A Hanza-szövetség (németül: die Hanse) kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.

A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül

A Hanza-szövetség szerkesztés

A Hanza-szövetség megalapozta a középkori városi kultúrát Észak-Európában és jelentést adott a mondásnak: „a városi levegő szabaddá tesz”.

A Szövetség, mely majdnem félezer évig működött, az egész Balti-tengeri régióban hatással volt a gazdaságra, politikára és kultúrára. A Hanza-szövetség létrejöttének előfeltétele volt a kereskedelem és a városok fejlődése, valamint a német kereskedők előrenyomulása kelet felé a Balti-tenger partjai mentén. Az időszak szimbolikus kezdete 1159, amikor Lübeck városát, a szövetség központját, újraalapították.[1]

Eleinte a Hansa fogalom a külföldön élő kereskedők szövetségét jelentette. A 13. század végére a városok Hansái megerősödtek – kereskedővárosok komoly szövetségévé, melyek közös politikai alapelvet vallottak.

Gazdasági erejével együtt párosult politikai hatalma: tőle függött rengeteg észak-európai ország gazdasága is, így a Német Lovagrendé is. Mivel óriási pénzösszegekkel rendelkezett, nagyszámú zsoldossereget tartott fenn, s több háborúban leverte a dán királyt, de éppúgy hadat viselt a németalföldi városok és Anglia ellen is. A német lovagrend tevékenyen támogatta és védte a szövetséget, mert azt a 13. században, mikor megkezdte a kelet-balti területek bekebelezését, jelentős szubvenciót biztosított számára, részben, mert nem állt közvetlen egyházi fennhatóság alatt, mint a Kardtestvérek rendje.

Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia, Lettország és Észtország területén voltak. A Hanza kereskedelmi régió nyugati határa London és Bruges, keleti határa Novgorod, míg északon Bergen határolta. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon minden hajó kikötött.

A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában. A Balti-tenger volt a Szövetség „belső tengere”.

A Hanza-kereskedők főként két, egymástól függő terület között kereskedtek. A gyáripar és kézművesség fejlett volt Flandriában és Rajna-Vesztfáliában, míg Kelet-Európa és Oroszország elegendő alapanyagot és élelmiszert biztosított. Hosszadalmas belső harc is folyt a Hanza-városok között Novgorod ellenőrzéséért, hiszen ezen a városon keresztül kereskedtek az egész Orosz Birodalommal. A Hanza-kereskedők már a 13. században állandó állomást tartottak fent közösen Novgorodban. Ezt Péter udvarának (vagy Peterhofnak) nevezték, és a kereskedők otthonait, raktárépületeit, malmot, sörfőzdét és templomot foglalt magába.

 
A Hanza-szövetség fő kereskedelmi útvonalai

A törvény szerint minden Hanza-kereskedő évente csak egyszer utazhatott Novgorodba, és legfeljebb 1000 ezüstmárka értékben hozhatott árut magával. A 15. században a Hanza-szövetségnek sikerült megtiltani a kereskedést Oroszországgal a nem a Szövetséghez tartozó kereskedők részére.

A 14. század végén a Hanzát eredményesen zaklatták a Vitális Testvérek. Bár a kalózokat idővel sikerült legyőznie a Hanzának, de ettől kezdve egyre több nehézséggel nézett szembe a szövetség.

A novgorodi Hanza-kereskedelmi állomást 1494-ben zárták be, igazgatása átkerült három másik városhoz: Rigához, Tartuhoz és Tallinnhoz. Habár a kereskedelmi kapcsolatok Oroszországgal más útvonalakon is fejlődtek, ez az év jelöli a Hanza-szövetség hanyatlásának kezdetét. A Szövetség a 16. században gyorsan vesztett jelentőségéből, elsősorban az erősödő Anglia, Dánia, de főképpen Hollandia miatt. A nagy földrajzi felfedezések és a hajózás fejlődése lehetővé tették, hogy új kereskedelmi útvonalak alakuljanak, így már nyersanyagot és gazdaságilag fontos nemesfémet máshonnan is be lehetett szerezni. Ráadásul a hajóépítés az angoloknál, portugáloknál, hollandoknál, franciáknál és spanyoloknál rengeteget fejlődött, míg ilyen jellegű fejlesztésekbe a Hanza nem tudott kezdeni. A Német-római Birodalomnak meggyűlt a baja az Oszmán Birodalom előretörésével, ezért a nagy földrajzi felfedezésekből a németek többnyire kimaradtak.

Az utolsó Hanza-gyűlésen, 1669-ben Lübecken kívül csak öt másik város képviseltette magát (fénykorában 220 város volt a Hanza-szövetség tagja). A gyűlés után a Szövetség megszűnt. A független államok korszaka ezzel elkezdődött.

Hanza-városok listája szerkesztés

1559-ben a Hanza városok szövetsége négy régiót ("kört") alkotott.

Régió Város Állam
Vend-pomerániai Lübeck
 
Szabad birodalmi város
Vend-pomerániai Hamburg
 
Szabad birodalmi város
Vend-pomerániai Lüneburg
 
Braunschweig–Lüneburgi Hercegség
Vend-pomerániai Wismar
 
Mecklenburgi Hercegség
Vend-pomerániai Rostock
 
Mecklenburgi Hercegség
Vend-pomerániai Stralsund
 
Rügeni Fejedelemség
Vend-pomerániai Demmin
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Greifswald
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Anklam
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Stettin (Szczecin)
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Pasewalk
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Kolberg (Kolobrzeg)
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Rügenwalde (Darłowo)
 
Pomerániai Hercegség
Vend-pomerániai Stolp (Słupsk)
 
Pomerániai Hercegség
Balti Visby
 
Svéd Királyság
Balti Stockholm
 
Svéd Királyság
Balti Danzig (Gdańsk)
 
Német Lovagrend
Balti Ebling (Elbląg)
 
Német Lovagrend
Balti Thorn (Toruń)
 
Német Lovagrend
Balti Krakkó
 
Lengyel Királyság
Balti Breslau (Wrocław)
 
Cseh Királyság
Balti Königsberg (Kalinyingrád)
 
Német Lovagrend
Balti Riga
 
Livónia
Balti Reval (Tallinn)
 
Livónia
Balti Dorpat (Tartu)
 
Livónia
Szász Braunschweig
 
Szász Hercegség
Szász Bréma
 
Szabad birodalmi város
Szász Magdeburg
 
Magdeburgi Érsekség
Szász Goslar
 
Szabad birodalmi város
Szász Erfurt
 
Mainzi Érsekség
Szász Stade
 
Brémai Érsekség
Szász Berlin
 
Brandenburgi Őrgrófság
Szász Frankfurt
 
Brandenburgi Őrgrófság
Vesztfáliai Köln
 
Szabad birodalmi város
Vesztfáliai Dortmund
 
Szabad birodalmi város
Vesztfáliai Deventer
 
Utrechti Püspökség
Vesztfáliai Kampen
 
Utrechti Püspökség
Vesztfáliai Groningen
 
Frízföld
Vesztfáliai Münster
 
Münsteri Püspökség
Vesztfáliai Osnabrück
 
Osnabrücki Püspökség
Vesztfáliai Soest
 
Szabad birodalmi város

Lerakatok szerkesztés

A szövetség a következő helyeken rendelkezett lerakatokkal.

Város Állam
Novgorod-Peterhof
 
Orosz Cárság
Bergen-Bryggen
 
Norvég Királyság
Brugge-Hansekontoor
 
Flandriai Grófság
London-Steelyard
 
Angol Királyság
Antwerpen
 
Brabanti Hercegség
Bishop's Lynn (King's Lynn) Angol Királyság
Ipswich
 
Angol Királyság
Malmö
 
Dán Királyság
Falsterbo
 
Dán Királyság
Kaunas
 
Litván Nagyfejedelemség
Pleskau (Pszkov)
 
Orosz Cárság
Polack
 
Litván Nagyfejedelemség

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Hanza városok királynője. [2016. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 3.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Hanza-szövetség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés