Lugo (Spanyolország)

Spanyolország

Lugo (galiciai nyelven, kiejtése: [ˈluɣo] vagy [ˈluħo]) Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének negyedik legnagyobb városa, Lugo tartomány székhelye. A 2013-as népszámlálás szerint lakossága 99 241 fő, a körzetébe tartozó területtel együtt összesen 125 000 fő. A város történelmi hagyományairól, kulturális és éjszakai életéről, illetve a Club Baloncesto Breogán nevű focicsapatáról ismert. A Camino de Santiago hagyományos zarándok-útvonalnak egyik jelentős állomása, jelenleg tartományi központ.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Lugo
Rolda da Muralla
Rolda da Muralla
Lugo címere
Lugo címere
Lugo zászlaja
Lugo zászlaja
Mottó: Hoc hic mysterium fidei firmiter profitemur
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségGalicia
Tartomány Lugo
Comarca[[Lugo]]
Rang
  • önkormányzat Galiciában
  • város
Kerületei 55
Alapítás éveI. e. 24
Polgármester Xosé L. Orozco
Irányítószám 27001-27004
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség97 211 fő (2022)[1] +/-
Népsűrűség296,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság467 m
Terület330 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lugo (Spanyolország)
Lugo
Lugo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 00′ 24″, ny. h. 7° 33′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 00′ 24″, ny. h. 7° 33′ 20″
Lugo OSM 03.png
Lugo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Lugo
Világörökség
Lugo városfala
Lugo városfala
Adatok
OrszágSpanyolország
TípusKulturális helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve2000
Elhelyezkedése
Lugo (Spanyolország)
Lugo
Lugo
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat.

Táji- környezeti jellemzőkSzerkesztés

Lugo a Galiciát Asturiától elválasztó Bierdzo Cordilleráktól nyugatra terül el, La Corunna és León felől az N VI-os főúton, illetve az A 6-os (Astorga-León közt AP71) autópályán, valamint a La Corunnába futó vasútvonalon közelíthető meg. Lugo tulajdonképpen fontos közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető, mivel minden égtáj felől érkeznek különféle kategóriájú utak,- és fonnak koszorúba a várostest köré - amelyek a tartományon kívüli fontos gazdasági, idegenforgalmi, turisztikai feltárók és kapcsolatszerkesztők is.[2]

TörténelemSzerkesztés

Lugo a kelták korától ismert ősi település, amelyet a rómaiak a III. században hódítottak meg és falakkal vettek körül. Az V. században a germánok égették fel, majd a mórok hatalmába került. 755-ben I. Alfonz foglalta vissza az araboktól, 969-ben rövid időre a normannok foglalták el. Ezt követően a napóleoni időszakig mintegy évezredes nyugalmat élt meg a város. Ennek meggyőző bizonyítéka a mindmáig épségben megmaradt - a várost szegélyező - római fal, amely napjainkban sétány, ahonnan jól át lehet tekinteni a Mifio folyó mentén elterülő várost. (A római falat 50 félköríves bástya védi. A 2 km hosszú fal legszebb kapuja, a két bástya között nyíló Puerta de Santiago, falán római domborművel).

NépességSzerkesztés

Lakossága mintegy 100 000 fő.

Lugo (Spanyolország) népességszám-változása 1970 és 2013

 között

1970 1981 1991 2001 2010 2013

63 604 72 574 83 242 88 414 97 635 99 241

OktatásSzerkesztés

Egyetemét 1532-ben alapították. Jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, 40 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. >>

Kultúra, művelődésSzerkesztés

>>

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Plaza Mayor: Itt emelkedik a szép rokokó homlokzatú, árkádos, 18. századi városháza (Ayuntamient).
  • Katedrális: a majd mindegyik stíluskorszakból valamit őriz, s amelyet egy nyugati-gót templom helyén 1129-ben kezdtek építeni. Az egy tornyú katedrális háromhajós, latinkereszt alaprajzú, s elrendezése a compostelai templom hatását tükrözi. Az eredetileg román stílusú templom később gótikus, neoklasszicista, majd barokk toldalékokat kapott. 1520-ban készült északi, gótikus kapujának timpanonját XII. századi Krisztus kompozíció díszíti. A templom homlokzata XVIII. század végi, s meglehetősen elüt a régebbi résztől. A templombelsőben a Capilla de Nuestra Senora de los Ojos Grandes (a nagyszemű Miasszonyunk kápolnájának) dísze a szép churriguereszk stílusú szárnyasoltár. Nagyon artisztikus a boltíves barokk kerengő.
  • Santo Dominqo-templom; a XIV. századi kapuja román kori, belsejét azonban churriguereszk stílusban átépítették.
  • Iglesia de San Francisco - a kolostorral - 1510-ből való.
  • Iqlesia de la Nova : neoklasszicista, barokk hatású.
  • Tartományi Múzeum, a Museo Provincial:
  • Rosalia de Castro-park, ahol a folyót egy római híd íveli át.
  • Temas romanas (római fürdő)
  • Casa do Concello
  • Pazo de San Marcos
  • Pazo Espiscopal
  • Praza de San Domingos
  • Praza do Campo
  • Templo Romano de Santalla de Bóveda (Római templom)
  • Rúa Nova
  • Igrexa de San Froilán
  • Igrexa de Santiago A Nova
  • Praza de Santa María
  • Praza do Campo Castelo
  • Parque de Rosalía de Castro.
  • Capela de San Roque
  • Museo Interactivo da Historia de Lugo
  • Domus do Mitreo (Roman kúria)
  • Casa dos Saavedra
  • Casa dos Montenegro
  • Casa do Rexedor Santiso

TestvértelepülésekSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

Források és irodalomSzerkesztés

  • UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
  • Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
  • Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
  • Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
  • Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
  • Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
  • Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
  • Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p.542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
  • Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
  • Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Municipal Register of Spain of 2022
  2. Lugo, ideas para un viaje - Lugo, 2015. (p.8.) - www.eparacomerlugo.es

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo (Spanyolország) témájú médiaállományokat.