Temze
A Temze (angol Thames, óangol Temese, latin Tamesis) folyó Anglia déli részén. Kemble-nél ered és a Londoni-medencén keresztülhaladva az Északi-tengerbe folyik. Az Egyesült Királyság egyik legfontosabb víziútja.
| Temze | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Egyesült Királyság |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 346 km |
| Forrásszint | 110 m |
| Vízhozam | Oxfordba érkezéskor: 17,6 m³/s Oxford elhagyásakor: 24,8 m³/s Reading: 39,7 m³/s Windsor: 59,3 m³/s London: 65,8 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 12 935 km² |
| Forrás | Kemble |
 é. sz. 51° 41′ 40″, ny. h. 2° 01′ 47″51.694444°N 2.029722°W | |
| Torkolat | Északi-tenger |
| é. sz. 51° 30′ 00″, k. h. 0° 36′ 36″51.500000°N 0.610000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Temze témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Temze útja során 9 angol grófságot (county) érint, 20 mellékfolyója van és 134 híd ível át rajta. Áramlásának sebessége 1–3 csomó (kb. 2–6 km/óra) között mozog.
Gazdag élővilága volt a 19. század közepéig, beleértve a homárt, az angolnát és a tengeri pisztrángot is, azonban az ipari forradalom nyomán a vízszennyezés egy évszázadra halott folyóvá tette. A 20. század közepétől a környezetvédelmi intézkedések nyomán fokozatosan újra megjelent vizében az élővilág.
A középkorban, különösen a kis jégkorszak idején a folyó rendszeresen befagyott. Jegén vásárokat, népünnepélyeket, korabeli sportrendezvényeket tartottak. A folyó utoljára 1814-ben fagyott be teljesen; utána a folyószabályozás, az áramlás útjában lévő akadályok eltávolítása meggyorsította folyását, így a jég nem állt be. Később már a globális felmelegedés kezdete is kizárta a jégtakaró kialakulását.
Források
szerkesztés- Peter Ackroyd: Thames: Sacred River (Chatto and Windus, 2007)
