Norvégia földrajzi régiói
Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra (norvégul landsdeler), szokás bontani, részben földrajzi, kisebb részben nyelvjárási alapon.
A felosztás jórészt egybeesik a norvég megyék (fylka) határaival. Közigazgatási szempontból a régióknak nincs szerepe (a megyéknek azonban van).
régió | népesség (2006) | terület (km²) | megyéi száma | megyéi |
Észak-Norvégia | 462 779 | 112 824 | 3 | Finnmark, Nordland és Troms |
Midt-Norge (vagy Trøndelag) | 404 097 | 41 228 | 2 | Nord-Trøndelag és Sør-Trøndelag |
Vestlandet | 1 207 037 | 58 330 | 4 | Hordaland, Møre og Romsdal, Rogaland és Sogn og Fjordane |
Østlandet (vagy Austlandet) | 2 313 893 | 94 579 | 8 | Akershus, Buskerud, Hedmark, Oppland, Oslo, Telemark, Vestfold és Østfold |
Sørlandet (vagy Agder) | 266 401 | 16 490 | 2 | Aust-Agder és Vest-Agder. |
Összesen | 4 654 207 | 323 451 | 19 |
Trøndelag helyett gyakran a Midt-Norge vagy Midt-Noreg nevet használják, de Midt-Norge Møre og Romsdal megye azon részeit is magába foglalja, amelyek a nidarosi püspökséghez tartoznak. Rogalandot, vagy egyes részeit néha Sørlandet régióhoz sorolják a Vestlandet helyett.
A Spitzbergák nem megye és általában nem sorolják Észak-Norvégia régióhoz. Ezeknek a szigeteknek a kormányzója a norvég igazságügyi miniszter alá tartozik, a megyék kormányzói viszont a közigazgatási miniszter alá. Jan Mayen szigetének közigazgatási ügyei 1995 óta Nordland megye kormányzójához tartoznak.
Nem szerepel ebben a felosztásban a dél-atlanti-óceáni Bouvet-sziget (Bouvetøya), az antarktiszi I. Péter-sziget (Peter 1.s øy) és Maud királynő föld (Dronning Maud Land) – ezek norvég függőségek.