015, 76–77. o.
ForrásokSzerkesztés
- Drugeth család. www.kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2017. február 27.)[Tiltott forrás?]
- Borbély, Zoltán, témavezető: Vargáné Dr. Balogh Judit e. A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben - Doktori értekezés (PDF), Eger: Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar. DOI: 10.15773/EKF.2015.003 (2015). Hozzáférés ideje: 2017. február 27. Archiválva 2018. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Gajdos Csaba: A gönci Amádé-vár. A történelmi Magyarország várai | http://jupiter.elte.hu, 2010. (Hozzáférés: 2017. február 27.)[halott link]