Egyesült Királyság

szigetállam Nyugat-Európában
(Britek szócikkből átirányítva)

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország,[12][13] mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,[14][15] ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak.

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland (angolul)
Az Egyesült Királyság zászlaja
Az Egyesült Királyság zászlaja
Az Egyesült Királyság királyi címere
Az Egyesült Királyság királyi címere
Nemzeti mottó: Dieu et mon droit[1]
God and my right (angol fordítás – nem hivatalos)
Nemzeti himnusz: God Save the King[2]

FővárosaLondon
é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 07′Koordináták: é. sz. 51° 30′, ny. h. 0° 07′
Legnagyobb városLondon
Államformamonarchia
Vezetők
királyIII. Károly
miniszterelnökRishi Sunak
TörvényhozásAz Egyesült Királyság parlamentje
Hivatalos nyelvde facto az angol[3]
Beszélt nyelvekangol, ír, ulsteri skót, skót gael,
scots, walesi, korni[4]

ElődállamokNagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága
EU-csatlakozás1973. január 1.
EU-kilépés2020. január 31.
Tagság
Lista
  • Európa Tanács
  • G8
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európai Űrügynökség
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • G20
  • Európai Déli Obszervatórium
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Afrikai Fejlesztési Bank
  • Ázsiai Fejlesztési Bank
  • Ausztrália Csoport
  • Karibi Fejlesztési Bank
  • Eurocontrol
  • Nyitott Égbolt Egyezmény
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • ANZUK
  • SEATO
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • AUSCANNZUKUS
  • ABCANZ
  • TTCP
  • Combined Communications-Electronics Board
  • Air Force Interoperability Council
  • Európai Mozgáskoordinációs Központ
  • Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • Európai Unió
  • vízummentességi program (USA)
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • atomhatalom
  • AUKUS
  • World Customs Organization
  • International Holocaust Remembrance Alliance
  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás
  • Népesség
    Népszámlálás szerint67 326 569 fő (2021)[5]
    Rangsorban22
    Becsült68 800 000 [6] fő (2022)
    Rangsorban22
    Népsűrűség282 fő/km²[7]
    GDP2008 (forrás: IMF)
    Összes2674 milliárd USD (6)
    PPP: 2,23 billió dollár[8]
    Egy főre jutó43 785 USD (14)
    HDI (2018)0,942 (14.) – 
    Földrajzi adatok
    Terület244 820 km²
    Rangsorban77
    Víz1,3%
    Időzóna0 (UTC0)
    Egyéb adatok
    PénznemBrit font sterling[11] (GBP)
    Nemzetközi gépkocsijelUK[9][10]
    Hívószám44
    Segélyhívó telefonszám
    • 999
    • 112
    Internet TLD.uk
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozóBS 1363
    Közlekedés irányabal oldali

    Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales.[16] Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[17] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van,[18] mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

    Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává[19] vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.[20] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

    Neve szerkesztés

    Nagy-Britannia
    Egyesült Királyság

    Az 1707-es Uniós törvények kimondták, hogy Anglia (+ Wales) és Skócia királysága "Nagy-Britannia" néven egyesül "egy királyságba". Az Egyesült Királyság kifejezést alkalmanként használták Nagy-Britannia szinonimájaként, de a hivatalos neve 1800-ig Nagy-Britannia volt. Az 1800-as törvények a következő évben egyesítették Nagy-Britannia és Írország királyságát, amelyek az Egyesült Királyságot, hivatalos nevén Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságát megalkották.

    Az Egyesült Királyság, valamint függelékeinek területén az angol mellett több másikat is elismernek mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot:

    • korni nyelvenRywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon;
    • ír nyelvenRíocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann;
    • scots nyelvenUnitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland;
    • skót gael nyelvenRìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath;
    • walesi nyelvenTeyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon.

    Földrajza szerkesztés

    térkép szerkesztése
     
    Domborzat
     
    A Skóciában található Ben Nevis az Egyesült Királyság és egyben a Brit-szigetek legmagasabb pontja
     
    Dámvad
     
    Urbanizálódott vörös róka egy ház kertjében

    A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).[21]

    A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.

    Az Egyesült Királyság területi megoszlása:

    Domborzat szerkesztés

    A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű. A sziget délkeleti részén az Angol-lépcsővidék és az általa közrefogott Londoni-medence fekszik.

    Vízrajza szerkesztés

    A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

    Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 km²).

    Éghajlata szerkesztés

    Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, amelyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14–17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

    A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

    Élővilág, természetvédelem szerkesztés

    Angliában kezdődött az ipari forradalom és ennek súlyos hatása volt a környezetre: szennyeződött a levegő és a vizek minősége is romlott. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tevékenységnek, valamint a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

    Nemzeti parkok szerkesztés

     
    Lake District tóvidék
     
    Staffa, Skócia

    A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy ma nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek:

     
    Coire Gabhail, Skócia

    Természeti világörökség szerkesztés

    Az UNESCO a következő helyeket tartja nyilván természeti világörökségként az Egyesült Királyság területén:

    Történelme szerkesztés

     
    Stonehenge

    A Britannia név görög és latin nevekből származik, melyeknek valószínűleg kelta eredetijük volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődött. A „kelta” összefoglaló névként is használatos, az angolszászok előtt a Brit-szigeteken élő népeket nevezik így.

    Julius Caesar i. e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, melyet végül i. sz. 43-ban szálltak meg a rómaiak. A megszállt terület délről lassan észak felé terjeszkedett. A rómaiak 409-ben vonultak ki, ezután angolok, szászok és jüt törzsek telepedtek be Észak-Európából. Több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken, melyek közül kiemelkedett Northumbria északon, Mercia Közép-Angliában és Wessex délen. Majd vikingek érkeztek Skandináviából. A 10. században a Wessex-ház legyőzte a dánokat, és kiterjesztette hatalmát egész Angliára.

    597-ben a Canterburyi Szent Ágoston vezette pápai misszió megtérítette a wessexi királyt, és megalapította az angol egyházat. 789-795 között a vikingek sorozatosan támadták a partvidéket. 832-860 között a skótok és a piktek Kenneth MacAlpin vezetésével megalapították a Skót Királyság elődjét.

     
    Bamburgh középkori vára Észak-Angliában

    860-ban a dánok leigázták Kelet-Angliát, Northumbriát és Kelet-Merciát. 871-től 28 éven át Nagy Alfréd király uralkodott Wessexben.

     
    A durhami vár

    1066-ban Hódító Vilmos a normannok élén legyőzte II. Haroldot a hastingsi csatában, Anglia királya lett és dinasztiát alapított. A jelenleg uralkodó III. Károly is az ő egyenes ági leszármazottja. 1215-ben Földnélküli János aláírta a Magna Chartát.

    I. Eduárd 1301-ben meghódította Walest, fia lett az első walesi herceg, 13 évvel később a bannockburni ütközetben a Skót Királyság megvédte ellene függetlenségét. 1337-ben kezdődött a francia trón örökléséért vívott százéves háború Franciaország és Anglia között. Az 13481349-es pestisjárvány következtében Anglia lakossága harmadát vesztette el. 1381-ben tört ki Wat Tyler parasztlázadása Angliában.

    1455-ben kitört a rózsák háborúja a York és a Lancaster-ház hívei között. A három évtizedes trónviszály végén, VII. Henrik trónra lépésével egyesült a két dinasztia, megkezdődött a Tudor-korszak. 1477-ben nyomtatta az első könyvet Angliában William Caxton.

    1534-ben VIII. Henrik király elszakadt a pápaságtól, feloszlatta a szerzetesrendeket, és megalakította az anglikán egyházat. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1547-ben a államvallás lett az anglikán vallás. 1553-tól öt éven át tartott a katolikus reakció I. Mária uralkodása alatt. 1558-ban Anglia végleg elvesztette Calais-t, az utolsó angol birtokot Franciaországban. Ebben az évben lépett trónra I. Erzsébet, 1603-ig tartó uralkodását Anglia aranykorának nevezik. 1588-ban az angol flotta legyőzte a spanyol hajóhadat.

    1603-ban perszonálunióra lépett skót és az angol királyság a skót Stuart dinasztia trónraléptével. 1642-ben polgárháború tört ki a király és a parlament között. Megalakult az Angol Köztársaság, 1649-ben kivégezték I. Károly királyt. 1660-ban restaurálták a monarchiát, az új király II. Károly lett. 1688-ban a Stuartokat száműzték, az angol trónra Hollandia helytartóját, Orániai Vilmost és Máriát hívták meg.

    1707-ben egyesült Anglia és Skócia, Nagy-Britannia (Egyesült) Királysága néven. 1714-ben trónra lépett a Hannover-ház. Az 17751783 között vívott amerikai függetlenségi háborúban elvesztek az észak-amerikai gyarmatok.

    1801-ben Nagy-Britannia Egyesült Királysága és Írország egyesült, az államot ettől kezdve Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának hívták. 1825-ben átadták az első közforgalmú vasútvonalat. 1829-ben egyenjogúsították katolikusokat. A század második felében kialakult a Brit Birodalom.

     
    A bordóval jelzett területek mutatják a Brit Birodalom 1921-es kiterjedését

    18981902 között vívták Dél-Afrikában a búr háborúkat. Az I. világháborúban az antant tagja volt. A győzelem után számos korábbi német és török gyarmatot a Brit Birodalomhoz csatoltak, mely ekkor érte el legnagyobb területi kiterjedését. 1921-ben aláírták az angol-ír szerződést, megalakult az Ír Szabadállam, az ország neve 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. A II. világháborúban (1939–1945) súlyos veszteségeket szenvedett az ország.

    1952-ben lépett trónra II. Erzsébet. Az Egyesült Királyság 1973-ban lépett be a Közös Piacba.

    2016. június 23-án nem ügydöntő népszavazást tartottak a Brexitről, azaz az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről.A szavazatok 52:48 arányban a kilépést támogatták.[22]

    2020. január 31-én 23:00-kor (magyar idő szerint éjfélkor) az Egyesült Királyság hivatalosan is kilépett az Európai Unió-ból.

