Omán

állam Délnyugat-Ázsiában

Az Ománi Szultanátus, röviden Omán Magyarországnál háromszor nagyobb ország az Arab-félsziget délkeleti peremén. Területéhez tartozik a Hormuzi-szorosra „felügyelő”, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délen Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos. Az egyetlen ország a világon, amelynek ibádi muszlim többségű a lakossága.

Ománi Szultanátus
Szaltana Omán
سلطنة عُمان
Omán zászlaja
Omán zászlaja
Omán címere
Omán címere
Nemzeti himnusz: Tisztelet a szultánnak
Asz-Szalaam asz-Szultáni
(نشيد السلام السلطاني)
Oman (better) (orthographic projection).svg

Fővárosa Maszkat
é. sz. 21°, k. h. 57°
Államforma monarchia
Vezetők
Szultán Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök Hajszam bin Tárik al-Búszaídi
Miniszterelnök-helyettes Fáhd bin Mahmúd al-Szaíd
Az Állami Tanács elnöke Jáhja bin Mahfudh Almántheri
A Tanácsadó Testület elnöke Khálid al-Maaváli
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol, újperzsa, hindi, urdu
függetlenség az Egyesült Királyságtól
elnyerése 1970
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint4 829 480 fő (2018)[1] +/-
Rangsorban129
Becsült5 400 000 [2] fő (2022)
Rangsorban129
Népsűrűség16 fő/km²[3]
Földrajzi adatok
Terület309 500 km²
Rangsorban 82
Időzóna
(UTC+4)
Egyéb adatok
Pénznem Ománi riál (OMR)
Nemzetközi gépkocsijel OM
Hívószám 968
Segélyhívó telefonszám
Internet TLD.om
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • BS 1363
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Ománi Szultanátus témájú médiaállományokat.

Államformája monarchia, uralkodója, a szultán abszolút hatalommal bír. Az 1970-ben vértelen palotaforradalommal trónra került, 2020 januárjában elhunyt Kábúsz szultán nevéhez köthető az ország egyesítése, teljes függetlenítése az Egyesült Királyságtól és gazdaságának, kultúrájának modernizálása, melynek következtében Omán a térség egyik legfejlettebb és egyik legszabadosabb államává vált.

FöldrajzaSzerkesztés

Omán domborzati térképe:
 
 
 
 
 
 

DomborzatSzerkesztés

Az Arab-félsziget délkeleti részén elterülő ország sivár, lakatlan partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel. Az ország északi részén a parttal párhuzamos Hadzsar-hegység, a déli parton a Kara-hegység keleti nyúlványai húzódnak. Területének nagy része sivatag. Legmagasabb pontja: Dzsebel-es-Sam, 3004 méter.[4]

VízrajzSzerkesztés

A csapadék kevés állandó vízfolyások kialakulásához. Ahhoz viszont elég, hogy az időnkénti felhőszakadások nyomán súlyos károkat okozó árvizek alakuljanak ki. Ezek pont a legsűrűbben lakott, mezőgazdaságilag leginkább hasznosított vidékeket sújtják. Omán déli részét, Salalah város környékét, nyáron eléri a monszun, így ott pár hónapra növényekben gazdaggá válik a táj.

ÉghajlatSzerkesztés

Az időjárás nyáron rendkívül forró, ráadásul a tenger közelében a levegő páratartalma is magas. Az éves csapadékmennyiség a fővárosban 100 mm, a hegyvidéken van hely, ahol eléri a 640 mm-t. A hegyek általában esősebbek, mint a sűrűbben lakott parti síkság, de vannak évek, amikor teljesen elmarad a csapadék. Nyáron az ország sivatagos részein nem ritka az 50 °C feletti hőmérséklet. Ezeken a területeken a téli hónapokban is 30 °C feletti hőmérsékletek dominálnak, viszont Omán magasabban fekvő részein nyáron mérhető 30 °C körüli hőmérséklet. Az ország 2500-3000 méter feletti területein télen előfordulhat 0 °C alatti hőmérséklet, ritkán kisebb havazás.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Dél-Arábia jellegzetes sivatagi növény- és állatvilága közönséges Ománban is. A csapadékosabb hegyvidékeken bujább a növényzet, de ott is sivatagi jellegű. Őshonos emlősök: leopárd, hiéna, róka, farkas, és nyúl, nyársas antilop, kőszáli kecske, arab tahr nevű vadkecske. Madarak: keselyű, sas, gólya, túzok, fogoly, sólyom, nektármadárfélék.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

Volt Ománban egy – az UNESCO által számontartott – természeti világörökség, a Nyársasantilop rezervátum. Ez egy vadvédelmi terület volt, célja a nyársas antilop megóvása. 2007-ben azonban törölték a listáról. E lépés oka az volt, hogy az ománi kormány a vadvédelmi területet eredeti kiterjedésének egytizedére csökkentette.

TörténelemSzerkesztés

 
Nakhal erőd

A mai ország területének lakói már az időszámításunk előtt 4. évezredben magas szintre fejlesztették az öntözéses földművelést és a hajózást. Az i.e. 6. századtól az iszlám 7. századi érkeztéig Omán három iráni dinasztia birtokában volt, vagy befolyása alatt állt. Ezek: az achaimenida dinasztia, a pártusok és a szászánidák.

Az iszlám már Mohamed életében elterjedt Ománban. 634-ben területét az Arab Birodalomhoz csatolták és a 8. században a mai lakosok elődei, a háridzsiták saját imámjuk vezetésével függetlenné váltak. 1508-ban a portugálok jelentek meg és foglalták el. Maszkat 140 évig, 1508-tól 1648-ig volt a birtokukban, bár sokszor próbálták a portugál gyarmatosítókat kiverni az oszmán-törökök. Tengeri útjaik védelmében az európaiak megerődítették a várost, ahol máig fennmaradtak a gyarmati építészet emlékei. A portugál uralmat az Oszmán Birodalom váltotta fel 1650-ben.

 
Kábúsz bin Szaíd, Omán reformer szultánja 1970-től 2020-ig

A jelenlegi uralkodó dinasztia megalapítója, Ahmad ibn Szaíd 1741-ben vívta ki a terület függetlenségét, és egyesítette az országot, sőt elfoglalta Zanzibár szigetét is. A 19. század második felében az angolok vetették meg a lábukat a térségben, és 1891-ben védnökségi szerződést kényszerítettek a Maszkat és Omán Szultánságra, amelynek függetlensége csak formális lett. 1913-ban az ország belsejében élő törzsek fellázadtak az angol uralom ellen, és kikiáltották a független Ománi Imamátust. Ezt hétéves véres háború után ismerte el a partvidéki Maszkat és Omán szultánja, valamint Nagy-Britannia. 1951-ben Szaíd maszkati szultán csapatai, angol fegyveresek támogatásával, elfoglalták az imamátus egész területét. Szaíd uralma a legsötétebb középkort testesítette meg. Általános volt a rabszolgaság, a szultán magánvagyonának tekintette az ország olajkincsét is. A trónörökös, Kábúsz, oxfordi tanulmányait befejezve, megpróbálta rávenni apját egy mérsékelt reformpolitika bevezetésére. Amikor kudarcot vallott, 1970-ben – az akkor 29 éves herceg, brit segítséggel – csendes puccsal megdöntötte apja hatalmát. 1970-ig az ország két részből állt, a Maszkat és Omán Szultánságból és az Ománi Imamátusból, melyet az új szultán uralkodása kezdetén egyesített.

Kábúsz 2020 elején utód nélkül halt meg, s az ománi örökösödési szabályok szerint utódját a családi tanács választotta ki – elfogadva az elhunyt uralkodó által borítékban hátrahagyott jelöltjét – Hajszam bin Tárik Ál Szaíd személyében.[5]

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Az 1996-ban elfogadott alkotmány kétkamarás parlamentet és egyetemes szavazati jogokat vezetett ugyan be, a szultánság azonban abszolút monarchia maradt. A politikai pártok, a gyűlések és a kritikus sajtóhangvételek tiltva vannak, a parlamentnek pedig legfeljebb tanácsadói jogai vannak. A szultán egyúttal a hadsereg parancsnoka, a védelmi, a pénzügy- és a belügyminiszter.[5]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Az ország korábbi felosztása: 5 körzet és 3 kormányzóság:

2011-től az ország 11 kormányzóságra (muhafazah, arab: محافظة) oszlik:[6]

  • Ad Dakhiliyah
  • Ad Dhahirah
  • Al Batinah Észak (Šamāl al-Bāṭinah)
  • Al Batinah Dél (Ǧanūb al-Bāṭinah)
  • Al Buraimi
  • Al Wusta
  • Ash Sharqiyah Észak (Šamāl aš-Šarqīyah)
  • Ash Sharqiyah Dél (Ǧanūb aš-Šarqīyah)
  • Dhofar
  • Masqat
  • Musandam

A kormányzóságok alatt tartományok (wilayat arab: ولاية) vannak.

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

Ománi emberek

2020-ra Omán lakossága meghaladta az ötmillió főt.[2] A lakosság mintegy fele Maszkatban és a fővárostól északnyugatra fekvő Batinah nevű tengerparti síkságon él. Az omániak túlnyomórészt arab, beludzs és afrikai származásúak.[7]

Népességének változásaSzerkesztés

Általános adatokSzerkesztés

  • Városi lakosság aránya (2020-ban): 87%.

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, az urdut és a hindít.

A lakosság 88%-a arab, 3%-a beludzs, 3%-a perzsa, 3%-a indiai és pakisztáni, 3%-a egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 94%-a muszlim (60% ibadita, 31% szunnita, 3% síita), 3%-a hindu, 3%-a pedig egyéb vallású.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Kőolaj-tartályok Szuhar mellett
 
A világ országaiba irányuló ománi export nagysága 2006-ban. A kivitelben a legfontosabb partner Kína és Japán
Képek

Általános adatokSzerkesztés

  • Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 55%, szolgáltatások 42%.
  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 24 760 amerikai dollár (nominális, 2012-ben)[8]

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt. Datolyát, banánt, citromot és zöldséget termesztenek, valamint tevéket és szarvasmarhákat tenyésztenek.

Jelentős még a halászat (főként szardínia, makréla, tonhal, homár).

IparSzerkesztés

Gazdaságának alapja a kőolaj-, földgáz- és rézbányászat. Jellemző iparágai a kőolaj-finomítás, a tengervíz-sótalanítás, a színesfémkohászat, a cementgyártás és a hagyományos kézműipar.

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

 
Al-Hamra egy utcája

KözlekedésSzerkesztés

 
Egy főút

A közúthálózat hossza 34 965 km, a kikötők száma 3, a repülőtereké 139, ebből 3 nemzetközi.

SzárazföldiSzerkesztés

A tömegközlekedési eszközök az országon belül ritkák, közlekedni leginkább taxival lehet.

A jó minőségű úthálózat ellenére nagyon sok a közúti baleset; Omán az egyik legrosszabb statisztikával rendelkező ország.[forrás?]

A 2020-as évek elején nincsenek jelentősebb vasutak, de néhányat terveznek, a szomszédos országokba tartó kapcsolattal.

LégiSzerkesztés

A főbb repülőterek Maszkat és Szalála városok mellett találhatók.

Az ománi állam légitársasága az Omán air

VíziSzerkesztés

Fő kikötők:

KultúraSzerkesztés

A kultúra képekben

Oktatási rendszerSzerkesztés

Az Ománi állampolgárok közel 60%-a beszél angolul. Híres egyetemük a Sultan Quaboos University (Kábúsz szultán), ahol magyar oktatók is tartanak előadásokat.

Az ország lakosságának közel 20%-a írástudatlan.[9]

Kulturális intézményekSzerkesztés

Ománban sok kulturális intézmény van például a Nemzeti Operaház, a körzetben ez az egyetlen operaház, A magyar operaházból is léptek fel előadók.

Kulturális világörökségSzerkesztés

Bár Omán vidéke az Európa központú történelemszemléletből kiesik, régi magaskultúrák földje az. Ez a tény tükröződik abban, hogy aránylag sok itt a világörökséggé nyilvánított emlék:

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

Az ománi konyha a keleti arab gasztronómia része, amelyre hatással voltak más arab nemzetek konyhái, illetve a pakisztáni, iráni, indiai, afrikai, több ázsiai, sőt kissé az európai mediterrán gasztronómia is.

Omán évszázadokon át hatalmas forgalmat bonyolított le a fűszerkereskedelemmel, ennél fogva fűszeres, gyógynövényes és fűszeres pácolással (ún. marinálással) készült ételek igen gazdag választékát találjuk itt.

A legtöbb étel alapja ugyanakkor a bárány-, baromfi- és halhús, valamint rizs. A sertéshúsnak a behozatala, sőt még a nem muszlim vallásúaknak az Omán területén történő fogyasztása is szigorúan tilos.

A kávé nemzeti ital, míg a tea a vendéglátás elmaradhatatlan kelléke.

A helyi étkezésben általában nem jellemző a reggeli, az ebéd a legfőbb étkezés, amit napközben fogyasztanak. A vacsora igen szerény, leginkább könnyebb fogásokból áll.

Egy-egy vidéknek megvannak a maga jellegzetességei Ománban, de mindenütt gyakoriak a levesek, úgy a csirke- és bárányhúsleves, valamint a zöldségleves (pl. füstölt padlizsánleves). A fűszerek közül az indiai curry nagyon elterjedt Ománban is.

TurizmusSzerkesztés

Képek

Omán a kalandturizmus egyik úti célja. Az ománi irodák sivatagi terepjárós túrákat és hegyvidéki barangolásokat kínálnak. Az Egyesült Arab Emírségek és Omán szerződést kötött turisztikai értékeinek közös bemutatására és értékesítésére. Ezért a turizmusuk együtt van tárgyalva.

SportSzerkesztés

Omán hagyományos sportágai a dhow vitorláshajó-verseny, a lóverseny, a teveverseny és a solymászat.[10] A labdarúgás, a kosárlabda , a vízisí és a homokdeszkázás (sandboarding) [11] azon sportok közé tartoznak, amelyek főleg a fiatalabb generáció körében váltak népszerűvé.[10]

OlimpiaSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

A legnagyobb vallási ünnep Ománban is a Ramadán, és a böjtöt lezáró három napos ünnep, az Eid Al-Fitr.

Az iszlám újév és Mohamed próféta születésnapja szintén kiemelkedő jelentőségű. A nem vallási ünnepek közül a Nemzeti Nap, a Szultán Születésnapja a legfontosabb ünnep (nov. 18.).

Dátum Ünnep
1 Muharram iszlám újév
12 Rabi'-ul-Awwal Maulid (A Próféta születésnapja)
27 Rajab Iszra’ wal-Ma’radzs (A Próféta mennybemenetele)
1-3 Shawwal A ramadán vége (3 napos)
10-13 Dhu al-Hijjah Eid al-Adha (Áldozati ünnep) (4 napos)
Január 1 Újév
Július 23 Reneszánsz nap
November 18 Nemzeti ünnep

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
  2. a b Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Archivált másolat. [2011. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
  5. a b Keresztes Imre: Túlélőgyakorlat. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/5. (2116.) szám, 27. oldal, ISSN 1217-9647
  6. Archivált másolat. [2016. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
  7. Oman. CIA – The World Factbook
  8. http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2013/01/weodata/weorept.aspx?pr.x=59&pr.y=6&sy=2009&ey=2012&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=449&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=
  9. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  10. a b Nazneen Akbari Traditional sports in Oman – relics of the rich Arabian history, Your Middle East, 29 April 2013. Retrieved 11 January 2016.
  11. Surf The Sand Where can you practice sandboarding?, Sand-boarding.com, 29 April 2021. Retrieved 20 March 2022.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Omán témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés