Omán

állam Délnyugat-Ázsiában

Omán vagy hivatalos nevén az Ománi Szultanátus (arab: سلْطنةُ عُمان) Magyarországnál háromszor nagyobb területű ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

Ománi Szultanátus
Szaltana Omán
سلطنة عُمان
Omán zászlaja
Omán zászlaja
Omán címere
Omán címere
Nemzeti himnusz: Tisztelet a szultánnak
Asz-Szalaam asz-Szultáni
(نشيد السلام السلطاني)

Fővárosa Maszkat
é. sz. 21°, k. h. 57°Koordináták: é. sz. 21°, k. h. 57°
Államforma monarchia
Vezetők
Szultán Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök-helyettes Fáhd bin Mahmúd al-Szaíd
Az Állami Tanács elnöke Jáhja bin Mahfudh Almántheri
A Tanácsadó Testület elnöke Khálid al-Maaváli
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, újperzsa, hindi, urdu
függetlenség az Egyesült Királyságtól
elnyerése 1970
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint4 829 480 fő (2018)[1]
Rangsorban129
Becsült5 400 000 [2] fő (2022)
Rangsorban129
Népsűrűség16 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Terület309 500 km²
Rangsorban 82
Időzóna
(UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznem Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel OM
Hívószám 968
Segélyhívó telefonszám
Internet TLD.om
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultanátus témájú médiaállományokat.

Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádita muszlim többségű a lakossága. Omán eddig elkerülte a szélsőséges iszlámhoz kapcsolódó erőszakot.

Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 januárjában elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása, továbbá a kőolajvagyona következtében Omán ma már a magas jövedelmű gazdaságok közé tartozik és a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált. A prémium idegenforgalom célországa.

Földrajza szerkesztés

Omán domborzati térképe:
 
 
 
 
 
 

Domborzat szerkesztés

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.[4]

Vízrajz szerkesztés

 

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

Éghajlat szerkesztés

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségei szerkesztés

Volt Ománban egy – az UNESCO által számontartott – természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

Történelem szerkesztés

 
Nakhal erőd

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i. e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerősítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

 
Hajszam Omán szultánja 2020-tól

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a sötét elmaradottság korszakát hozta. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.[5]

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

Alkotmány, államforma szerkesztés

Az 1996-ban elfogadott alkotmány kétkamarás parlamentet és egyetemes szavazati jogokat vezetett ugyan be, a szultánság azonban abszolút monarchia maradt. A politikai pártok, a gyűlések és a kritikus sajtóhangvételek tiltva vannak, a parlamentnek pedig legfeljebb tanácsadói jogai vannak. A szultán egyúttal a hadsereg parancsnoka, a védelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter.[5]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

Közigazgatási beosztás szerkesztés

 

Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:

2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik:[6]

  • Ad Dakhiliyah
  • Ad Dhahirah
  • Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
  • Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
  • Al Buraimi
  • Al Wusta
  • Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
  • Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
  • Dhofar
  • Masqat
  • Musandam

A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.

Védelmi rendszer szerkesztés

Népesség szerkesztés

Ománi emberek
 
Ománi férfiak egy piacon
 
Egy asszony nikábban a fiával az állatvásáron
 
 
 
 
 
 
Beduin család

2020-ra Omán lakossága meghaladta az ötmillió főt.[2] A lakosság mintegy fele Maszkatban és a fővárostól északnyugatra fekvő Batinah nevű tengerparti síkságon él. Az omániak túlnyomórészt arab, beludzs és afrikai származásúak.[7]

Népességének változása szerkesztés

A népesség alakulása 1960 és 2018 között
Lakosok száma
551 737
642 005
776 379
1 032 772
1 430 680
1 885 036
2 177 723
2 389 121
2 663 224
4 829 480
1960196619721978198419911997200320092018
Adatok: Wikidata

Általános adatok szerkesztés

  • Városi lakosság aránya (2020-ban): 87%.

Legnépesebb települések szerkesztés

Nyelvi megoszlás szerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az arab. Az angolt széles körben beszélik az üzleti életben, és már kiskortól kezdve tanítják az iskolákban. A turisztikai területeken és főutakon a legtöbb tábla megjelenik arabul és angolul is.

A nagyszámú bevándorlók az urdut, a beludzsit, a hindít és más indiai nyelveket is beszélnek.

Etnikai megoszlás szerkesztés

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.[mikor?]

Vallási megoszlás szerkesztés

A népesség kb. 94%-a muszlim (kb. 60%-a ibadita, 31%-a szunnita, 3%-a síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

A gazdaság alapja a térség többi országához hasonlóan a kőolaj, de a halászat és a gazdálkodás aránya relatíve magasabb, mint a környező országokban.[8]

 
Kőolajtartályok Szuhar mellett
 
A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partnere Kína és Japán
Képek
 
Szuhar kikötője
 
Hagyományos szuk (piac) Maszkatban
 
Halpiac
 
A maszkati értéktőzsde épülete
 
Oázis és megművelt földek a Hadzsar-hegységben
 
Datolyapálma-liget Nakhal területén

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács tagja.

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

Ipar szerkesztés

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

Külkereskedelem szerkesztés

  • Exportcikkek: kőolaj, földgáz, finomított kőolaj, műtrágya, vasáruk
  • Importcikkek: gépek, járművek, iparcikkek, élelmiszerek, élőállat, kenőanyagok.

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben: [9]

  • Export:   Kína 46%, India 8%, Japán 6%, Dél-Korea 6%, Egyesült Arab Emírségek 6%, Szaúd-Arábia 5%
  • Import:   Egyesült Arab Emírségek 36%, Kína 10%, Japán 7%, India 7%, Egyesült Államok 5%

Egyéb gazdasági ágazatok szerkesztés

A turizmus ágazata gyorsan növekszik.

 
Al-Hamra egy utcája

Közlekedés szerkesztés

 
Egy főút

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139, ebből 3 nemzetközi.

Szárazföldi szerkesztés

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset; Omán az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.[forrás?]

A 2020-as évek elején nincsenek jelentősebb vasutak, de néhányat terveznek, a szomszédos országokba tartó kapcsolattal.

Légi szerkesztés

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Omán air

Vízi szerkesztés

Fő kikötők:

Kultúra szerkesztés

A kultúra képekben
 
Városkapuk díszítik Maszkat útjait
 
Hagyományos hajó, dáu
 
Hagyományos ománi tőr a tokjában, a handzsar, amely nagyon hasonló a jemeni dzsambiához
 
Ománi férfiak hagyományos ruhában, Nizwa
 
Hagyományos ománi férfi és női öltözetek
 
Zurna (hangszer)
 
Úd (arab lant)
 
Jabrin középkori városfala
 
Nakhal erődje
 
Maszkat erődjei
 
A világörökség része az Al Ayn melletti sírhelyek
 
A Bait Al-Baranda Múzeum épülete

Oktatási rendszer szerkesztés

Az ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul.[forrás?] Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.[forrás?]

A 21. század elején az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[10]

Kulturális intézmények szerkesztés

Ománban sok kulturális intézmény van, például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Kulturális világörökség szerkesztés

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

Tudomány szerkesztés

Művészetek szerkesztés

Hagyományok, néprajz szerkesztés

Gasztronómia szerkesztés

Az ománi konyha a keleti arab gasztronómia része, amelyre hatással voltak más arab nemzetek konyhái, illetve a pakisztáni, iráni, indiai, afrikai, több ázsiai, sőt kissé az európai mediterrán gasztronómia is.

Omán évszázadokon át hatalmas forgalmat bonyolított le a fűszerkereskedelemmel, ennél fogva fűszeres, gyógynövényes és fűszeres pácolással (ún. marinálással) készült ételek igen gazdag választékát találjuk itt.

A legtöbb étel alapja ugyanakkor a bárány-, baromfi- és halhús, valamint rizs. A sertéshúsnak a behozatala, sőt még a nem muszlim vallásúaknak az Omán területén történő fogyasztása is szigorúan tilos.

A kávé nemzeti ital, míg a tea a vendéglátás elmaradhatatlan kelléke.

A helyi étkezésben általában nem jellemző a reggeli, az ebéd a legfőbb étkezés, amit napközben fogyasztanak. A vacsora igen szerény, leginkább könnyebb fogásokból áll.

Egy-egy vidéknek megvannak a maga jellegzetességei Ománban, de mindenütt gyakoriak a levesek, úgy a csirke- és bárányhúsleves, valamint a zöldségleves (pl. füstölt padlizsánleves). A fűszerek közül az indiai curry nagyon elterjedt Ománban is.

Turizmus szerkesztés

Képek
 
A Hyatt Hotel udvara Maszkatban
 
Piackép, Maszkat
 
A Shab-vádi egy szép része

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

Sport szerkesztés

Omán hagyományos sportágai a dhow vitorláshajó-verseny, a lóverseny, a teveverseny és a solymászat.[11] A labdarúgás, a kosárlabda , a vízisí és a homokdeszkázás (sandboarding) [12] azon sportok közé tartoznak, amelyek főleg a fiatalabb generáció körében váltak népszerűvé.[11]

Olimpia szerkesztés

Labdarúgás szerkesztés

Ünnepek szerkesztés

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Dátum Ünnep
1 Muharram iszlám újév
12 Rabi'-ul-Awwal Maulid (A Próféta születésnapja)
27 Rajab Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele)
1-3 Shawwal A ramadán vége (3 napos)
10-13 Dhu al-Hijjah Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos)
Január 1 Újév
Július 23 Reneszánsz nap
November 18 Nemzeti ünnep

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
  2. a b Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Archivált másolat. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  5. a b Keresztes Imre: Túlélőgyakorlat. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/5. (2116.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
  6. Archivált másolat. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
  7. Oman. CIA – The World Factbook
  8. Country Profile Oman BBC News
  9. CIA Wolrd Factbook
  10. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  11. a b Nazneen Akbari Traditional sports in Oman – relics of the rich Arabian history Archiválva 2018. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Your Middle East, 29 April 2013. Retrieved 11 January 2016.
  12. Surf The Sand Where can you practice sandboarding?, Sand-boarding.com, 29 April 2021. Retrieved 20 March 2022.

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Omán témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés