Daugava

folyó Észak-Európában

A Daugava avagy másképpen Nyugati-Dvina (belarusz nyelven Заходняя Дзьвіна, lettül Daugava, oroszul Западная Двина [zapadnaja dvina], lengyelül Dźwina, németül Düna, észtül Väina) 1020 km hosszú folyó Észak-Európában, ebből 325 km Oroszország területén.[1] A folyó az oroszországi Valdaj-hátságból ered, majd Fehéroroszországon, Lettországon át folyik, és Rigánál ömlik a Balti-tengerbe.

Daugava
Közigazgatás
Országok  Oroszország,
 Fehéroroszország,
 Lettország
Földrajzi adatok
Hossz1020 km
Forrásszint221 m
Vízhozam678 m³/s
Vízgyűjtő terület87 900 km²
Forrás Valdaj-hátság, Oroszország
é. sz. 56° 51′ 20″, k. h. 32° 32′ 30″
Torkolat Balti-tenger (Rigánál)
é. sz. 57° 03′ 43″, k. h. 24° 01′ 33″
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Daugava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A folyó nagy része hajózható és csatorna köti össze a Dnyeperrel.

A folyó lettországi részén 3 vízerőmű található: A Rrigai a 35. folyamkilométernél, a ķegumai (ejtsd: tyeguma) a 70. folyamkilométernél és a Pļaviņu (ejtsd: plavinyu) a 107. folyamkilométernél. További erőmű megépítését tervezik Daugavpils (németül Dünaburg) körzetében. Ez ellen a lett környezetvédők nagyon határozottan tiltakoznak.

A 10. században a vikingek a Daugaván és a Dnyeperen keresztül jutottak el Bizáncba, bár akkor még a Daugava–Dnyeper-csatorna nem létezett.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Main Geographic Characteristics of the Republic of Belarus. Main characteristics of the largest rivers of Belarus. Land of Ancestors . Data of the Ministry of Natural Resources and Environmental Protection of the Republic of Belarus., 2011. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)

További információk szerkesztés