A lapnak nincs ellenőrzött változata, lehet, hogy még egyáltalán nem ellenőrizte senki a minőségét.

Sáros vára Szlovákia legnagyobb területű középkori várromjai közé tartozik.[1] A kastély 1963 óta nemzeti kulturális műemlék. Összes beépített területe meghaladja a 2,7 hektárt.[2] A Sárosi-várhegy andezitből épül fel, amely 570 méterre magasodik Nagysáros városa fölé, és mintegy 5 km távolságra van Eperjestől.

Sáros vára
Ország Szlovákia
Mai településNagysáros

Építőanyagaandezit, homokkő
TulajdonosNagysáros
Látogathatóaz év minden napján, belépőjeggyel
Elhelyezkedése
Sáros vára (Szlovákia)
Sáros vára
Sáros vára
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 10′ 34″49.052222°N 21.176111°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 10′ 34″49.052222°N 21.176111°E
Sáros vára weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáros vára témájú médiaállományokat.
Kilátás nyugatra, Megye (Medzany) irányába
A vár öregtornya

Történelem

szerkesztés

Példák dokumentált történelmi nevekre: 1245 castrum Sarus, 1312 castrum de Saarus.

A régészeti kutatások már a neolitikumban, a késő kőkorszakban és a bronzkorban (i.e. 13–11. század) igazolták a várhegy betelepülését. Egy másik betelepülési időszak az időszámításunk kezdetétől egészen a 4. századig bizonyított. Ez a betelepülési folytonosság megszakadt és csak a 10. és 12. században folytatódott.

A középkori alapépület pontos építési ideje nem ismert. Az új kastély építése a 13. században kezdődött; innen származik az első említés a Sarus nevű várról (1245). A kastélyt a Tarca folyó völgyén át vezető észak-déli kereskedelmi útvonal védelmére építették. Fennállásának kezdete óta királyi vár volt. Ez volt a királyok rezidenciája, amikor Sárosban tartózkodtak.

Az 1340-es években a Sáros vármegye megalakulása után az új közigazgatási egység központja lett. A 14. század elején az Amadé család, Károly Róbert király ellenségei foglalták el a várat. Az új tulajdonosok a kastélyt lakó- és kereskedelmi épületekkel bővítették, erődítményeit megerősítették. Demeter várkapitány innen ellenőrizte a környező városokat. A rozgonyi csata (1312) után ismét királyi tulajdonba került. Zsigmond király elzálogosította a várat 1436-ban Perényi Péternek. 1438-ban majd a Soó család kifizette a zálogösszeget így, megszerezték tőle a várat. Azonban 1439-ben a Perényi család örök adományként megkapta a várkastélyt. 1441-1460 között Jiskra János és kapitányai foglalták el. Egy sikertelen ostrom után végül tárgyalások után Mátyás király foglalta el aki visszaadta a Perényieknek. 1490-ben azonban Perényi István hűtlenségbe esett, és elkobozták tőle a birtokait. 1528-ban Zápolya János ismét visszaadta a várat a Perényi családnak.

A Perényiek birtokaként jelentősen kibővült, és új várfallal lett megerősítve.1526-ban, a mohácsi csata után a Perényiek Zápolya János mellé álltak, és elfoglalták Kassát (1536. december 4.). A császári hadsereg ostrom alá vette a várat, és 1537-ben elfoglalta. A kassai királyi házból a tartományi hatóságokat átköltöztették a Sáros várba. A mohácsi csata után, a török portyáktól való félelem miatt, megerősítették a vár védelmi rendszerét. Sáros vára így a Tátrától a Tiszáig terjedő Habsburg-régió központjává vált. A Habsburgok masszív katonai erődítménnyé építették át a várat, ahol körülbelül 200 gyalogosból álló állandó helyőrség és jelentős arzenál volt elhelyezve.

1642-ben a kastély a Rákóczi-család birtokába került, akik a vár területén egy pompás kastélyban éltek. Ez a hatalmas erőd azonban nem vett részt be az utolsó Habsburg-ellenes felkelések eseményeiben. 1660-ban egy lőporraktár felrobbant, és az egész várat megrongálta. A következő években ezért csak csapatok elhelyezésére használták. A kastély 1687-ben leégett, és soha nem építették újjá. II. Rákóczi Ferenc után a kastély női vonalon keresztül az Aspremont család tulajdonába került, később a Szirmay családé lett. A kastély utolsó tulajdonosa Pulszky Géza királyi kamarás volt.

A vár leírása

szerkesztés

Az évszázadok során a várkastély számos átalakításon ment keresztül. A várkastély központja egy prizmás torony (öregtorony) volt, méretei 13,2×13,2 méter, falai pedig 4,5 méter vastagok. Hatalmas fallal erősítették meg, és az északnyugati oldalon lévő kapun keresztül volt a bejárat. Helyi andezitkőből épült, megerősített homokkő sarkokkal. Az erődítmény tizennégy bástyából áll, a falvonalba beépített nyílásokkal. Hasonló kastélyokat épített IV. Béla király az ország védelmi képességének növelése miatt a tatárjárás után az egész Magyar Királyságban.

Mai megjelenés

szerkesztés

A várkastély napjainkban az eperjesiek és a környék lakosainak kedvelt kirándulóhelye. A várhoz kövezett aszfaltút vezet, és kerékpárral is megközelíthető. A bekötőút tanösvényként szolgál. Az egész várhegy nemzeti természetvédelmi terület. A vár erődítményei ma is láthatók, beleértve a bástyákat is. A várkastély területét az önkéntesek munkájának köszönhetően már nem borítja be elvadult bozót. Az részlegesen újjáépített Öregtoronyból nagyon szép kilátás nyílik a környékre.

Leletek a kastélyban

szerkesztés

A várhegy legrégebbi települését újkőkori kerámialeletek és kőtörmelékek bizonyítják. A kastély következő betelepülési időszakát (az időszámításunk kezdetétől a IV. századig) egy késő vaskori grafitkerámia és egy öntött bronzcsat leletei bizonyítják.

Látogatása

szerkesztés

A váraz év minden napján látogatható. Májustól októberig minden nap 10:00-től 18:00-ig tart nyitva, áprilisban 17:00-kor, novembertől márciusig 16:00-kor zár. A belépésre május és október között legkésőbb a zárás előtt fél óráig van lehetőség. A felnőtt belépőjegy ára 3 euró, minden más kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas) 2 euróba került, a családi jegy 6 euró. Az öregtoronyba, amelyben egy szinten kiállítás található külön 2 eurós jeggyel látogatható, kizárólag vezetéssel, amelyek a kijelölt időkben indulnak.[3][4]

A vár Nagysárosról a sárga turistajelzésen közelíthető meg. Személygépkocsival a várhegy déli lábánál található parkolóig lehet utazni. A parkolás ingyenes. A parkolóban WC is található. A parkolóból betonburkolatú út vezet a várig, amelyen a sárga jelzésű turistaút is halad.

Környéke

szerkesztés

A közeli várkastélyok:

  • Bodony vára
  • Kapi vára
  • Sároskőszegi vár
  • Merse vára
  • Abos vára
  • Sebes vára
  1. Názvy hradov a zámkov. (Hozzáférés: 0202. szeptember 6.)
  2. Pamiatkový objekt detail. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
  3. Otváracie hodiny (sk-SK nyelven). Hrad Šariš. (Hozzáférés: 2024. október 5.)
  4. Vstupné (sk-SK nyelven). Hrad Šariš. (Hozzáférés: 2024. október 5.)

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Šarišský hrad című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés