Csíkos hiéna

emlősfaj

A csíkos hiéna (Hyaena hyaena) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a hiénafélék (Hyaenidae) családjába tartozó faj.

Csíkos hiéna
Csíkos hiéna a berlini állatkertben
Csíkos hiéna a berlini állatkertben
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Macskaalkatúak (Feliformia)
Család: Hiénafélék (Hyenidae)
Alcsalád: Hiénaformák (Hyaeninae)
Nem: Hyaena
Brisson, 1762
Faj: H. hyaena
Tudományos név
Hyaena hyaena
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák
  • Hyaena antiquorum (Temminck, 1820)
  • Hyaena barbara de Blainville, 1844
  • Hyaena bergeri Matschie, 1910
  • Hyaena bilkiewiczi Satunin, 1905
  • Hyaena bokcharensis Satunin, 1905
  • Hyaena dubbah Meyer, 1793
  • Hyaena dubia Schinz, 1821
  • Hyaena fasciata Thunberg, 1820
  • Hyaena hienomelas Matschie, 1900
  • Hyaena hyaenomelas (Bruce In Desmarest, 1820)
  • Hyaena indica de Blainville, 1844
  • Hyaena orientalis Tiedemann, 1808
  • Hyaena rendilis Lönnberg, 1912
  • Hyaena satunini Matschie, 1910
  • Hyaena schillingsi Matschie, 1900
  • Hyaena striata Zimmermann, 1777
  • Hyaena suilla Filippi, 1853
  • Hyaena sultana Pocock, 1934
  • Hyaena syriaca Matschie, 1900
  • Hyaena virgata Ogilby, 1840
  • Hyaena vulgaris Desmarest, 1820
  • Hyaena zarudnyi Satunin, 1905
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csíkos hiéna témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csíkos hiéna témájú médiaállományokat és Csíkos hiéna témájú kategóriát.

Korábban a Hyaena emlősnem egyetlen fajának tartották, de manapság ezt a nemet megosztja a dél-afrikai barna hiénával, amelyet eddig a legtöbb kutató külön nembe, a Parahyaena-ba sorolta.

A hiénafélék családjából ez az egyetlen faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul.

Előfordulása szerkesztés

A csíkos hiéna elterjedési területébe Afrikában beletartozik Észak-Afrika, a Szaharától északra eső területek, a Nílus völgye, a Száhil öv és Kenya északi része. Ázsiában a Közel-Kelet, Elő-Ázsia, az Arab-félsziget, India és Dél-Oroszország füves, bozótos területein és sziklás hegyvidékein él.

Alfajai szerkesztés

Megjelenése szerkesztés

 
Csíkos hiéna

Az állat fej-törzs-hossza 100-115 centiméter, farokhossza 30-40 centiméter, marmagassága 66-75 centiméter, a nőstények testtömege 26-34 kilogramm, a hímeké 26-41 kilogramm.[1] Testén sárgás-homokszínű alapon fekete csíkok vannak; ez tökéletes álcázást nyújt a szavanna magas füvében és a bozótosban. Ha összecsapásra kerül sor, nyakán, hátán és farkán gyakran felborzolja szőrzetét, hogy így félemlítse meg ellenfelét. Nyaka erős; a hiéna képes egy-egy dögöt akár nagyobb távolságra is elcipelni. Hallása, szaglása és látása kifinomult; ezek segítik magányos éjszakai táplálékkeresése során.

Életmódja szerkesztés

 
Kitömött példány

A faj életmódja alapjában véve különbözik a jobban ismert foltos hiéna (Crocuta crocuta) életmódjától. E hiénafaj magányosan vagy kis családközösségekben él. Egy kis nyüszítéstől eltekintve nem tud más hangot kiadni, így a jellegzetes hiénakacajt sem hallatja. Kifejezetten revírtartó állat. Territóriumainak mérete nagyban függ az élelemellátástól. A táplálékban szegény helyeken, mint a Szahara vagy az Arab-sivatag, sokszor óriási területen belül mindössze egyetlen csíkos hiéna él. Mivel alapvetően éjszakai állat, életmódjának sok sajátossága ma sem ismert.

Mivel egyedül képtelen nagyobb állatokat elejteni, tápláléka főként dögökből áll, de szerepelnek rajta kis emlősök, hüllők, madarak és tojások is. Az emberi települések környékén előszeretettel fog el háziállatokat, elsősorban fiatal kecskéket és birkákat, illetve baromfiakat. Fogságban 25 évig él.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget 2 éves korban éri el. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 90-104 napig tart, ennek végén többnyire 2-4 kölyök jön a világra. A kölyköket több nőstény is szoptathatja.

Egyéb szerkesztés

Az ókori Egyiptomban ismert állat volt. Ábrázolásai sok hieroglifán és falfestményen láthatók. Arra is vannak bizonyítékok, hogy az egyiptomiak fiatalon befogták és a vadászataik során hasznosítható segítőtársat neveltek belőle. Olykor táplálkozási célokra is tartották. Később a kutyák általános elterjedésével a csíkos hiéna háziállatként való tartása megszűnt.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Élőhelye nagy részén pusztítják, mivel úgy tartják, hogy károkat okozhat a lábasjószágban. Elsősorban mérgezett csalétkek kihelyezésével irtják, de helyenként vadásszák is. Marokkóban a hagyományos gyógyászatban használják fel bizonyos testrészeit (pl. az agyát), szőrméjét pedig eladják. Negatívan befolyásolja a hiénák elterjedését az is, hogy a nagyragadozók fogyóban vannak, aminek következtében a dögevőknek jutó tetemek száma is csökken. Élőhelyén több természetvédelmi területen is előfordul, azokon kívül azonban számos helyen üldözésnek van kitéve. A Természetvédelmi Világszövetség ezért mérsékelten veszélyeztetettnek tekinti a fajt.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés