Daugavpils

város Lettországban

Daugavpils Lettország második legnépesebb városa a Daugava folyó partján.

Daugavpils
Az egyetem előtti tér
Az egyetem előtti tér
Daugavpils címere
Daugavpils címere
Daugavpils zászlaja
Daugavpils zászlaja
Közigazgatás
Ország Lettország
TájegységLatgale
Alapítás éve1582
Irányítószám LV-5401
Népesség
Teljes népesség78 850 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1500 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület72,5 km²
Időzóna UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 55° 52′ 17″, k. h. 26° 30′ 58″Koordináták: é. sz. 55° 52′ 17″, k. h. 26° 30′ 58″
Daugavpils weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugavpils témájú médiaállományokat.

Történelme során a város különböző államokhoz tartozott, ezért igen változatos elnevezésekre hallgat: belaruszulДзвінск (Dzvinszk); héberül – דענענבורג (Denenburg); oroszul – Двинcк (Dvinszk) vagy Борисоглебск (Boriszoglebszk); lengyelül – Dyneburg, Dźwińsk vagy Dźwinów; finnül – Väinänlinna és németül – Dünaburg.

Szent Borisz és Gleb ortodox székesegyház
Cietokšņa zsinagóga

Fekvése szerkesztés

Daugavpils a Daugava partján, Rigától 232 km-re délkeletre, a litván és fehérorosz határok találkozásától nem messze helyezkedik el. Távolsága Litvániától mindössze 25 km, a fehérorosz határtól pedig 35 km.

Történelme szerkesztés

A Német Lovagrend szerkesztés

A város történelme a Német Lovagrend hódításával kezdődött. A Német Lovagrend nagymestere, Hartmann von Heldrungen 1275-ben a varégoktól a görögökhöz vezető kereskedelmi útvonal mentén felépíttette Dünaburg várát. A litván és orosz területek határán épült vár hamarosan nagy jelentőségre tett szert, és mellette kereskedőtelep alakult ki.

A 14. és 15. században a dünaburgi vár folyamatos támadások célpontja volt. A lovagrend nem sajnálta az anyagi javakat a vár karbantartására. 1347-ben Heinrich von Arfberg nagymester négy további toronnyal erősítette meg a várat. Dünaburgból kiindulva a teuton lovagok gyakran betörtek a Pszkovi és Novgorodi nagyfejedelemségek földjeire. 1410-re a tannenbergi csatát követően meggyengült Német lovagrend elvesztette erejét, és hatalma hanyatlásnak indult.

1481-ben III. Iván elfoglalta a dünaburgi várat. A lovagrend nagymestere és III. Iván közötti békeszerződés értelmében a livóniai lovagok visszakapták az elfoglalt területeket, de ezért cserébe 50 éven át adót voltak kötelesek fizetni a Moszkvai Nagyfejedelemségnek. Ez a szerződés meghosszabbította a lovagi állam létezését, ami csak az 1558-1582 közötti livóniai háborút követően bomlott fel véglegesen.

Lengyel uralom szerkesztés

Livónia a 16. század második felében az orosz támadások ellen a lengyelektől kért védelmet. A lovagrend 1559-ben a dünaburgi várat – más latgalei várakkal együtt – a támogatás fejében zálogként átadta II. Zsigmond Ágost lengyel királynak. A Livóniai rend 1561-ben megszűnt, és ezt követően Latgale és vele együtt Daugavpils két évszázadra (1561–1772 között) lengyel fennhatóság alá került.

1577-ben Rettegett Iván a livóniai háborúban rövid időre elfoglalta a területet, és egy új vár építésébe kezdett. Ennek a második daugavpilsi várnak az építését 1582-ben, amikor az orosz-lengyel békeszerződés értelmében Latgale végleg lengyel fennhatóság alá került, a lengyelek fejezték be. 1582-ben Báthory István lengyel király városi jogokat adott Dünaburgnak.

