Főmenü megnyitása

Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1856–1933)

irodalomtörténész, 1856–1933

Baróti Lajos, 1884-ig Grünn Lajos (Haulikfalva (Perjámos), 1856. augusztus 26.Balatonalmádi, 1933. március 13.) irodalomtörténész, történész, polgári iskolai tanár.

Baróti Lajos
Életrajzi adatok
Született1856. augusztus 26.
Haulikfalva
Elhunyt1933. március 13. (76 évesen)
Balatonalmádi
Ismeretes mint irodalomtörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Apja katolikus néptanító volt. Gimnáziumi tanulmányait 1868 és 1875 között Szegeden és Temesvárott végezte. 1875 őszén Pestre ment az egyetemre és jogot hallgatott, két évre rá a bölcseleti karhoz ment át. 1879-ben letette a középiskolai tanári vizsgálatot történelemből és földrajzból, 1880-81-ben a magyar- és német nyelv és irodalomból. 1880-ban fővárosi polgár-iskolai tanár lett. Eleinte ideiglenes minőségben az V. kerületi polgári leányiskolánál működött, miután már előbb négy éven át a Röser-féle kereskedelmi iskolában tanított. 1882-ben a várbeli polgári leányiskolához a magyar és német nyelv és irodalom tanárának választatott meg. 1894 és 1905 között Budapesten volt felsőreáliskolai tanár. Miután nyugalomba vonult, Balatonalmádiban élt súlyos betegen.

1882-től Petőfi Sándor tanulmányozásával foglalkozott és az élete és költészetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Az erre vonatkozó cikkek megjelentek a Fővárosi Lapokban (1883), Vasárnapi Ujságban (1884-85. 1890.) és Nemzetben (1884.)

MunkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  
  • Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
  • Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
  • Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  
  • Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.  
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: „Stúdium” Kiadása. 1926.  (reprint kiadás: Kassák Kiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7765-39-5)
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.