Tengerszint-emelkedés

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 2.

A tengerszint-emelkedés a globális felmelegedés egyik jelentős hatása.

Tengerszint mérés összesítése a 23 leghosszabb ideje működő dagálymérce feljegyzések alapján[1]
A tengerszint változások átlagértéke az utolsó jégkorszak óta. A színek a mérési helyek és eredmények áttekinthetőségét segítik.

A tengerszint-emelkedés mértéke

szerkesztés

A Föld története során a szélsőséges kiterjedéseket tekintve 300-400 méteres tengerszint változás történt. Az utolsó jégkorszakban – 20 ezer évvel ezelőtt – a szárazföldeken felhalmozódott jég hatására a tengerszint 125 méterrel volt a jelenleginél alacsonyabban.[2] A leggyorsabb ismert vízszint növekedés 13,5-14,7 ezer évvel ezelőtt egy kb. 400-500 éves időtartamban történt, amit a világtenger szintje évente 4-6 centiméterrel nőtt, összesen 16-25 méteres emelkedést produkálva.

Az 1800-as években 6 centiméter, az 1900-as években 20 centiméter volt az átlagos vízszint emelkedés.[3]

A Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet munkatársa Stefan Rahmstorf tanulmánya szerint a tengerek szintje 2090-ig 50 és 140 cm között emelkedik.[4][5]

"Az eddig alkalmazott számítógépes modell még a jelenleg tapasztalható szint-emelkedést (ami 20 cm – 1900 óta) is alulbecsülte" – mondta Rahmstorf. "Vannak még a fizikának olyan tényezői, amelyekkel nem vagyunk tisztában."

A tengerszint-emelkedés hatásai

szerkesztés
 
A hosszú távú előrejelzések szerint ha az üvegházhatású gázok kibocsátása nullához közelít, az IPCC 30-60 centiméteres vízszint-emelkedésre számít.[6] Ezzel szemben ha a kibocsátások továbbra is jelentősek, akár 5 méterrel ís nőhet a tengerszint a 2300-as évekre.[6]

Egy méteres emelkedés (az IPCC "maximum" becslése) öt millió km² területet árasztana el a világ alacsonyan fekvő területeiből, elpusztítva az összes termőföld harmadát és ötven millió környezeti menekültet hagyva maga után.[7]

Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia egyes részei, a floridai Everglades, Dél-Louisiana nagy része és Latin-Amerika északkeleti partjának részei mind komolyan veszélyeztetett területek. Florida egyes részein a tengervíz földalatti víztáblákba való beszivárgása a porózus sziklaképződményekbe, csökkenti az ivóvízkészleteket.[forrás?]

Maldív-szigetek, Kiribati, Tuvalu, Vanuatu olyan területek, ahol pár deciméteres tengerszint-emelkedés estén is komoly károkkal lehet számolni.[forrás?]

Az Amerikai Földrajzi Társaság (San Francisco) közgyűlésén Lynn Usery más klímakutatók ismertették tanulmányukat, amely szerint ötméteres tengerszint-emelkedés 670 millió ember életterét veszélyeztetné. A számítások helyi, rövid ideig tartó árhullámra vonatkoztak.[8]

Az EU-ban 68 millió embert érinthet a várható tengerszint-emelkedés.[9]

Magyarország területét közvetlenül nem fenyegeti a tengerszint-emelkedés, hiszen az ország legmélyebben fekvő pontja, a Szeged melletti Gyálarét is 75,8 méterrel fekszik a tengerszint felett.

A világóceán jelenlegi változásai

szerkesztés

A tengerszint emelkedés csak az egyik geofizikai változása a földfelszínt borító víztömegnek. A melegedő Föld óceánjai jelentős hőt és szén-dioxidot nyelnek el, aminek következtében oxigénben szegényebbek lesznek, savasodnak. A tengeri áramlatok erőssége jelentősen változik. Az óceánok mélyén leülepedett metánrétegek újra a légkörbe kerülnek.

Intézkedések a tengerszint-emelkedésre vonatkozóan

szerkesztés

Amíg Montréalban 2005-ben zajlott a Kiotói jegyzőkönyv aláíró országainak konferenciája, a Carteret-szigeteken megkezdődött a lakosság evakuálása, amit a pápua új-guineai kormány még 2003-ban rendelt el.[10][11] 2020-ban Kiribati elkészítette klímamigrációs tervét,[12] melyben megtervezték, hogy szükség esetén hová tud majd menekülni kiribati 117 ezer állampolgára, akik az emelkedő vízszint miatt zömében a fővárosba zsúfolódtak. Több országgal is megállapodtak, köztük Új-Zélanddal, Ausztráliával és Pápuával.

  1. A fekete vonal a 3 éves átlag, a piros vonal a műholdas mérés eredménye.
  2. Richard Z. Poore, Richard S. Williams, Jr., and Christopher Tracey. "Sea Level and Climate". United States Geological Survey.
  3. Jevrejeva, Svetlana (2008 április). „A jelenlegi globális tengerszint-emelkedés 200 éve kezdődött?” (angol nyelven). Geophysical Research Letters 35 (8), L08715. o. DOI:10.1029/2008GL033611. 
  4. hetek.hu Archiválva 2007. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. december 17.)
  5. lelegzet.hu (2006. december 21.)
  6. a b Anticipating Future Sea Levels. EarthObservatory.NASA.gov . National Aeronautics and Space Administration (NASA), 2021 [2021. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. környezetvédelem
  8. hvg.hu
  9. Az Európai Közösség negyedik közleménye az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye számára (Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 12. cikkelyében előírt jelentés) (2006. február 8.)
  10. TV riport a Carteret-szigetekről Archiválva 2011. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben by Steve Marshall 13 March 2007
  11. Carteret-szigetek (angol)
  12. Kovács Erik: Kiribati: a szigetország, amit eltüntethet a klímaváltozás (2022)