Santo Domingo (Dominikai Köztársaság)

a Dominikai Köztársaság fővárosa
(Santo Domingo szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 9.

Santo Domingo a Dominikai Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Karib-tenger partján fekszik. Havanna után a Karib-térség második legnagyobb városa.[1]

Santo Domingo
Santo Domingo címere
Santo Domingo címere
Közigazgatás
Ország Dominikai Köztársaság
Alapítás éve1498
Irányítószám10100
Körzethívószám
  • 809
  • 829
  • 849
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1 128 678 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság14 m
Terület1302,2 km²
IdőzónaECT (UTC-4)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 18° 28′ 35″, ny. h. 69° 53′ 36″18.476389°N 69.893333°WKoordináták: é. sz. 18° 28′ 35″, ny. h. 69° 53′ 36″18.476389°N 69.893333°W
Santo Domingo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Santo Domingo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajza

szerkesztés

A Nagy-Antillákhoz tartozó Hispaniola keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság fővárosa. Az Ozama folyó Karib tengeri torkolatánál, a trópusi övben fekszik.

Éghajlata

szerkesztés

Éghajlata állandóan meleg, fülledt, a páratartalom 75-80%-os. Az évi középhőmérséklet 25,6 °C. A hónapok közül az augusztus a legmelegebb; átlag 27 °C, a leghűvösebb pedig a január, átlag 23,9 °C. A csapadék bőséges (átlag 1386 mm), melynek nagy része a májustól novemberig tartó nyári évszakra jut. Tipikus szavannai klíma jellemzi.

Santo Domingo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,532,433,034,539,535,736,035,035,035,333,833,039,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)29,229,229,630,230,430,831,331,531,431,130,629,630,4
Átlaghőmérséklet (°C)24,424,524,925,726,326,927,127,127,126,726,025,026,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)19,619,720,221,122,222,922,822,722,722,321,420,321,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)13,013,514,016,816,018,618,518,619,418,016,715,313,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)6356537218714014417718018699841441
Havi napsütéses órák száma2292312572522442342292382222072192042766
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem

szerkesztés
 
Kolumbusz kiköt Hispaniolában
 
Santo Domingo egy régi metszeten

1492. december 5-én Kolumbusz fedezte fel Hispaniola szigetét. A város alapításának ideje 1496. augusztus 4., így Santo Domingo az Újvilág legrégebbi állandóan lakott települése.

A város elnevezésével a fiatalabb Kolombusz testvér kívánt emléket állítani édesapjuknak, amikor az első településnek apjáról és védőszentjéről a Santo Domingo de Guzmán nevet adta.

1509-ben az első spanyol gyarmati alkirályság székhelye lett. Az expedíciók innen indultak Mexikó, Peru és Kuba meghódítására. Ekkortájt építették az öblöt és a várost védő Alcázar és Fortaleza erődöket is.

Mexikó és Peru meghódítása után Santo Domingo fokozatosan vesztette el jelentőségét.

1586-ban Sir Francis Drake kalózai pusztítottak a városban.

A 19. század elejére és közepére a spanyol és franciaellenes függetlenségi harcok voltak jellemzők, melyek csak 1865-ben zárultak le.

A függetlenségi harcok időszaka után megindult az, melyet iparosodás, és a város gyors növekedése.

1936-ban a város nevét Dominika diktátora, Rafael Leonidas Trujillo után Ciudad Trujillóra (Trujillováros) változtatták.

1962-ben a diktatúra megdöntése után kapta vissza régi nevét.

Santo Domingo az ország egyetlen milliós lakosságú nagyvárosa, ipari, kereskedelmi központja, de itt van az ország legnagyobb kikötője is, és egyben a déli partvidék gazdasági központja.

Trópusi mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipara, cukor-, szesz-, sör-, növényolaj- és textilipara mellett országos jelentőségű acél-, cement-, és üveggyártása, fémfeldolgozó- és vegyipara is.

A főváros, melyben az ország lakosságának egynegyede él, az ipar termelési értékének egyharmadát szolgáltatja.

A város új kikötőjét, a Río Hainát az Ozama folyó torkolatában fekvő régi kikötőtől 15 km-re nyugatra építették fel. (A régi kikötőbe ugyanis csak kisebb merülésű hajók futhattak be a torkolat előtti rekesztőzátony miatt). Az új kikötő már nagy tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Az ország fő exportcikkeit, a vasércet, a cukrot, a kakaót, a kávét, a dohányt, a bauxitot stb. is itt rakják hajóra. A Dominikai Köztársaság kivitelének csaknem a felét, behozatalának pedig négyötödét bonyolítják le Santo Domingo kikötői.

A főváros fontos légiforgalmi csomópont is. A Las Américas nemzetközi repülőtér a várostól 25 kilométerre keletre fekszik.

Közlekedés

szerkesztés
 
Las Américas nemzetközi repülőtér

A városban 2008. december 22-én adták át a Karib-térség második metróvonalát. A város tervezi a metróhálózat kiépítését, ennek első eleme a 14,5 km hosszú, összesen 16 állomással megépített első vonal. A vonalon a francia Alstom cég Metropolis típusú 19 darab 3 kocsis (17 szerelvény szükséges a napi üzemhez) szerelvényei közlekednek csúcsidőben 3 percenként.

Két nemzetközi repülőtér található a közelben:

A város tudományos intézményei, múzeumai, színházai és könyvtárai révén az ország kulturális életében is vezető szerepet tölt be.

A város múzeumai többek között: Királyi múzeum, Alcázar de Colón, Dominikai Ember Múzeuma, Szépművészeti Galéria.

Színházai: Nemzeti Színház, Operaház.

1538-ban itt alapították meg a földrész legelső egyetemét.

A városban az alábbi egyetemek működnek:

  • Universidad Autónoma de Santo Domingo
  • Universidad Adventista Dominicana
  • Universidad APEC
  • Instituto Tecnológico de Santo Domingo
  • Universidad del Caribe
  • Universidad Iberoamericana
  • Universidad Católica de Santo Domingo
  • Universidad de la Tercera Edad
  • Universidad Tecnológica de Santiago
  • Universidad Nacional Pedro Henríquez Ureña
  • Instituto de Ciencias Exactas
  • Universidad Organización y Método
  • Universidad Interamericana
  • Universidad Eugenio María de Hostos
  • Universidad Francisco Henríquez y Carvajal
  • Universidad Instituto Cultural Domínico Americano
  • Pontificia Universidad Católica Madre y Maestra
  • Instituto Tecnológico de las Américas

Testvértelepülések

szerkesztés
  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986). A Santo Domingóról készült rész Szegedi Nándor munkája.
  • National Geographic Magyarország

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Santo Domingo (Dominikai Köztársaság) témájú médiaállományokat.