Radom

város Lengyelországban

Radom Lengyelország középső részén, a Mleczna folyó partján fekvő város.

Radom
Radom címere
Radom címere
Közigazgatás
Ország Lengyelország
Vajdaságmazóviai
Járás radomi
Irányítószám 26-600–26-621
Körzethívószám (+48) 48
Rendszám WR, WRA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség201 601 fő (2021. márc. 31.)[5]
Népsűrűség1 804,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület111,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 24′ 13″, k. h. 21° 09′ 24″Koordináták: é. sz. 51° 24′ 13″, k. h. 21° 09′ 24″
Radom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radom témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Középkor szerkesztés

8-9. század alatt kora középkori település a Mleczna folyó partján alapították meg a mai Stare Miasto területén. A 10. század második felében indult meg a vár építése.

1155-ben Radomt először említették az írások V. Adorján pápa bullájában. kb. 1300 körül Öreg Radom Środa Śląska mintájú városi jogokat kapott. 1340-ben III. Kázmér lengyel király megalapította Új Radomot. 20 évvel később Radom magdeburgi városi jogokat kapott. 1360-1370 között Nagy Kázmér városfalakat és királyi várat építtetett, megépült a városháza és a Keresztelő Szent János plébániatemplom. 1383-ban a Radomba összehívott szejm Lengyelország királyává választotta Hedviget, Nagy Lajos magyar király lányát.

1401-ben Radomban aláírták a Vilnius–radomi uniót, az első uniót Lengyelország és Litvánia között. 80 évvel később Radomba költözött IV. Jagello Kázmér második fia, Kázmér királyfi, aki a Litvániában időző apja távollétében kormányozta az országot. 1489-ben a radomi várban tette le a fegyvert Johann von Tieffen, a német lovagrend nagymestere, IV. Jagello Kázmér előtt. 1505–ben a Radomban ülésező szejm kikiáltotta a Nihil novi alkotmányt, valamint kiadta a Łaski-statútumot (Statut Łaskiego), a lengyel állam első egységes törvénygyűjteményét. 1564–ben a végrehajtott összeírás szerint a városnak 1800 lakosa, 180 háza, 14 mészárszéke, 2 fürdője és 2 malma volt.

Újkor szerkesztés

1613-ban Radom a Kincstári Felügyelőség (Trybunał Skarbowy Radomski) székhelye lett. 15 évvel később hatalmas tűzvész pusztított a városban. 1656-ban a svéd betörés alatt a Piactér 4. számú házában szállt meg a svéd király, X. Károly Gusztáv svéd király. 1660-ban miután kiürítették a várost a svédek, csak 395 lakosa és 37 háza volt.

1737-1756 között volt piarista kollégium építése Antonio Solari tervei szerint. 1763-ban a Kincstári Felügyelőséget Varsóba helyezték át, Radomnak 1370 lakosa és 137 épülete volt ekkor. 1767-ben Karol Radziwiłł összehívta Radomba a konzervatív nemesség és főnemesek konföderációját mely az orosz cárt ismerte el a nemesi köztársaság garantálójaként.

1787–ben Stanisław August Poniatowski Radomba összehívta a Jó rend bizottságát 1795–ben Lengyelország harmadik felosztása után Radom az osztrák országrészhez került.

A 19-20. században szerkesztés

1816–ban megalakult a sandomierzi vajdaság Radom központtal. Egy évvel később az első világi elemi iskolát alapították. 1819–ben Fryderyk August Schnierstein bőrgyárat alapított, megkezdve a város ipari fejlődését. 1825-1827 között folyt a vajdasági hivatal épületének megépítése Antonio Corazzi tervei szerint. 1827–ben megalakult a Radomi Tudományos Társaság.

1844–ben Radom a radomi kormányzóság fővárosa lett. 1867–ben a város a királyság egyik első városaként csatornázást kapott. 1885–ben az első vasút indult Dęblinből Dąbrowa Górniczába. 1901–ben a királyság egyik első erőművét és a városi világítási hálózatot üzembe helyezték. 4 évvel később Radomban a sztrájk alatt összetűzés zajlott a munkások és a cári különítmények között. 1911–ben Radomnak 51 934 lakosa volt.

1918–ban Radomban körzeti vasúti igazgatóság létesült (a háború után ezt Lublinba helyezték át.) 1935–ben Radom vasúti összeköttetést kapott Varsóval. 1936-1939 között Radom a központi ipari körzet része lett, megnyílt a vegyi gyár, a Łucznik fegyvergyár, városi gázgyár, telefongyár és cipőgyár. Megnyílt a Sokféleség Színháza és a Varsói zeneművészeti főiskola helyi részlege. 1938–ban a városnak 90 059 lakosa volt.

