Főmenü megnyitása

Jamaica

szigetország a Karib-térségben

Jamaica a Nagy-Antillák szigetcsoporthoz tartozó, 240 kilométer hosszú és 80 kilométer széles szigetország. A Karib-tengerben fekszik, a közép-amerikai szárazföldtől 680 kilométerre keletre, Kubától 150 kilométerre délre, a Hispaniolán lévő Haititől pedig 180 kilométerre nyugatra.

Jamaica
Jamaica
Jamaica zászlaja
Jamaica zászlaja
Jamaica címere
Jamaica címere
Nemzeti mottó: Out of Many One People
Egy nép a sok emberből
Nemzeti himnusz: Jamaica, Land We Love
LocationJamaica.svg

Fővárosa Kingston
é. sz. 17° 59′, ny. h. 76° 48′
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet jamaicai királynő
Főkormányzó Patrick Linton Allen
Miniszterelnök Andrew Holness
Hivatalos nyelv angol (Jamaicai patois)
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Dátum 1962. augusztus 6.

Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint
  • 2 950 210 fő (2015)[1]
  • 2 890 299 fő (2017)[2]
Rangsorban142
Becsült2 717 991[3] fő (2013. december)
Rangsorban142
Népsűrűség249 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes10 565 millió dollár (107)
PPP: 11 328 millió dollár
Egy főre jutó3 952 dollár (83)
PPP: 4 482 dollár
HDI (2004) 0,724 (104) – közepes
Földrajzi adatok
Terület10 991 km²
Rangsorban 166
Víz1,5%
IdőzónaEST (UTC-5)
Egyéb adatok
Pénznem Jamaicai dollár (JMD)
Nemzetközi gépkocsijel JA
Hívószám 1-876
Segélyhívó telefonszám
  • 110
  • 112
  • 911
  • 119
Internet TLD.jm
Villamos hálózat 116 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Jamaica témájú médiaállományokat.

Jamaica-CIA WFB Map.png

A sziget neve az őslakos taíno indiánok „xaymaca” szavából származik, aminek jelentése „A források szigete”. Felfedezése után spanyol birtok volt, majd az angolok kezére került.

Az ország lakossága meglehetősen kevert, azonban túlnyomó többsége az Afrikából áthurcolt rabszolgák leszármazottja. Jamaica az amerikai szubkontinens harmadik legnépesebb, többségben angol anyanyelvű országa az Egyesült Államok és Kanada után. Innen ered a rasztafariánus mozgalom. Jamaica a reggae zene őshazája, Bob Marley is itt született.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

 
Jamaica domborzati térképe

DomborzatSzerkesztés

Jamaica a Karib-térség harmadik legnagyobb szigete. Belsejét kiterjedt hegység borítja parti síksággal körülvéve, ezért a nagyobb városok mind a part közelébe települtek. Ilyen például: Kingston, Spanish Town, Mandeville és Montego Bay. Hegyeiből több mint 120 patak, folyó indul útnak a fehér homokú tengerpartokig, de nem ritkák a sziklás partszakaszok sem. Változatos felszíni formáinak és egész létezésének oka a dél- és észak-amerikai kőzetlemezek egymáshoz préselődése, aminek hatására a Nagy-Antillák szigetcsoport többi tagjával együtt kiemelkedett a tengerből. Az ország legmagasabb pontja: Blue Mountain Peak, 2256 méter.

VízrajzSzerkesztés

Legfőbb folyók: Black River, Rio Minho.

ÉghajlatSzerkesztés

Éghajlata trópusi, forró és csapadékos. A sziget hegyes-völgyes belsejében az éghajlat némileg hűvösebb, mint a sík parti területeken. Évszakos hőmérsékletváltozások tulajdonképpen nincsenek. A nappali átlaghőmérséklet 31 °C, az éjszakai pedig 21 °C körül alakul. Az esős évszak júniusban kezdődik és novemberig tart, a legcsapadékosabb hónap szeptember, viszont futó záporok, zivatarok egész évben előfordulhatnak. Az esős évszakban 1-2 °C-kal melegebb van. A sziget déli partjának egyes szakaszain az esőt hozó szeleket felfogják a hegyek. Ezek a vidékek aránylag szárazak.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

A mezőgazdaság területi igénye miatt mára csak a sziget 24%-át borítják erdők, amelyekben a több millió éves elzártság következményeképpen figyelemre méltó biodiverzitás alakult ki. Több mint 600 különböző lágyszárú és 300 fásszárú növényfajnak ad otthont, és állatvilága is legalább ilyen különleges. Az erdők nagy része a hegyekben található, a part menti síkságot megművelik, közvetlenül a tengerpartot pedig ismét erdők borítják.

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

A Jamaica National Heritage Trust nevű szervezet foglalkozik Jamaica nemzeti örökségének gondozásával,[4] amelybe beletartoznak a nemzeti parkok és a botanikus kertek is. E szervezet által gondozott nemzeti parkok:

  • Blue Mountains - a sziget legmagasabb hegyeinek környéke, Jamaica első nemzeti parkja.
  • Clydesdale Nemzeti Erdő (Clydesdale National Forest Park) - az erdők mellett kávéültetvények is részei.
  • Hollywell Nemzeti Park (Hollywell National Park) - jamaicai mércével mérve hideg vidék. Gazdag a madárvilága.

TörténelemSzerkesztés

A sziget i. e. 4000 és i. e. 1000 között Dél-Amerika felől, arawak és talán taino indiánokkal népesedett be. Az európaiak érkezésekor mintegy 300 ezer indián őslakos élhetett itt. Az arawak kultúrának nagyon csekély nyoma maradt, de még ma is élnek kis számban arawak/taíno indiánok Jamaicán, ugyanis kis részük túlélte a spanyol és angol hódítók agresszióit.

Kolumbusz Kristóf először 1494-ben szállt itt partra, és Spanyolország birtokává nyilvánította. Az első jamaicai telep Sevilla. Ezt 1554-ben, ismétlődő kalóztámadások után elhagyták, és a főváros Spanish Townba költözött, melyet 1534 elején Santiago de la Vega alapított. Itt található a brit gyarmatok legrégebbi katedrálisa. A spanyolokat az angolok 1655-ig erővel kitelepítették a városból, ekkor Tower Isle, az utolsó jamaicai spanyol erőd elestével teljesen angol kézre került a sziget. Don Arnoldo de Yassi védte Tower Isle erődjét öt éven át az angolok ellen, aztán Kubába menekült. A támadó angolok parancsnokai: William Penn angol admirális (a pennsylvaniai William Penn apja) és Robert Venables tábornok. A spanyol uralmat követő kétszáz évnyi angol, majd brit uralom idején Jamaica a világ legfontosabb cukorexportáló országává vált. Ezt a behurcolt afrikai rabszolgák tömeges alkalmazása tette lehetővé. A rabszolga-kereskedelem betiltása után, az 1800-as évek első felében Indiából és Kínából szerződéses munkásokat hoztak. Utódaik máig Jamaicán élnek.

A rabszolgamunka fokozott igénybevétele következtében a 19. század elejétől a feketék száma hússzorosa lett a fehérekének. Ez az arány azóta nagyjából állandó és folyamatos forrása a lázadásoknak. Számos ilyen lázadás után a rabszolgaságot 1834-ben betiltották, a korábbi rabszolgák teljes egyenjogúsítására 1838-ban került sor.

Jamaica gazdaságilag csak lassan függetlenedett az Egyesült Királyságtól. 1958-ban a Nyugatindiai Szövetség tartománya lett. Ebben a szövetségben egyesült egész Brit Nyugat-India. Jamaica teljes függetlenségét a Szövetségből való kilépéssel érte el 1962-ben.

 
A brit fennhatóság alatt kibocsájtott 1 jamaicai fontos papírpénz VI. György király portréjával.

A függetlenség első tíz évében, az egymást követő konzervatív kormányok idején évi hat százalékot meghaladó gyors gazdasági növekedést élt át az ország. Nagyarányú tőkebefektetés érkezett a bauxitbányászatba és alumíniumkohászatba, az idegenforgalomba, a gyáriparba, és jóval kisebb arányban a mezőgazdaságba. Az első évtized optimizmusa növekvő érzékenységet hozott az egyenlőtlenséggel szemben, a növekedés hasznából nem részesülő városi szegénység sorsával szemben. Ez, párosulva az 1970-től lassuló világgazdasággal, a választókat kormányváltásra késztette 1972-ben, a Nép Nemzeti Pártját (PNP) választották meg. Ettől kezdve a kormánypolitika nagyobb szociális igazságosságra törekedett az oktatásban és egészségügyben, de Jamaica gazdaságilag hanyatlott és 1980-ban a nemzeti össztermék 25%-kal maradt az 1972-es szint alatt. Növekvő külső és belső eladósodottság, párosulva a nagy költségvetési hiánnyal az IMF által javasolt megszorító intézkedések végrehajtására kényszerítette a kormányt.

A gazdasági hanyatlás az 1980-as évek közepéig tartott, amit súlyosbított a legnagyobb (Alpart) és harmadik (Alcoa) alumíniumgyártó termelésének leállítása. Jelentősen csökkent a második legnagyobb alumíniumgyártó (Alcan) termelése is, a Reynolds Jamaica Mines Ltd. bezárta jamaicai bányáit. Turista is kevesebb érkezett. Az 1980-as évektől kezdve Jamaica virágzó ország, ahol nagy a bűnözés, a jelentéktelen lopások súlyos problémává váltak.

Közigazgatása és politikai rendszereSzerkesztés

 
A parlament ülésterme

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Államformája alkotmányos monarchia, a Nemzetközösség tagja. Az uralkodót, II. Erzsébetet az általa kinevezett főkormányzó (Governor-General) képviseli.[5] A főkormányzó jelöli posztjára a miniszterelnököt és a kormány többi tagját, majd a király vagy a királynő kinevezi őket. A kabinet minden tisztviselőjét a miniszterelnök javaslatára iktatnak be. Az államfő és a főkormányzó nagyobbrészt ceremoniális szerepet töltenek be, eltekintve komolyabb alkotmányos jogosítványaiktól.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Az ország 3 megye (county) és 14 parókiára (parish) oszlik:

  • Cornwall megye a sziget nyugati része, járásai:
    • 1. Hanover
    • 2. Saint Elizabeth
    • 3. Saint James
    • 4. Trelawny
    • 5. Westmoreland
  • Middlesex megye a sziget közepe, járásai:
    • 6. Clarendon
    • 7. Manchester
    • 8. Saint Ann
    • 9. Saint Catherine
    • 10. Saint Mary
  • Surrey megye a sziget keleti része (sárga szín), járásai:
    • 11. Kingston
    • 12. Portland
    • 13. Saint Andrew
    • 14. Saint Thomas

Politikai pártokSzerkesztés

A legnagyobb politikai pártok:

  • People's National Party (Nemzeti Néppárt)
  • Jamaica Labour Party (Jamaicai Munkáspárt)
  • National Democratic Movement (Nemzeti Demokratikus Mozgalom)
  • Jamaica National Alliance for Unity (Jamaicai Nemzeti Szövetség az Egységért)

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

 
A főváros, Kingston
 
A főváros egy utcaképe
 
Középiskolások

Jamaica lakosságát 2009-ben 2 754 643 főre becsülték. A népességnövekedési ráta csak 0,43%, ezért a sziget 2025-re várható népessége 3,2 millió körül lehetséges. A 2009-es adathoz képest már most is mérhető a csökkenés, a 2011-es hivatalos becslés már csak 2 711 467 főre becsülte az ország lakosságát

Általános adatokSzerkesztés

Jamaica lakossága, mint ahogy az ország mottója is tartja („sok nemzetből egy”), meglehetősen sokszínű. Népessége elsősorban négerekből, továbbá spanyolokból, indiaiakból, angolokból, kínaiakból, közel-keletiekből áll. A jamaicaiak 80-85%-a főleg afrikai ősökre tekinthet vissza, a többiek kevert etnikumúak: 3% kínai, 3% indiai, 5% mesztic, 5% mulatt, 3% fehér, 1% indián.

Az elmúlt évtizedek során több százezer jamaicai vándorolt ki főként az Egyesült Államokba, Kanadába és az Egyesült Királyságba. Az utóbbi időszakban a kivándorlás mértéke csökkenni látszik.

A lakosság 15%-a írástudatlan.

Népesebb településekSzerkesztés

Vallási megoszlásSzerkesztés

A lakosság 64%-a keresztény, legnagyobb része protestáns. Az öt legtöbb főt számláló egyház: „Church of God” (24%), hetednapi adventista (11%) ,pünkösdi (10%), baptista (7%) és anglikán (4%) egyház.[6] Számos spanyol római katolikus is letelepedett a szigeten, és még ma is kimutatható társadalmi súllyal rendelkeznek. A többiek a jamaicai eredetű rasztafári vallás, Jehova tanúi, a hinduizmus a buddhizmus stb. hívője. Elhanyagolható lélekszámú iszlám és izraelita közösség is megvetette a lábát a szigeten.

Jamaicából ered a rasztafariánus vallás, aminek világszerte mintegy 1 millió követője van. A raszták Hailé Szelasszié etióp császárt tartják a „fekete (afrikai) messiásnak.” A rasztafári elnevezés a Ras Tafari névből ered, ez volt a neve Szelasszié császárnak a koronázása előtt. Szelassziét a raszták Jah (Jahve rövidítése, Isten raszta elnevezése) földi megtestesülésének és a szentháromság tagjának tekintik. A mozgalom a jamaicai fekete munkásoktól és parasztoktól ered az 1930-as évekből, egy bibliai prófécia sajátos értelmezéséből, fekete politikai törekvésekből és Marcus Garvey raszta próféta tanításaiból. A jellegzetes raszta frizura szorosan kapcsolódik a mozgalomhoz, de nem általános a követők között. A raszták számára a marihuána (ganja, fű) szívása spirituális cselekedet. Szentségnek tekintik, ami elősegíti a tudatosságot, békét és közelebb viszi őket Istenhez, de használata nem kötelező. Vannak raszták, akik nem szívnak. A raszta mozgalom a világ számos részén elterjedt, főleg migráció útján és a reggaezene közvetítésével, ami főként Bob Marleynak köszönhető. 2000-ben több, mint egymillió raszta volt szerte a világon. A jamaicaiak öt százaléka tartja magát raszta vallásúnak.

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

Jamaica hivatalos nyelve az angol, amit jellegzetes tájszólásban beszélnek. Emellett az angol egy afrikaiasított változatát a jamaicai patois-t is előszeretettel használják. Az alsóbb néprétegekben szinte teljes mértékben a patois a használatos, de ahogy haladunk felfelé a társadalmi ranglétrán, úgy válik az emberek beszéde egyre jobban hasonlóvá a standard angolhoz, míg a vezető réteg már teljesen helyesen beszéli az angolt. Azonban az átlag jamaicai az angol és a patois kifejezéseket keverve, felváltva használja, helyzettől függően. A lakosság, a legfrissebb adatok szerint, szinte teljes mértékben feketékből, illetve mulattokból áll: a népesség 90%-a fekete, 7%-a mulatt. A feketék (afrikaiak) a rabszolgák leszármazottai, akik sajátos kultúrát hoztak létre. A mulattok fekete-fehér keverékek, bőrszínük világosabb a feketékénél, de alapjában véve negridek. Mindössze 1% fehér, és szintén 1% indiai él az országban. A fehérek a gyarmatosítók leszármazottai, az ázsiaiak pedig szerződéses munkásként érkeztek a szigetre. A fennmaradó 1% fekete-indiai-kínai keverék, illetve kínai származású.[7]

GazdaságSzerkesztés

 
Appleton Estate jamaikai rum
 
Blue Mountain kávé

Általános adatokSzerkesztés

Gazdasága: agráripari ország. Gazdaságának alapja a bauxitbányászat, az ültetvényes gazdálkodás és a turizmus.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Jelentős gazdasági ága a mezőgazdaság, az ültetvényeken termesztett kávé, cukornád, banán, fűszerek (szegfűszeg), kakaó, dohány fontos exportcikkek.

