Mons (Belgium)

város Belgium Vallónia régiójában

Mons (hollandul Bergen) város Belgium Vallónia régiójának Hainaut tartományában.

Mons
Mons címere
Mons címere
Mons zászlaja
Mons zászlaja
Közigazgatás
Ország Belgium
Régió Vallónia
Tartomány Hainaut
Székhely Mons
Polgármester Elio di Rupo
Irányítószám
  • 7000
  • 7024
  • 7033
  • 7012
  • 7011
  • 7021
  • 7020
  • 7022
  • 7034
  • 7032
  • 7030
  • 7031
  • 7310
  • 7010
Körzethívószám 065
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség95 299 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség623 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság60 m
Terület146,56 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 27′ 18″, k. h. 3° 57′ 07″Koordináták: é. sz. 50° 27′ 18″, k. h. 3° 57′ 07″
Mons weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mons témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Történelem szerkesztés

A terület már a kőkorszakban lakott volt. A város mai területén létezett egy római kolónia, Castrilocus néven. A 7. században Szent Ghislain és követői egy kápolnát építettek itt. A középkorban a kereskedelem és gazdaság virágzott, a népesség gyorsan nőtt. A 13. század végére a város lakossága elérte a 4700 főt. Mons 1295-ben Hainaut székhelye lett. A 15. század végére 8900 lakója volt a városnak.

 
Mons régi városrésze a háttérben

1515-ben V. Károly spanyol király ellenőrzése alá került a térség. A 16. században az ellenreformáció ideje alatt sok embert öltek meg a városban. 1691. április 8-án, kilenc hónapos ostrom után XIV. Lajos francia király csapatai bevették a várost. 1697 és 1701 között osztrák, majd 1701 és 1709 között ismét francia ellenőrzés alatt állt, majd a hollandok irányítása alá került. 1715-ben az osztrákok ellenőrzése alá került. XV. Lajos 1746-ban ismét ostromolta a várost. 1792-ben aztán Hainaut tartományt annektálta Franciaország.

1814-ben, Napóleon államának összeomlása után Hollandia kezére került Mons. A hollandok jelentős erődítési munkálatokat végeztek. 1830-ban Mons a független Belgium része lett. Az 1860-as években jelentősen átépítették a várost (körutak építése). 1914. augusztus 23-a és 24-e között a britek itt harcoltak a németek ellen, akik később elfoglalták a várost. Az első világháború utolsó napjaiban kanadai egységek szabadították fel Mons-t a német megszállás alól. 1944 szeptemberében súlyos harcok dúltak az amerikai és a visszavonuló német csapatok között a város térségében. 2006 áprilisában a helyi börtönben lázadás tört ki, halálesemény nem történt.

Oktatás szerkesztés

A városban három egyetem működik:

  • Faculté polytechnique de Mons (FPMs)
  • Facultés universitaires catholiques de Mons (FUCAM)
  • Université de Mons-Hainaut (UMH)

Kultúra szerkesztés

Ducasse de Mons (ismertebben Doudou) egy helyi ünnep, amelyet pünkösdvasárnap rendeznek meg. A város 2015-ben – a csehországi Plzeň mellett – az Európa kulturális fővárosa cím birtokosa.

A város neves szülöttei szerkesztés

  • Jan Provoost, flamand festő (1465–1529 v. 1525)
  • Gilles Binchois, zeneszerző (15. század)
  • Orlande de Lassus, zeneszerző (16. század)
  • Guido de Bres, teológus (1522-től 1567. május 31-ig)
  • Giuseppe Grisoni, festő, szobrász (17. század)
  • François-Joseph Fétis, zeneszerző, kritikus, tanár (18. század)
  • Paul Émile de Puydt, botanikus, közgazdász, író (19. század)
  • Émile Motte, festő (19. század)

Látnivalók szerkesztés

  • Waltrudiskirche (Collégiale Sainte-Waudru, épült 1460–1589)
  • Belfried (Le Beffroi, épült 1661–1672)
  • Késő gótikus tanácsház (épült 1440–1443)
  • Szépművészetek múzeuma (Musee des Beaux-Arts)
  • Musée François Duesberg: Pendeluhren
  • Musée de la vie montoise: Volkskunde
  • Musée du Centenaire
  • Természetrajzi Múzeum
  • Vincent van Gogh-ház

Testvértelepülések szerkesztés


Előző:
Riga, Umeå
Európa kulturális fővárosa
2015
Következő:
Donostia-San Sebastián, Wrocław
A Wikimédia Commons tartalmaz Mons (Belgium) témájú médiaállományokat.

Megjegyzések szerkesztés

  1. Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)