Drugeth Fülöp

Drugeth Fülöp (Drugeth I. Fülöp; ? – 1327. szeptember 9. előtt) frank származású magyar főnemes, Szepes és Újvár ispánja, nádor (1323–1327); I. Károly feltétlen híve és szövetségese.

Drugeth Fülöp
Magyar Királyság nádora
Hivatali idő 1323 – 1327
Előd	Debreceni Dózsa
Utód	Drugeth János
Született	1288 Nápoly?
Elhunyt	1327. szeptember 9. előtt
Gyermekei	fia nem volt
Foglalkozás	főúr
Vallás	római katolikus

Tevékenysége

Drugeth családi címer

Fülöp a frank eredetű nápolyi Druget családban született. Apja, Druget János Martell Károly hűbérese volt.

1300 nyarán Károly Róbert kíséretének tagjaként érkezett Salernóból Magyarországra. Az első, hazánkba érkező Drugethként ő alapozta meg a főnemessé váló család vagyonát, politikai és katonai befolyását.

Károly gyermekkori bizalmasaként fontos szerepe volt a király hatalmi konszolidációjában és a kiskirályok hatalmát letörő hadjárataiban. A rozgonyi csata után, majd Abák hatalmának végső megtörésekor a király több birtokot adományozott neki, többek között Zemplén, Barkó, Jeszenő, Palocsa, „Szokoly” (Pusztatorony-Bibervár, Szokolya mellett), Párics (a mai Tőketerebes mellett), és Lubló kővárait tartozékaikkal. Ekkor került a kezére a gönci vár és a füzéri vár 1312-ben, a boldogkői vár pedig 1317-ben. Ezek mellett Sáros, Regéc, Jászó, Sárd(??), Dédes, Fülek, Diósgyőr és Makovica (a mai Miklósvölgye mellett) várait is gondjaira bízták.

1316?–1327 között Szepes és Újvár ispánja volt. E területek kormányzójaként többször is összeütközésbe került Csák Mátéval. Később rövid időre a királyné tárnokmestere lett, majd 1323-tól 1327-ig nádor.

I. Károly, a Drugethek pártfogója

Az ország északi részén szerzett birtokaira támaszkodva számos familiárist szerzett és valóságos udvartartást épített ki. Familiárisai közül később több család is a főnemesek közé emelkedett. A gyors kiemelkedés legjelesebb példája például Perényi Miklós. Nagy birtokaira támaszkodva fontos katonai szövetségesnek számított; ő vezette a király horvátországi és a havasalföldi hadjáratait.

A nádori cím megszerzésével komoly szerepe lett az igazságszolgáltatásban. Ezt erősítette a nádor bírói jogkörének kiszélesítése. Fülöp két alnádort (viceiudex palatini, illetve iudex palatini) nevezett ki. Egyikének állandó székhelye Budán volt, a másikuké Vizsolyban. Ő maga saját észak-magyarországi befolyási területeire már korábban megkapta a főbíró jogait. Bevezette a nádori ítélőszék intézményét (ongregatio generalis palatini) és a tizenkét tagú esküdtszéket. A bírói ranglétrán gyakran familiárisait tette maga alá.

Fogadott apjával, Nekcsei Demeter tárnokmesterrel és annak vejével, Garai Pál macsói bánnal alapította meg az első báróligát.

Fiúörökös nélkül halt meg 1327-ben. Halála előtt Nápolyi Mária közvetítésével Magyarországra hívta bátyját, Drugeth Jánost a birtok átvételére. János lett a magyar Drugethek homonnai ágának megalapítója, több vármegye főispánja. Fülöp vagyonát unokaöccse (János fia), Drugeth Vilmos (Drugeth I. Vilmos) örökölte.

Családja

Fülöp bátyja Drugeth János (1288-1333), a család homonnai ágának megalapítója, Somogy, Bács, Fejér és Tolna vármegyék főispánja.

János idősebb fia geréni Drugeth Vilmos nádor, a fiatalabb Drugeth Miklós (1344–1354 között ungi főispán, 1354-től országbíró).

Források

• Drugeth család. www.kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2017. február 27.)
• Borbély, Zoltán, témavezető: Vargáné Dr. Balogh Judit e. A Homonnai Drugethek Felső-Magyarországon a 17. század első évtizedeiben - Doktori értekezés (PDF), Eger: Eszterházy Károly Főiskola Bölcsészettudományi Kar. DOI: 10.15773/EKF.2015.003 (2015). Hozzáférés ideje: 2017. február 27.  Archiválva 2018. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Gajdos Csaba: A gönci Amádé-vár. A történelmi Magyarország várai | http://jupiter.elte.hu, 2010. (Hozzáférés: 2017. február 27.)