Talavera de la Reina város Spanyolország középső részén, Kasztília-La Mancha autonóm közösségben, Toledo tartományban, a Tajo folyó mentén, Madridtól délnyugatra. Ismert kerámiáiról és az 1809-es talaverai csatáról, a Celestinát is író Fernando de Rojas spanyol drámaíró temetkezési helye, jelentős római kulturális központ is.

Talavera de la Reina
Talavera de la Reina
Talavera de la Reina
Talavera de la Reina címere
Talavera de la Reina címere
Talavera de la Reina zászlaja
Talavera de la Reina zászlaja
Becenév: La Ciudad de la Cerámica[1]
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKasztília-La Mancha
TartományToledo tartomány
ComarcaTierras de Talavera
Rangspanyol község
SzékhelyTalavera de la Reina
Alapítás éveBronz kor
PolgármesterGonzalo Lago
Irányítószám45600
Körzethívószám925
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség84 137 fő (2023)[2]
Népsűrűség584 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság373 m
Terület157 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′Koordináták: é. sz. 39° 58′, ny. h. 4° 50′
Talavera de la Reina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Talavera de la Reina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevében a de la Reina, "a királynéé", onnan ered (ezzel megkülönböztetve Spanyolország más Talavera nevű városaitól), hogy XI. Alfonz kasztíliai király ajándékba adta feleségének, Portugáliai Mária királynénak 1328-ban.

Történet szerkesztés

Előtörténet szerkesztés

 
Palota Talaverában

Talavera de la Reina az Alberche torkolatánál van. Ezen a gazdag területen a Pireneusok mögött gyakori epi-gravetti dolmenek bizonyítják felső paleolitikum végétől való folyamatos emberi jelenlétet.

A kelta vettonok és carpetanusok lakták később a környéket, ezt részben a római kori feljegyzésekből részben különféle műtárgyaikból, például állatszobraikból tudjuk. A kelták először Aebura néven hívták a várost, amit Titus Livius, a rómaiak és a carpetanusok közti hódító háborúság leírásából tudunk. Később egy ideig a -briga végződés is szokásos volt, ami a -burg megfelelője.

Történelem szerkesztés

A rómaiak 182-ben elfoglalták. Jelenlétük alatt Caesarobriga néven Hispania Tarraconensis része volt.

A vizigótok, majd 712-től az arabok területe volt, ők Talabeirának hívták a várost. A szókezdet nagyon sok különféle találgatásra ad okot, azonban valószínű, hogy a hidroníma nagy szerepet játszik, a Tal-, Tala- kezdet nagy valószínűséggel utalhat mai Tajóra, a másik folyót pedig ma Alberchének hívják, így a TalaBer- összetett hidroníma kezdet a legvalószínűbb. VI. Alfonz király foglalta vissza tőlük 1083-ban. 1809-ben a spanyol és brit csapatok itt szálltak szembe Napóleon hadseregével. A spanyol polgárháború alatt a város nagyban károsodott.

Napjainkban szerkesztés

A hatvanas évek óta a vidéki lakosság fokozatos városokba vándorlása miatt lakossága a többszörösére nőtt. A város a Carratera de Extremadura vonalán fekszik Navalcarnero és Navalmoral de la Mata között és népessége növekedésével a 2010-es évekre jelentős elképzelések vannak térségének fejlesztésére, mindenekelőtt a spanyol nagysebességű vonat, az AVE Lisszabonig való kiterjesztésével.

Műemlékek szerkesztés

  • La Colegial (katedrális)
  • Nuestra Señora del Prado bazilika
  • Plaza del Pan, kerámiával borított főtér
  • Plaza del Reloj (Óra-tér)
  • Santiago el Nuevo templom, mudéjar stílusú
  • Santo Domingo templom
  • Prado-kertek
  • La Caprichosa bikaviadal-aréna
  • arab eredetű városfal
  • Szent Ágoston templom
  • Római híd
  • Castilla-La Mancha híd

Múzeumok szerkesztés

  • Ruiz de Luna kerámiamúzeum
  • Néprajzi Múzeum (Museo Etnográfico)

Népesség szerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között
Lakosok száma
76 011
80 305
85 549
88 856
88 674
86 779
84 119
83 009
83 477
84 137
2001200420072009201120142016201820212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek szerkesztés

  1. La Ciudad de la Cerámica (A kerámiaváros)
  2. Municipal Register of Spain of 2023

Források szerkesztés