    2022. szeptember 8-án, 96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, utóda III. Károly lett.

    Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

    Alkotmány, államforma szerkesztés

     
    III. Károly 2021-ben
     
    Rishi Sunak miniszterelnök

    A brit alkotmány úgynevezett történeti alkotmány, mely nem konkrét, írott jogszabály, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusok által.

    Az Egyesült Királyság államformája monarchia, kormányformája parlamentáris monarchia, ahol a király „uralkodik, de nem kormányoz". Az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe.

    Az elmúlt ezer év alatt ez csak egyszer szakadt meg, az 1649 és 1660 közötti angol forradalom alatt, amikor az ország köztársaságként (Commonwealth of England) rendezkedett be. Oliver Cromwell (1599. április 25. – 1658. szeptember 3., uralkodott: 1649–1658), a polgárháború vezére vette kezébe az ország irányítását, Lord Protector címmel az ország államfője lett és beköltözött a királyi palotába. Noha a kortársak koronázat­lan királynak tekintették, és a Humble Petition and Advice című dokumentum­mal fel is ajánlották neki a koronát, elveszítette a köztársaságiak rokonszenvét. Halála után fia, Richard Cromwell (1626. október 4. – 1712. július 12., uralkodott: 1658–1659) lépett a helyére, aki már nem volt olyan erőskezű, mint elődje.

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

     
    A parlament épülete Londonban

    A legfőbb törvényhozó szerv a parlament (Houses of Parliament), mely a Lordok Házából (House of Lords) és az Alsóházból (House of Commons, szó szerint „köznép háza” v. „közrendiház”, képviselőház) áll. Az Alsóház 650 képviselőjét[23] egyidőben, egyéni választókerületi rendszerben, általános, egyenlő és titkos szavazással, egyszerű többséggel választják (az elhunyt vagy lemondott képviselők helyét időközi pótválasztásokon töltik be). Általában ötévenként tartanak alsóházi választásokat, de a miniszterelnök bármikor kérheti új választások kiírását, ha jónak látja.

    Az uralkodó jogilag ugyanolyan nélkülözhetetlen része a törvényalkotás folyamatának, mint a parlament. A törvények a királynő szentesítésével (Royal Assent) lépnek életbe, ezt a jóváhagyást azonban évszázadok óta nem tagadták meg. Hasonlóképpen számos, az uralkodót érintő döntéshez (például királyi család tagjainak házassága) a Parlament jóváhagyása kell. Egy extrém példa VIII. Eduárd 1936-os lemondása: a király elküldte lemondási szándékát (lemondónyilatkozatát) a parlamentnek, az erről törvényt hozott, amit megküldött a királynak, az aláírta, és ezzel szűnt meg királynak lenni.

    A végrehajtó hatalom a parlamentben többséggel bíró párt által adott szűkebb kormány (kabinet) és elsősorban a miniszterelnök (a kormánypárt vezére, Leader) kezében van. A kormány a minisztériumok, az állami szintű közigazgatási szervek és más állami intézmények, az erőszakszervezetek, állami tulajdonban lévő vállalatok irányításáért felel.

    Az Egyesült Királyságnak nincs egységes bírósági szervezete. Angliának és Walesnek közösen, valamint Skóciának és Észak-Írországnak külön-külön saját bírósági szervezete van. Országos illetékességgel csak a katonai bíróságok és a bevándorlási bíróság bír. A bíróságokat törvény (act of Parliament) hozza létre, működésükben függetlenek, igazgatásukról a Kormány egyik hivatala, Őfelsége Bírósági Szolgálata (Her Majesty's Courts and Tribunal Service) gondoskodik.[forrás?]

    Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

    Az anglikán egyház névleg az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb rangú főpapja a canterbury érsek. Az 1707-es trónöröklési törvény (Act of Settlement) a katolikusokat és katolikussal házasságot kötőket kizárja az utódlásból.

    A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben félmillió körül volt.

    Jogrendszer szerkesztés

     
    A legfelsőbb bíróság épülete, Middlesex Guildhall, London

    Az angol jogrendszer a régi „common” és „equity” jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common-jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity- vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

    Az angol jognak három jogforrása van:

    1. A common law az emberi jogok íratlan szabályai. Egyes bűncselekmények (például az offense) még ma is ide tartoznak, mert soha nem határozták meg vagy kodifikálták (például a gyilkosság, murder).
    2. A civil law tartalma a kodifikált (azaz a parlamenti jogalkotók által hozott), kötelező erejű törvények és más jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.
    3. A criminal law az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act).
    4. A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyarországitól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

    Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja az ügyféltől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés stb.), majd a munkáját felhasználva a barrister jár el a bíróságon, és számára kell a végén komoly összeget fizetni, amiből az kifizeti a solicitort.

    Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (például fegyvertelenül járőröző, de kétméteres rendőrök stb.). További érdekesség, hogy a törvény szerint mindenki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számít, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad. A bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani – véleményének hangot peres ügyben csak igazságügyi szakértő adhat.

    Közigazgatási beosztás szerkesztés

     
    Az Egyesült Királyság részei
      Anglia
      Wales

    Az Egyesült Királyság négy alkotó nemzetből vagy alkotó országból áll. Skócia, Wales és Észak-Írország rendelkeznek saját nemzeti parlamenttel vagy gyűléssel, és végrehajtó szervekkel, bár Észak-Írországban ezeket felfüggesztették. A negyedik alkotó nemzet, Anglia, nem rendelkezik önálló parlamenttel vagy kormányzattal, mivel itt van az Egyesült Királyság parlamentjének és kormányának székhelye, amely közvetlenül irányítja Angliát.

    Mind a négy nemzet közigazgatása helyi önkormányzatokra oszlik.

    A lord lieutanancy-k (kb. helytartóság) egy vagy több megyére (county) kiterjedő jogkörű helyhatósági régió, élén a jogilag a királynő személyes képviselőjeként kinevezett (a régi magyar főispánhoz hasonló) Lord Lieutenant-okkal. E történelmi (katonai-közigazgatási) eredetű tisztség ma már jobbára ceremoniális, de az 1990-es évek óta zajló közigazgatási reform során több alkalommal is jelentős hatáskörrel bíró Lord Lieutenant-ot neveztek ki egyes, átszervezés alatt álló megyék élére, átmeneti jelleggel.

    Zászló Ország Státusz Népesség Alsóbb közigazgatás City státuszú városok
      Anglia Monarchia 50 431 700

    Régiók
    Nagyvárosi és
    nem nagyvárosi megyék

    Főispánságok

    Anglia "city" városai
      Skócia Monarchia 5 094 800

    Skót tanácsi területek
    Főispánságok

    Skócia városai
      Wales Hercegség 2 958 600

    Egységes hatóságok
    Főispánságok

    Wales városai
      Észak-Írország Tartomány 1 724 400

    Kerületek
    Hagyományos megyék

    Észak-Írország városai

    Történelmileg a négy ország területét – a helyi közigazgatás céljainak megfelelően – megyékre (county, grófság) osztották. A megyék bizonyos mértékben még mindig léteznek közigazgatási és földrajzi egységként, de már nem képezik a helyi közigazgatás egyedüli alapját.

    Angliát például a közelmúltban kilenc középszintű kormányzati régióra osztották.

    Politikai pártok szerkesztés

    A brit politikai rendszert hagyományosan két nagy párt, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt dominálja, jóllehet együttes szavazati arányuk az 1951-es 97%-ról mára 66% körülire olvadt. Mivel azonban a brit választási rendszer egyéni választókerületekre épül, a szavazatok relatív többségével (akár egyharmadával) is kormányzóképes többséget kaphat egy párt. Ugyancsak ebből adódik, hogy az egy-egy régióban erős pártok (például a Skót Nemzeti Párt) országos szinten alacsony szavazataránnyal is jelentősen több mandátumhoz juthatnak, mint az országos szinten közepesnek számító pártok (pl. a hagyományosan harmadik erőnek számító Liberális Demokraták, vagy a 2010-es években megerősödött Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja).[24]

    A legjelentősebb politikai pártok a 2019. december 12-i választások előzetes eredményei alapján:

    Védelmi rendszer szerkesztés

    Népesség szerkesztés

     
    A főváros, London keleti része
     
    Az Egyesült Királyságban élő, külföldön született népesség aránya a világ országaiból (2008)

    Általános adatok szerkesztés

    • Népesség: 64 105 700 fő (2013. július) (58 789 194 a 2001-es népszámláláson)
    • Népsűrűség: 246 fő/km²
    • Népességnövekedés: 0,28% (2006)
    • Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak – 76 év, nők – 81 év (2006, becslés)
    • Életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves – 17,5%, 15-64 éves – 66,8%, 65 év feletti – 15,8%
    • Városi lakosság aránya: 89%
    • Írástudatlanság: 1% alatt

    Népességnövekedés szerkesztés

    Az 1970-es éveket követően a többi európai országhoz hasonlóan az Egyesült Királyságban is rohamosan visszaesett a születések száma. Ez a tendencia egészen 2000-ig tartott. A legalacsonyabb éves népességnövekedés 2001-ben volt, amikor átlagosan egy nőre 1,63 gyermek jutott. Ez az érték azóta folyamatosan növekszik. A legújabb adatok szerint 2008-ban egy nőre már 1,96 gyermek jutott. A születések számának gyors növekedése mellett a bevándorlás is meghatározó tényező, valamint az átlagos várható élettartam is emelkedik. Az utóbbi néhány évben Nagy-Britanniához hasonlóan Franciaországban indult gyors emelkedésnek a gyermekvállalások száma. Ha a tendencia hosszú távon is folytatódik, a 2017-es 66 milliós lakosságszám 2050-re akár 77 millióra is emelkedhet.

    Népességének változása:

    A népesség alakulása 1851 és 2021 között
    Lakosok száma
    27 368 800
    36 015 500
    41 892 700
    39 582 000
    46 868 500
    50 286 900
    55 441 750
    56 550 268
    59 370 479
    67 326 569
    1851188519021918193519511969198520022021
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések szerkesztés

    Legnagyobb 20 település (2021. évi népszámlálás)[26][27]
     

    London
     
    Birmingham
    # Település Népesség # Település Népesség

     
    Glasgow
     
    Leeds

    1 London 8 776 535 11 Cardiff 348 546
    2 Birmingham 1 121 408 12 Coventry 344 322
    3 Glasgow 631 690 13 Belfast 340 000
    4 Leeds 536 321 14 Bradford 333 931
    5 Liverpool 506 552 15 Nottingham 299 797
    6 Edinburgh 505 310 16 Newcastle upon Tyne 286 468
    7 Sheffield 500 552 17 Plymouth 266 983
    8 Manchester 470 411 18 Stoke-on-Trent 260 602
    9 Bristol 425 232 19 Southampton 249 604
    10 Leicester 406 588 20 Northampton 243 511


     
    Egyesült Királyság népsűrűsége 2022-ben

    Etnikai, nyelvi megoszlás szerkesztés

    Hivatalos nyelv: angol (→ brit angol), regionálisan: walesi, gael

    Etnikai megoszlás 2011-ben :[28]

    • 87% – fehér,
    • 3% – fekete,
    • 2,3% – indiai,
    • 1,9% – pakisztáni,
    • 0,7% – bangladesi,
    • 0,7% – kínai,
    • 1,4% – más ázsiai,
    • 2% – kevert etnikumú,
    • 1% – egyéb
     
    Church of England egy temploma: a Canterburyi katedrális

    Vallási megoszlás szerkesztés

    Vallási megoszlás 2011-ben :[29]

    Szociális rendszer szerkesztés

    Gazdaság szerkesztés

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 3,1 billió $ (2022) [30]
    GDP növekedési ráta 0,6% (2023 Q2) [31]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 54 603 $ (2022) [32]
    Államadósság 3 billió € (2022) [33]
    Államadóssági ráta 102,6% (2022) [34]
    Infláció 6,7% (2023. augusztus) [35]
    Foglalkoztatottsági ráta 75,5% (2022. június) [36]
    Munkanélküliségi ráta 4,3% (2023. július) [37]
    Minimálbér 1 929 € (2023) [38]
    Bérnövekedés üteme 8,5% (2023. július) [39]
    Jegybanki alapkamat 5,25% (2023. szeptember) [40]
    SZJA 45% (2023) [40]
    ÁFA (általános) 20% (2023) [41]
    TAO 19% (2023) [40]
     
    London Európa és a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja

    Gazdasága: fejlett ipari ország. Az Egyesült Királyságot a „világ műhelyeként” emlegetik. A 17–18. században kibontakozott az ipari forradalom. A 20. században erős hanyatlás következett, amelyet a '70-es években sikerült megállítani.

    A szolgáltatások, különösen a banki, biztosítási és üzleti ágazatok a brit GDP növekedésének kulcsfontosságú mozgatórugói. Eközben a feldolgozóipar jelentősége csökkent, de még mindig a gazdaság mintegy 10%-át adja.[42]

    A Királyság gazdasága lassulni kezdett az EU-ból való kilépésről szóló 2016. júniusi népszavazás óta.[42] 2020 januárjának végén elhagyta az EU-t.

    2018-ban a bruttó nemzeti összterméke (PPP értékben) 3000 milliárd dollár fölé mászott, ezzel Európa egyik legnagyobb gazdasága.[42]

    Gazdasági adatok szerkesztés

    A Királyság gazdasági adatai 2012-2018 között:[43]

    Bányászat szerkesztés

    A Pennine-hegységben lévő kőszénbányák nagy részét az utóbbi időkben megszüntették, főként a környezetszennyezés, és a hatástalan felhasználás miatt.

    Kőolajat és földgázt jelenleg is az Északi-tengeren termelnek ki, ebből exportra is jut.

    Energiatermelés szerkesztés

    Egyre nagyobb szerepe van a megújuló, környezetkímélő energiák felhasználásának. 2017-ben a villamosenergia termelés 41%-a származott megújuló energiaforrásokból.[42]

    Ipar szerkesztés

    A vas- és színesfémkohászat a kikötővárosokban jelentős. A feldolgozóipar jelentős ágazatai: autógyártás, repülőgyártás, elektronika, számítástechnikai ipar, háztartási gépek gyártása, textil- és ruhaipar, vegyipar. A feldolgozóipar termékeit a főváros környékén, az egyetemi városokban és a kikötővárosokban állítják elő. Az ország legnagyobb ipari városa Birmingham. A feldolgozóipart korszerű technológiai eljárások, és kiváló minőségű termékek jellemzik.

    Mezőgazdaság szerkesztés

    Az angol farmok korszerű termelési eszközöket alkalmaznak. A zöldség- és a gyümölcstermesztéssel főként a városokat látják el. Hatékony és belterjes termelés folyik a szántóföldeken is. Az állattenyésztésben a juhtenyésztés a legjellemzőbb.

    Külkereskedelem szerkesztés

    • Exporttermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, közszükségleti cikkek, kőolaj, közlekedési eszközök, élelmiszer, dohány.
    • Importtermékek: ipari termékek, gépek, üzemanyagok; élelmiszer

    Legfőbb kereskedelmi partnerek (2017-ben):[45]

    • Export: USA 13,2%, Németország 10,5%, Franciaország 7,4%, Hollandia 6,2%, Írország 5,6%, Kína 4,8%, Svájc 4,5%
    • Import: Németország 13,7%, USA 9,5%, Kína 9,3%, Hollandia 8%, Franciaország 5,4%, Belgium 5%

    Közlekedés szerkesztés

     
    A West Coast Main Line egy vonattal és az M1-es autópálya egy képe
     
    A közúti forgalom nagysága 2015-ben

    Vasút szerkesztés

    • Vasútvonalak hossza: 16 878 km

    Közút szerkesztés

    • Közutak hossza: 372 000 km
    • Az országban bal oldali közlekedés és szabályok vannak életben.

    Vízi szerkesztés

    A 2010-es években a külföldi áruszállítás kb. 95% -a tengeri úton érkezik az Egyesült Királyságba (érték szerint 75%). Három fő kikötője :[46]

    • Grimsby és Immingham a keleti parton
    • London kikötője a Temze folyón
    • Milford Haven Wales délnyugati részén.

    Egyéb főbb kikötők: Aberdeen, Avonmouth, Barrow, Barry, Belfast, Boston, Bristol, Cairnryan, Cardiff, Dover, Edinburgh/Leith, Falmouth, Felixstowe, Fishguard, Glasgow, Gloucester, Grangemouth, Grimsby, Harwich, Heysham, Holyhead, Hull, Kirkwall, Larne, Liverpool, Londonderry, Manchester, Oban, Peterhead, Plymouth, Poole, Port Talbot, Portishead, Portsmouth, Scapa Flow, Southampton, Stornoway, Stranraer, Sullom Voe, Swansea, Tees (Middlesbrough), Tyne (Newcastle).

    Nemzetközi személyszállító kompok közlekednek a közeli országokba, például Franciaországba, Írországba, Belgiumba, Hollandiába és Spanyolországba.

    Légi szerkesztés

    • Repülőterek száma: 540

    A British Airways Nagy-Britannia nemzeti légitársasága.

    Emellett sok fapados cég látja el az ország légiközlekedését.

    Telekommunikáció szerkesztés

    Egyesült Királyság területe Koronafüggőségek Gyarmati területek
    Hívójel prefix G, M, 2 2, ZN-ZO, ZQ VP-VQ, VS, ZB-ZJ
    ITU zóna 28 Helyfüggő besorolás
    CQ zóna 15

    Kultúra szerkesztés

    Az Egyesült Királyság rendkívül gazdag és sokféleséggel bíró kulturális örökséggel rendelkezik, és globálisan jelentős hozzájárulást nyújtott a zene, az irodalom és más művészetek területén is. A brit kultúra egyesíti országrészeinek, Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország kultúráját. Az Egyesült Királyság a világ egyik legrégebbi egyetemeivel rendelkezik, nagyfokú hozzájárulást nyújtott a filozófiához, a tudományhoz és a modern technológiához, és számos kiemelkedő tudós hazája és találmány szülőhelye volt.

    Kulturális világörökség szerkesztés

     
    Edinburgh egy része

    Ünnepek szerkesztés

    Állandó ünnepek szerkesztés

    Változó dátumú ünnepek szerkesztés

    Turizmus szerkesztés

    Képek
     
    A Szent Pál Katedrális Londonban
     
    A parlament (Westminster) Londonban
     
    Hampton Court palota fő bejárata, London
     
    A Madame Tussauds viaszszobrai
     
    Bath városának római kori fürdői
     
    Portsmouth
     
    Brighton, Royal Pavilion
     
    Windsor Castle, Lower Ward, Windsor
     
    Blenheim palota
     
    Chatsworth House belső része, Derbyshire Dales, Derbyshire
     
    Leedsi kastély
     
    A Stourhead kertje, Mere, Wiltshire
     
    Waddesden Manor, Buckinghamshire
     
    Eden Project, St Austell, Cornwall
     
    Bodiami vár, Sussex, Anglia
     
    Caernarfon kastély, Wales
     
    Kelvingrove Art Gallery and Museum, Glasgow, Skócia
     
    Edinburgh-i vár
     
    Skót dudás, Bidean nam Bian, Skócia

    Az idegenforgalom jelentős. 2011-ben 29 millió turista érkezett az Egyesült Királyságba.[47]

    London az idegenforgalomban, 2016-ban a 2. leglátogatottabb város volt a világon.[48]

    Az ország fő célpontjai London, Edinburgh, Oxford, Cambridge, York és Canterbury.[49] A legnépszerűbb idegenforgalmi városok közé tartozik London, Edinburgh és Manchester és a fontosabb látnivalók közé a Westminster-palota, a London Eye és Edinburgh-i vár.

    Ezeken kívül a Királyság ad otthont összesen 32 világörökségi helyszínnek is. [50]

    Az a tíz angliai város, amelyet a külföldi turisták leginkább felkerestek 2019-ben:[51]

    • London - A sokmilliós nagyváros, a pénzügy, a divat, művészet és kultúra fővárosa.
    • Manchester - Kulturális, sport-, szórakoztató-, bevásárló- és médiaközpont.
    • Birmingham - az Egyesült Királyság egyik legnagyobb városa, az angliai ipari terület szívében.
    • Liverpool - A Beatles otthona, egy kozmopolita város, amely élénk éjszakai életéről, gazdag kulturális örökségéről, vízpartjáról, építészetéről, valamint zenéjéről és sportjáról híres.
    • Brighton és Hove - tengerparti üdülőhely és egyetemi város, gazdag kultúrával és élénk éjszakai élettel.
    • Bristol - élénk művészeti élet, történelmi épületek és vízparti terület Nyugat-Anglia legnagyobb városában.
    • Oxford és Cambridge - rangos egyetemi városok, múzeumokkal és parkokkal.
    • Bath - az UNESCO világörökség része, építészetéről, kertjeiről, parkjairól és múzeumairól is híres város.
    • Leeds - Nyugat-Yorkshire kulturális, pénzügyi és kereskedelmi központja

    Sport szerkesztés

     
    A Wembley Stadion Londonban

    Anglia nemzeti sportjai a rögbi, a lovaspóló és a krikett.

    Labdarúgás szerkesztés

    Eredmények szerkesztés

    • Világbajnokság: 1966 – aranyérem
    • Európa-bajnokság: 1968 – bronzérem
    • Olimpia: 1908, 1912 – aranyérem (Nagy-Britannia néven)

    A mostani labdarúgás jeles képviselői: David Beckham, Michael Owen, John Terry, Frank Lampard, Ashley Cole, Joe Cole, Steven Gerrard stb.

    Az angol futballszövetséget 1863-ban alapították. FIFA-tag folyamatosan 1946-tól. UEFA-tag 1954-től. A klubok száma körülbelül 41 ezer, az igazolt játékosok pedig meghaladják a 2 millió főt is. Az „A” válogatott szövetségi kapitánya Roy Hodgson.

    Az első osztályban 20 csapat szerepel: West Ham United FC, Chelsea FC, Arsenal FC, Tottenham Hotspur FC, Fulham FC, Reading FC, Portsmouth FC, West Bromwich Albion FC, Aston Villa FC, Hull City AFC, Manchester City FC, Manchester United FC, Liverpool FC, Everton FC, Blackburn Rovers FC, Stoke City FC, Bolton Wanderers FC, Middlesbrough FC, Sunderland AFC és a Newcastle United FC.

    Formula–1 szerkesztés

    Nagy-Britannia a Formula–1 történetének legsikeresebb nemzete, ugyanis ők adták a sportág 10 világbajnokát is a 32-ből, olyanokat, mint például Jackie Stewart, Jim Clark, Mike Hawthorn, John Surtees, James Hunt, Graham Hill, Damon Hill, Nigel Mansell. Jelenleg kiemelkedő tehetségű versenyzőjük a modern kategóriában Lewis Hamilton, az eddigi második legfiatalabb világbajnok és az első színesbőrű pilóta a sportágban 2007-től. A 2009-es Formula–1-es bajnok is brit, Jenson Button személyében, akik 2010-ben nemzeti csapatot alkottak pilótatársakként a McLaren autóiban. A Ferrari után a második legsikeresebb csapat, a McLaren-Honda is brit színekben versenyez. A csapat székhelye az angliai Woking, a csapat tulajdonosa a szintén brit Ron Dennis, aki sokáig csapatfőnökként is tevékenykedett a gárdánál, helyét 2009-től Martin Whitmarsh vette át. Szintén hasonlóan sikeres az angliai Williams F1-es csapat, melynek csapatfőnöke Frank Williams. 1950-ben Anglia adott otthont az első Formula–1-es nagydíjnak is a legendás silverstone-i versenypályán, mely egy második világháborús katonai repülőtérből lett kialakítva. A mai napig kisebb-nagyobb megszakításokkal ezen a helyszínen vagy Doningtonban rendezik a versenyeket. A 2009-es konstruktőri világbajnokságot a brit Brawn GP nyerte meg, amit a szintén angol Ross Brawn irányít, köztudott róla a paddockban, hogy egy technikai-taktikai zseni, többek között Michael Schumacher is sokat köszönhet neki. A F1 első embere, Bernie Ecclestone is brit, csakúgy, mint a 2009-ben leköszönt volt FIA (Nemzetközi Automobil Szövetség)-elnök, Max Mosley.

    Rali szerkesztés

    A WRC (World Rally Championship) eddigi brit világbajnokai: Colin McRae (1995) és Richard Burns (2001). A WRC rali brit futamát Walesben bonyolítják le.

    Az IRC (Interkontinentális Ralibajnokság), a 2. legnevesebb rali-versenysorozat 2009-ben brit bajnokot avatott Kris Meeke személyében, IRC-raliszakaszokat Skóciában is rendeznek.

     
    A 2012-es londoni olimpiai stadion

    Olimpia szerkesztés

    Eddig három olimpiát, az 1908-as, az 1948-as és a 2012-es játékokat rendezték Londonban. Nagy-Britannia eddig 246 aranyérmet szerzett az olimpiák során. A nyári sportokban az atlétika, a téli sportokban a műkorcsolya a legnépszerűbb a brit sportolók körében.

