Harbin

város Kínában

Harbin (egyszerűsített kínai: 哈尔滨; hagyományos kínai: 哈爾濱; pinjin átírással Hāěrbīn, magyaros átírással Harpin, oroszul Харбин [Harbin]) Kína 10. legnagyobb városa, az észak-kínai Hejlungcsiang tartomány fővárosa. Észak-Kína politikai, gazdasági, kulturális és tudományos központja.[2] A város környékén a Szonghua folyó partján időszámítás előtti 2200 körül is laktak emberek, de a modern várost 1898-ban a kínai keleti vasútvonal orosz építői alapították.

Harbin (哈尔滨市 / 哈尔滨)
Harbin címere
Harbin címere
Becenév: Jeges város
Közigazgatás
Ország Kína
TartományHeilongjiang
RangSzubtartományi szintű város
Alapítás éve1898
PolgármesterZhang Xiaolian 张效廉
Irányítószám150000
Körzethívószám451
Rendszámok betűjelei黑A
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség10 009 854 fő (2020)[1]
Bruttó hazai termékCNY 501.08 milliárd
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Terület4275 km²
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′45.750000°N 126.633333°EKoordináták: é. sz. 45° 45′, k. h. 126° 38′45.750000°N 126.633333°E
Harbin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harbin témájú médiaállományokat.

A város neve mandzsu eredetű jelentése: Halászháló szárító hely. A várost a Jeges város néven is ismerik, mivel Kínában itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél, minden évben megrendezik a jégszobrok fesztiválját.

Története

szerkesztés

Harbint a Kínai keleti vasútvonalat építő orosz építőmunkások alapították 1897-ben.[3] Ennek megfelelően a városkép mind a mai napig jelentős orosz vonásokkal rendelkezik. Az 1917-es októberi forradalmat követően orosz emigránsok nagyon nagy számban telepedtek le Harbinban.

Az orosz–japán háborút követően az orosz befolyás csökkent. 33 ország (közötte az USA, Németország, Franciaország) polgárai telepedtek le a városban. 16 ország létesített Harbinban konzulátust, és több száz kereskedelmi és pénzügyi társaság alapított leányvállalatot.[forrás?] A kínaiak is létrehozták saját vállalataikat, elsődlegesen könnyűipari vállalatokat (élelmiszeripar, textil ipar stb.) Harbin világvárossá és Északkelet-Kína központjává vált.

1918-ban, az orosz polgárháború idején, fehérgárdisták és más orosz emigránsok nagy számban telepedtek le Harbinban. Kialakult a 20. század Oroszország határain kívül legnépesebb orosz település. Az Oroszországból érkezett emigránsok között nagy számban érkeztek zsidók is, akik létrehozták Harbin zsidó hitközségét. A zsidó lakosság száma a 30-as években tovább növekedett a Németországból a nácizmus elől menekülőkel.

A városban az orosz betelepültek létrehozták a város orosz oktatási rendszerét az elemi iskoláktól az egyetemi oktatásig bezárólag. Orosz színházak létesültek, orosz nyelvű újságok, folyóiratok jelentek meg. 1920-ban az orosz emigránsok alapították a Harbini Műszaki Egyetemet, Harbini Kínai-orosz Ipari Iskola (Sino-Russian School for Industry) néven. Ez a műszaki egyetem ma a kínai egyetemi rangsorban a 9. helyen található Netbig.[4] Az oktatás két karon indult, vasútépítő mérnököket és elektromechanikai mérnököket képeztek.

1932-ben Japán elfoglalta a várost. Ekkoriban már volt jelentős japán lakossága is a városnak, akik az előző évtizedekben települtek meg. Japán kapitulációját követően a szovjet Vörös Hadsereg bevonult a városba, és bár szerződés szerint Harbin kínai fennhatóság alá került, a Vörös Hadsereg a városban maradt. Ekkoriban a japán lakosság (ami 200 ezer fő körül lehetett) mind elhagyta Harbint. A Kínai Népköztársaság létrejöttét követően Harbin a kínai nehézipar egyik legfontosabb központjává vált. A Harbini Műszaki Egyetem Kína egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város fejlődését és jelentőségét a Kínai keleti vasútvonal is meghatározza. Harbin Kína Oroszországgal és Európával folytatott kereskedelmében is kulcsfontosságú szereppel bír.

2005-ben a jilini vegyi gyárban történt balesetet követően a Szonghua-folyó súlyos benzol szennyeződése miatt a város ivóvíz ellátás napokra megbénult.

Kultúra, oktatás

szerkesztés

Harbin Kína leginkább multikulturális települése. A hagyományos kínai Han kultúra keveredik a mandzsu és orosz kulturális hagyományokkal. A kultúrák keveredése megnyilvánul a város építészetében, konyhájában, az öltözködésben. Harbin nevezetessége, hogy itt beszélik legtisztábban a hivatalos standard mandarint.

Építészet

szerkesztés
 
Szent Szófia-székesegyház

Építészetileg Harbin Kína egyik legérdekesebb és legszebb városa. Egyedülállóak a 20. század első felében, a város európai elsősorban orosz hatások alatt épült épületei. A Zhong Yang út (Fő út, Kitajszkaja ulica) az európai építészet múzeumának is tekinthető barokk és bizánci stílusú homlokzatok, orosz, francia, amerikai és japán üzletek váltakoznak.