IparSzerkesztés

Ipara a bányászaton alapul, amely külföldi monopóliumok kezében van. Óriási bauxitvagyonát jórészt külszíni fejtéssel termelik ki Ocho Ríos térségében. Más bányatermékei: márvány, gipsz.[8]

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

Legjelentősebb ásványkincse és fő bevételi forrása a bauxit.

KözlekedésSzerkesztés

 
Utcakép, Montigo Bay

Nemzetközi repterek:

  • Sir Donald Sangster International Airport (Montego Bay)(IATA: MBJ, ICAO: MKJS)
  • Norman Manley International Airport (Kingston)(IATA: KIN, ICAO: MKJP)

Ezeken kívül még kilenc reptér található az országban. A legnagyobb légitársaság pedig az Air Jamaica.

A hajókikötők száma nyolc.

Szárazföldi közlekedésSzerkesztés

A közutak hossza 21 000 kilométer (amelyből 15 ezer km aszfaltozott 2007-ben),[9] a vasúté 272 km. A szigeten a legfontosabb tömegközlekedési eszköz a busz.

KultúraSzerkesztés

 
Bob Marley, akit hazájában sokan szinte istenként tisztelnek

Annak ellenére, hogy Jamaica kis ország, kultúrája igen gazdag és világszerte ismert.

A reggae Elvisének tartott Bob Marley hazája. Halálának évfordulóját nemzeti megemlékezési napnak nyilvánították az országban.

Jamaica számtalan zenei stílus őshazája: reggae, ska, mento, rocksteady, dub, dancehall és ragga.

Az amerikai hiphop zene is jamaicai közvetítéssel alakult ki, mégpedig a New Yorkba bevándorló jamaicaiak révén, akik kezdetben reggae és dub zenékre mesélték el történeteiket, majd az amerikai közönség hatására zenéjükbe disco, rock és funky elemek kerültek be. A Londonba vándorló jamaicaiaknak pedig a drum and bass stílust köszönhetjük.

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

A jamaicai konyha a sok etnikai csoport miatt igen változatos.

TurizmusSzerkesztés

 
Bluefields tengerpartja

LátnivalókSzerkesztés

A leglátogatottabb helyek:

  • Kingston: Az ország fővárosa. Itt található a Bob Marley Múzeum, ami volt otthonában állít emléket a művésznek.
  • Montego Bay
  • Negril: Az ország legnagyobb tengerparti üdülőhelye.
  • Dunn's River-vízesés (Ocho Rios)

OltásokSzerkesztés

Javasolt oltások Jamaica-ba utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

SportSzerkesztés

AtlétikaSzerkesztés

 
Usain Bolt, 2009. Berlin

LabdarúgásSzerkesztés

A Jamaicai labdarúgó-válogatott sok területi bajnokságot nyert már meg.

OlimpiaSzerkesztés

Az országnak eddig 13 aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág az atlétika. Leghíresebb sportolóiknak egyike a sprinter Usain Bolt. Egy korábbi korszak világsztárja Merlene Ottey volt, akinek 2,4 méter magas bronzszobrot állítottak.

ÜnnepekSzerkesztés

Dátum angol neve magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
február/március Ash Wednesday Hamvazószerda
március/április Good Friday Nagypéntek
március/április Easter Monday Húsvéthétfő
május 11. Bob Marley bereavement Day Bob Marley gyásznapja
május 22. Labour Day A munka napja
augusztus 1. Emancipation Day Emancipáció napja
augusztus 6. Independence Day A függetlenség napja
október 3. hétfője National Heroes Day Nemzeti hősök napja
december 25–26. Christmas Day Karácsony


JegyzetekSzerkesztés

  1. Központi Hírszerző Ügynökség: The World Factbook (angol nyelven). Központi Hírszerző Ügynökség
  2. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  3. hivatalos (becslés)
  4. http://www.jnht.com/
  5. The Monarchy Today: Queen and Commonwealth. [2007. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 25.)
  6. http://www.state.gov/j/drl/rls/irf/2008/108531.htm
  7. Forrás: A világ országai (Nyír-Karta Bt., 2008)
  8. Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
  9. CIA The World Factbook

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Jamaica témájú médiaállományokat.