Ardennek
Az Ardennek (les Ardennes) kiterjedt erdős régió Belgiumban és Luxemburgban; átnyúlik Franciaországba is. Legmagasabb pontja a Botrange (Belgium; 694 m).
Ardennek | |
![]() | |
Hegység | Rajnai-palahegység |
Legmagasabb pont | Signal de Botrange |
Terület | 76 422 km2 |
Hosszúság | 389 km |
Szélesség | 362 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 15′, k. h. 5° 40′Koordináták: é. sz. 50° 15′, k. h. 5° 40′ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ardennek témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
Az Ardennek nagy részét sűrű erdők borítják. A hegyek átlagos magassága 350–500 m, de a Hautes Fagnes környékén, Belgium északkeleti részén meghaladják a 650 m-es magasságot is. A régió jellemzője a gyors folyású folyók által vájt völgyek, amelyek közül a Meuse (Maas) a legfontosabb. Fontos városai Liège és Namur, mindkettő a Meuse völgyében. Az Ardennek viszonylag gyéren lakott vidék.
Az Eifel-hegység keleten kapcsolódik az Ardennekhez, ugyanazon geológiai folyamat során alakultak ki. Ennek ellenére két külön egységre osztják.
TörténelemSzerkesztés
A régió neve a latin Arduenna Silvából jön. Ez volt a neve annak a hatalmas erdőségnek, amely a Sambre folyótól a Rajnáig terjedt. A mai Ardennek ennél kisebb területet foglal.
Az Ardennek fontos stratégiai helyzete miatt az évszázadok során sok csata helyszíne volt. Korábban tartozott Franciaországhoz, Németországhoz, Hollandiához is. A 20. században az Ardennek alkalmatlannak mutatkozott nagymértékű katonai műveletekhez nehéz domborzata és keskeny kommunikációs vonalai miatt. Mégis az első és második világháborúban a németek sikeresen hatoltak át rajta, és támadták meg Franciaország kevésbé védett vidékeit.
GazdaságSzerkesztés
Az Ardennek egyenetlen földje komolyan akadályozza a mezőgazdaságot, de fában és ásványokban gazdag. Egykor szénben gazdag volt, de mára a szénbányái kimerültek. Liège és Namur fontos ipari központ.
Turisztikai központ.