A Szent Szófia-székesegyház, (orosz ortodox templom) a város központjában található. A székesegyházat 9 évig építették és 1932-ben szentelték fel. Jelenleg a város multikulturális hagyományait bemutató múzeum található benne. Hogy az orosz ortodox templomok ne bontsák meg Harbin fengsuját 1921-ben kínai kolostort épült és a Ji Le templom. Harbinban a 20. század közepén 15 orosz ortodox templom működött, de a Mao vezette kínai forradalom és az azt követő kulturális forradalom idején ezeket bezárták többet leromboltak, jelenleg 10-nek áll az épülete, de istentiszteletet csak egyben tartanak.

 
A Harbini Műszaki Egyetem főépülete.
  • Harbini Műszaki Egyetem (Harbin Institute of Technology)
  • Harbini Mérnöki Egyetem (Harbin Engineering University former Harbin Shipbuilding Engineering Institute)
  • Heilongjiang Egyetem
  • Harbini Zsidó Kutatási Központ
  • Harbini Orvosi Egyetem
  • Harbini Normal Egyetem
  • Harbini Tudományos és Technológiai Egyetem
  • Heilongjiang Kínai-orvoslás Egyeteme
  • Heilongjiang Technológiai Egyetem
  • Északkeleti Mezőgazdasági Egyetem
  • Északkeleti Erdészeti Egyetem

A város a Föld egyik leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató régiójának a központja. A gazdasági növekedés biztosítékai a város kiváló közlekedési háttere, a környék természeti erőforrásai, és a rendelkezésre álló magasan képzett humán erőforrások.[5]

Harbin környéke a körzet termékeny fekete földjének köszönhetően tradicionálisan Kína élelmiszer termelésének központja. Harbin hagyományos ételfeldolgozó üzemeiben szójabab-feldolgozás, lisztőrlés és cukorfinomítás folyik cukorrépából.[6] Ennek megfelelően a város könnyűipara (élelmiszeripar, textilipar) nagyon fejlett. A legjelentősebb ipari üzem az 1994-ben alapított Harbini Erőművi Berendezéseket Gyártó Vállalat (Harbin Power Equipment Group Company). Ez a vállalat Kína erőművi berendezéseinek egyharmadát állítja elő.[7]

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 2000 és 2020 között
Lakosok száma
9 413 359
10 635 971
10 009 854
200020102020
Adatok: Wikidata

Közlekedés

szerkesztés

Harbin a Kínai keleti vasútvonalnak, Kína legelső vasútvonalának a központja. Közvetlen, nagysebességű vonatok kötik össze Pekinggel. Harbinon keresztül közlekedik a világ leghosszabb utat (8961 km[8]) megtevő vonata, a 020Ч számú MoszkvaPeking szerelvény. Harbin körzetében a legsűrűbb Kínában a vasúti hálózat.[9]

Légiközlekedés

szerkesztés

Harbin repülőtere a Taiping nemzetközi repülőtér (哈尔滨太平国际机场, Haerpin Tajping Koucsi Csicsang) (IATA: HRB, ICAO: ZYHB). A repülőtér 1979-ben épült 33 km-re délnyugat irányba az óvárostól. Északkelet-Kína legfontosabb nemzetközi repülőtere. Mintegy 50 bel- és külföldi viszonylatban indulnak innen járatok.[9]

A harbini metró (哈尔滨地铁, Haerpin titie) tervezése 2003-ban kezdődött. A metróalagút részben a második világháború idején épített légoltalmi rendszer alagútjainak felhasználásával épül.[10] A városban három vonal található, az 1-es, 2-es és a 3-as számú. Az egyes vonal építése 2009. szeptember 29-én kezdődött,[11] és 2013. szeptember 26-án nyitották meg az utazóközönség számára.[12] A 3-as számú vonal 37,6 km-es hosszából az első 5,25 km-es szakaszt 2017. január 26-án nyitották meg.[13]

  1. Seventh National Population Census of the People's Republic of China
  2. Harbin Travel Guide: Attractions, History, Tips, Food, Map, Weather. www.travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  3. Harbin History, History of Harbin, Harbin China History, The History of Harbin. ChinaHighlights. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  4. Archivált másolat. [2019. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  5. China Briefing Business Guide: Harbin Economy 1. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  6. Harbin | China”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2018. június 9.) (angol nyelvű) 
  7. China Briefing Business Guide: Harbin Economy 3. [2010. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  8. http://www.timetable.tsi.ru/ Archiválva 2009. július 10-i dátummal a Wayback Machine-ben 020Ч
  9. a b Harbin Transportation, Trains, Flights and City Transportation. ChinaHighlights. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  10. Harbin Subway
  11. 2916: 哈尔滨地铁1号线载客试运营正式开通--社会--人民网 (Chinese (China) nyelven). society.people.com.cn. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  12. Times, Global: Metro line operational in China's Harbin - Global Times. www.globaltimes.cn. (Hozzáférés: 2018. június 9.)
  13. Ltd, DVV Media International. „Second metro line opens in Harbin”, Metro Report. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. június 9.) (angol nyelvű) 

További információk

szerkesztés