1939-1945 között Radom a Lengyel Főkormányzóság radomi kerületének központja. 1944–ben a varsói felkelés leverése után Radomban megalakult a Varsói Egyetem titkos oktatási központja. 1945. január 16-án Radom felszabadult a német megszállás alól

1949–ben megalakult a NOT esti mérnökképző iskolája, mely a későbbi Radomi Műszaki Egyetem közvetlen előzménye. 2 évvel később a városban repülőtiszti iskola létesült. 1963–ban a Radomi Tudományos Társaság újjáalakult. 1975–ben adminisztrációs reform keretében Radom a radomi vajdaság székhelye lett. 1976. június 25-én a radomi munkások tiltakozást kezdtek a kormány és a párt politikája ellen, a város az antikommunista ellenállás ismert központjává vált.

1984–ben megalakult az Természeti Kincsek Kitermelésének Tárcaközi Tudományos Központja – a mai Bányászati Technológiai Intézet, az egyik élenjáró tudományos intézet Lengyelországban 1991–ben II. János Pál pápa meglátogatta a várost. 1996–ban az esti mérnökképző iskola Radomi Műszaki Egyetem rangját kapta.

A 21. században szerkesztés

2002–ben Joseph Ratzinger kardinális, a későbbi XVI. Benedek pápa Radomba látogatott Zygmunt Zimowski püspökké szentelése alkalmából. 2005–ben aláírták a Kelet-Nyugati gyorsforgalmi út (S12) építéséről szóló egyezményt.

Műemlékek és fontosabb helyek szerkesztés

„Piotrówka” földvár
a 10. század körül épült. A radomi várispán székhelye. A vár alatt kézműves-kereskedő telep fejlődött. A földvárat részlegesen helyreállították.
Szent Vencel templom (Kościół św. Wacława)
Radom legrégibb és egyben legtalányosabb épülete. A hajóban talált kőbe vésett felirat szerint 1216-ra vagy 1276-ra datálják. A XIX. században rommá vált. 19781986-ban restaurálták.
Keresztelő Szent János pléániatemplom (Kościół św. Jana Chrzciciela)
III. Kázmér lengyel király alapította. Épült 13601370 gótikus stílusban
Minorita templom és kolostor
alapította 1468-ban Jagelló Kázmér a radomi sztarosztával, Dominik Kazanowskival együtt. 1507-ig fallal teljesen körülvették. A kolostor konyháját érdemes megtekinteni.
Királyi vár [1]
Épült 13601370 között III. Kázmér lengyel király utasítására. Később többször átépítették. A svéd támadás alatt lerombolták, az épületeknek csak egy része maradt meg: az ún. "Nagy ház" földszintje és pincéje. Jelenleg régészeti kutatás és részleges restaurálás folyik.
Városfalak
A várral együtt építtette III. Kázmér lengyel király 1364-től.
Harminc-egynéhány bástyája és három kapuja volt. Az egyik kapu egyes részei mai napig megmaradtak beleolvadva a piarista kollégium déli szárnyába.
A középkori plébánia iskolája
2005-ben teljesen véletlenül találták meg a plébánia előtti tér régészeti kutatásai alatt. Nem látványos kőház, melynek maradványait a régi gótikus falak habarcsa eltakarta. A komplex régészeti feltárást még csak most tervezik, ez választ adhat az építés időpontjára.
Piarista kollégium
1736-tól több részletben építették A. Solari tervei szerint. A két világháború között Körzeti vasút igazgatóság, jelenleg múzeum.
Bencés templom és kolostor
Alapítva 1613-ban. Az épületek jelentős részét Tylman később építette. Többször lerombolva és újjáépítve. Utoljára 1920-ban.
Városháza
Eredetileg gótikus, a piactér közepén állt. Az épületet a 19. század közepén lebontották. Az új, neoreneszánsz épület Henryk Marconi tervei szerint 18471848 között épült fel.
A vajdasági komisszió épülete
épült 18251827 között az 1816-ban létrehozott sandomierzi vajdaság hivatalai számára. A vajdaság fővárosa ekkor Radom volt. Klasszicista, monumentális, tervezte Antonio Corazzi.
Vigadó
Épült 1847-ben Ludwik Radziszewski tervei szerint. 19181939 a Sokrétűség színháza kapott benne helyet. A háború után mozinak átépítve. Jelenleg 'Resursa' művészeti központ.
Vámház
Klasszicista kőépületek, a városból kivezető főbb utaknál, épültek a XIX. században.
Két vámház maradt fenn, a lublini és varsói útnál.
Szabadkőműves páholy
XIX. század, klasszicista, jelenleg körzeti ügyészség.

Kultúra szerkesztés

Színház szerkesztés

Múzeumok és képtárak szerkesztés

Oktatás szerkesztés

Állami egyetemek és főiskolák szerkesztés

Magán főiskolák szerkesztés

Média szerkesztés

Rádió szerkesztés

  • Radio Plus Radom
  • Radio Eska Radom
  • Radio Rekord FM
  • Radio dla Ciebie

Televízió szerkesztés

  • TV Dami

Újság szerkesztés

Sport szerkesztés

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Radom témájú médiaállományokat.