Főmenü megnyitása

Churriguereszk stílus

(Churriguereszk szócikkből átirányítva)
Santíago de Compostela: Churriguereszk retabló
A churriguereszk stílusban épült Nagyboldogasszony-székesegyház a mexikói Zacatecasban
Churriguereszk retabló

A churriguereszk (más szóval churriguerizmus vagy csurrigerizmus) stílus (kb. 1690–1750) a spanyol építészetben a barokk tetőpontja. Spanyolországban, elsősorban Kasztíliában terjedt el. A stílus a gyarmatosítás következtében Mexikóban is meghonosodott. A stílusnév a spanyolországi Churriguera család nevéből alakult ki[1]

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a Churriguera testvérekről, José Benito de Churriguera (wd) spanyol szobrász-építészről (1665–1725),[2] valamint Joaquín de Churriguera (1674-1724) és Alberto de Churriguera (1676-1750) építészekről kapta.

JellemzéseSzerkesztés

A késő barokk pazar formanyelvű, buja gazdagságú stílusa volt, a növényi és egyéb díszítő elemeket zsúfolta. Jellemzői a csavart oszlopok és a hullámzó homlokzat. Tulajdonképpen csak az épületek díszítésében és a tabernákulumok faragványaiban nyilvánult meg.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Churriguera család (XVII-XVIII. század) Katalán származású spanyol építész család, az 1670-es években érkeztek Madridba, magukkal hozva Barcelonából a katalán barokk gazdag ornamentális stílusát, amelyet először oltárokon, majd később egész épületeken alkalmaztak. José Bonito de Churriguera (Madrid, 1665 – uo, 1725), a család vezető személyisége (Salamanca San Esteban-templom főoltára (1693)) építészeti tevékenysége 1709-ben kezdődött Nové Baztan várostervével. José Simon de Churriguera szobrász az idősebb José fia volt (működése (1670-1679) Joaquin de Churriguera (1674-1724) a kifinomult, túldíszített platereszk stílushoz tért vissza a salamancai katedrális kupolájának (1714, de elpusztult) és a város más épületeinek építésekor. Alberto de Churriguera a legfiatalabb testvér (Madrid, 1676-1747 k.) salamancai Plaza Mayor (1728), a kor legsikeresebb várostervezési vállalkozása visszafogott barokk stílusban, díszítése még a platereszkre utal. A család követői: (Salamanca, Valladolid, Toledo) tevékenységük következtében lett a churriguerta-stílus a túlzásosan agyondíszített negatív hatású szinonimája. Pedro de Ribera (még a francia rokokóból is merített stíluselemeket), Narciso Tomé, Andrés Garcia Quinones. A stílus legmeghökkentőbb produktuma a toledói katedrális kerengőjében testesült meg.
  2. Antonio Bonet Correa: Un emblema inédito de José de Churriguera (spanyol nyelven) (PDF). Universitat de València. (Hozzáférés: 2016. január 20.)

ForrásokSzerkesztés

  • Művészettörténeti ABC (77. o.) - TERRA-Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961
  • Magyar nagylexikon V. (C–Csem). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1997. 364–365. o. ISBN 963-85773-0-4   (Szócikk címe: Churriguerizmus)
  • Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet - Műszaki K., Bp., 1975 – az. sz. MÜ: 2135-k-7577
  • Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964
  • Művészlexikon: (1. kötet 127-128. o.) - Corvina K., 1994 – ISBN 963 13 3967 X