Bohuslän tartomány
Bohuslän Nyugat-Svédország egyik tartománya. Szomszédai Dalsland és Västergötland tartományok. A roskildei béke értelmében ez a volt norvég tartományt Svédországhoz csatolták.
| Bohuslän | |
.jpg) | |
 | |
| Bohuslän címere | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Svédország |
| Történelmi országrész | Götaland |
| Megye | Västra Götaland megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 309 248 fő (2020. dec. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | |
| Összesen | 4400 km² |
| Jellegzetes virág | |
| svédül | Vildkaprifol (Búbos lonc) |
| latinul | Lonicera periclymenum |
| Jellegzetes állat | Borjúfóka (Knubbsäl) |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| é. sz. 58° 14′ 53″, k. h. 11° 53′ 13″Koordináták: é. sz. 58° 14′ 53″, k. h. 11° 53′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bohuslän témájú médiaállományokat. | |
MegyeSzerkesztés
Sok évig Bohuslän Göteborg várossal együtt Göteborg és Bohus megyét alkotta, de 1999-ben Västra Götaland megyébe olvasztották bele.
TörténelemSzerkesztés
városok:
Bohuslän 1658-ban került Svédország birtokába.
FöldrajzSzerkesztés
Carlsten várát a 17. században építették. Egy ideig szabad kikitő volt és az egyetlen zsinagóga is itt volt abban az időben.
KultúraSzerkesztés
A tartományban a götalandi dialektus több formáját is beszélik. Mivel Norvégiához tartozott, a nyelvben norvég maradványok is vannak. Bohuslan szóról szóra azt jelenti, hogy Bohus birtoka.
A tanumi kőbevésések 2500–3000 évesek és az UNESCO világörökségkény tartja nyilván. A képeken a mezőgazdasági élet van ábrázolva hajókkal, állatokkal és emberekkel.
CímerSzerkesztés
Fő szócikk: Bohuslän tartomány címere
Bohuslän a címerét X. Gusztáv Károly temesésekor (1660) kapta a címerét. A címer azonos a Kungälv város címerével. 1962-ben bevezették a megye címerét, amely erre a címerre alapozódik.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Folkmängd i landskapen den 31 december 2020. Svéd Statisztikai Hivatal
További információkSzerkesztés
- Bohuslän – Hivatalos honlap