    Jegyzetek szerkesztés

    1. Jelentése „Isten és a jogom”. Ez a királyi mottó. Skóciában a királyi mottó a scots megfelelőjének a rövidítése, az „IN DEFENS”. Van egy, a skót címerben használt alakja is.
    2. De facto ez a nemzeti himnusz, számos más országban pedig ez a királyi himnusz.
    3. A használatban de facto az angol viselkedik hasonlóan. (Walesben a Walesi Nyelvi Tanács jogilag kötelező erejű határozata alapján „a közösségi ügyek és az igazságszolgáltatás szervei előtt az angol és a walesi nyelvet ugyanazon a szinten kell kezelni, ugyanazon jogok illetik meg.” Welsh Language Act 1993. Office of Public Sector Information. (Hozzáférés: 2007. szeptember 3.). A Bòrd na Gàidhlig a következőt mondta ki: „a gael státusának – mint Skócia egyik hivatalos nyelve – védelme érdekében ennek a nyelvnek ugyanolyan jogokat követelnek, mint az angolnak.”Gaelic Language (Scotland) Act 2005. Office of Public Sector Information. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
    4. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája hatálya alá tartozónak, vagyis regionális vagy kisebbségi nyelvnek ismerte el az Egyesült Királyság kormánya a walesi, a skót gael, a korni, az ír, az ulsteri skót és a scots nyelvet. (European Charter for Regional or Minority Languages. Scottish Executive. [2010. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 23.))
    5. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=GB, 2022. december 30.
    6. Countrymeters
    7. Countrymeters 2022
    8. Report for Selected Countries and Subjects
    9. Griffiths, Hugo: GB stickers no longer valid for driving abroad. autoexpress.co.uk, 2021. július 5. (Hozzáférés: 2021. július 5.)
    10. Convention on Road Traffic Vienna, 8 November 1968: UNITED KINGDOM OF GREAT BRITAIN AND NORTHERN IRELAND: NOTIFICATION UNDER ARTICLE 45 (4)
    11. Számos érmés telefon és a nagyobb boltok eurót is elfogadnak.
    12. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.) „Island country located off the north-western coast of mainland Europe”
    13. Countries within a country. www.number-10.gov.uk. [2008. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 13.) „Countries within a country”
    14. Northern Ireland. [2009. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
    15. Border checks between Britain and Ireland proposed - Telegraph
    16. The Countries of the UK. www.statistics.gov.uk. [2002. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 10.)
    17. Key facts about the United Kingdom. Government, citizens and rights. Directgov. [2012. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.) „The full title of this country is 'the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland'. 'The UK' is made up of England, Scotland, Wales and Northern Ireland. 'Great Britain' (or just 'Britain') does not include Northern Ireland. The Channel Islands and the Isle of Man are not part of the UK.”
    18. FCO global network. FCO in Action. Foreign and Commonwealth Office. [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
    19. Industrial Revolution. [2008. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 27.)
    20. Ferguson, Niall. Empire, The rise and demise of the British world order and the lessons for global power. Basic Books (2004). ISBN 0465023282 
    21. E földrajzi kifejezéssel szemben a hasonló, de kizárólag politikai értelemben használt British Islands megnevezés csak az Egyesült Királysághoz tartozó területeket jelenti, nem foglalja magában a mai Írországot.
    22. Angolosan távoznak a britek az Európai Unióból
    23. a b Election results: Conservatives win majority (angol nyelven). BBC News, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    24. Történelmi választás, sosem látott téttel (magyar nyelven). Index, 2015. május 7. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    25. Results (angol nyelven). BBC News, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
    26. https://www.citypopulation.de/en/uk/cities/
    27. https://census.gov.uk/census-2021-results
    28. Office for National Statistics. 11 October 2013.
    29. ENCYCLOPÆDIA BRITANNICAː UK
    30. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=GB
    31. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/gdp-growth-annual
    32. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=GB&view=chart%2C
    33. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/government-debt
    34. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/government-debt-to-gdp
    35. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/inflation-cpi
    36. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/employment-rate
    37. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/unemployment-rate
    38. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/uk
    39. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/wage-growth
    40. a b c https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/indicators
    41. https://hu.tradingeconomics.com/united-kingdom/sales-tax-rate
    42. a b c d CIA World Factbook
    43. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
    44. Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org . (Hozzáférés: 2019. december 25.)
    45. CIA World Factbook
    46. Statistical data set PORT01 – UK ports and traffic. Department for Transport
    47. Archivált másolat. [2013. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
    48. https://www.weforum.org/agenda/2016/09/these-are-the-worlds-most-visited-cities-in-2016
    49. World Tourism Rankings
    50. United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland. UNESCO , 2019 (Hozzáférés: 2020. április 24.)
    51. Travel trends - Office for National Statistics. www.ons.gov.uk . (Hozzáférés: 2020. július 18.)

    Ajánlott irodalom szerkesztés

    Források szerkesztés

    • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

    További információk szerkesztés

    Kapcsolódó szócikkek szerkesztés