A 17. században Dünaburg fontos kereskedelmi központtá vált, és mint ilyen, a lengyelek, oroszok és svédek Baltikumért folytatott versengése során gyakran harci cselekmények színtere lett. A svédek kétszer, 1600-ban és 1655-ben is elfoglalták a várat.

1656-ban I. Alekszej cár foglalta el a svédektől, és ezt követően 11 éven át volt orosz megszállás alatt. A város ekkor kapta első orosz nevét: Boriszoglebszk.

Az Orosz Birodalom szerkesztés

 
Dvinszk központja 1912-ben
 
Daugavpils egyeteme

1772-ben Lengyelország első felosztásakor Daugavpils az Orosz Birodalomhoz került. Először a Polocki kormányzósághoz, majd 1802-től 1907-ig a Vityebszki kormányzósághoz tartozott. 1810-ben Napóleon hódítását megelőzendően kezdtek a harmadik daugavpilsi vár építéséhez. Bár az építkezés 1812-ig nem fejeződött be, az új erődítmény így is jelentős szerepet játszott a napóleoni háborúk idején. A vár teljes befejezése 1878-ig tartott. Daugavpils gazdasági jelentősége a Riga–Daugavpils-vasútvonal 1861. szeptember 25-i átadását követően felgyorsult. A városon keresztül halad a Szentpétervár–Varsó-vasútvonal is.

1893-ban III. Sándor orosz cár parancsára átkeresztelték a várost Dvinszkre.

A 19. század végén a több mint 100 000 lakosú Dvinszk Északnyugat-Oroszország jelentős gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja volt. Az első világháború idején frontváros. 1918-ban elfoglalták a várost a német seregek, majd 1920 januárjában a lett, lengyel és litván seregek felszabadították, ekkor kapta a mai Daugavpils nevet.

Lett Köztársaság szerkesztés

A függetlenség idején a városban megindult a lett kultúra fejlődése. 1923-ban lett nyelvű pedagógiai főiskolát nyitottak [1], és megkezdte működését a Latgalei népi konzervatórium. 1935-ben új híd épült a Daugaván: az Egység hídja, 1937-ben pedig monumentális kulturális épületegyüttes: az Egység háza, amelyben színház, koncertterem, könyvtár és más kulturális intézmények kaptak helyet.

A második világháború a városban 1940-ben a Vörös Hadsereg bevonulásával kezdődött. 1941-ben a Wehrmacht foglalta el a várost, majd 1944. július 27-én foglalták vissza az orosz seregek.

Az európai uniós tagság óta rohamosan csökken az ország lakossága. A népesség ötöde más uniós országokban dolgozik. A legrohamosabb népességcsökkenés itt figyelhető meg, ahol teljes lakótelepek üresek.[2]

Lakossága szerkesztés

 
Daugavpils népességének változása 1772–2010

1780-as évektől a várost jelentős zsidó lakosság népesítette be.[3] Az 1897-es orosz birodalmi összeírás során a város 69 700 lakosából 32 400 (ca. 44%) vallotta magát zsidónak.[4]

2007. január 1-jén a város lakosságának 53,3%-a orosz, 17,8%-a lett, 14,7%-a lengyel, 8,1%-a fehérorosz, 2,2%-a ukrán, 1%-a litván, a fennmaradó 2,9%-a pedig egyéb nemzetiségű volt.

Közlekedés szerkesztés

Daugavpils testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
  2. Eltűnik egy nemzet a migráció miatt. [2018. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 15.)
  3. Jewish families of Dvinsk. jewishgen.org. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  4. Joshua D. Zimmerman, Poles, Jews, and the politics of nationality, Univ of Wisconsin Press, 2004, ISBN 0-299-19464-7, Google Print, p.16
  5. Ukraine's Kharkiv, Latvia's Daugavpils sign fraternization treaty

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Daugavpils témájú médiaállományokat.