Tuvalu
Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.
Tuvalu | |||
Tuvalu | |||
| |||
Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua | |||
![]() | |||
Fővárosa | Funafuti | ||
Koordináták: d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″ | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Károly tuvalui király | ||
Főkormányzó | Tofiga Vaevalu Falani | ||
Miniszterelnök | Kausea Natano | ||
Hivatalos nyelv | Tuvalui, angol | ||
függetlenség | Egyesült Királyságtól | ||
kikiáltása | 1978. október 1. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 11 792 fő (2020)[1][2] | ||
Rangsorban | 236 | ||
Becsült | 11 323[3] fő (2013. július) | ||
Rangsorban | 236 | ||
Népsűrűség | 441 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 26 km² | ||
Rangsorban | 190 | ||
Időzóna | tuvalui (UTC+12) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Ausztrál dollár (AUD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | TV | ||
Hívószám | 688 | ||
Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
Internet TLD | .tv | ||
Villamos hálózat | 220 volt | ||
Elektromos csatlakozó | AS/NZS 3112 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat. | |||
![]() |

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.
Földrajz szerkesztés
Domborzat szerkesztés
Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.
Történelem szerkesztés
A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.
Álvaro de Mendaña de Neira spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak keresztény hitre térítését, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.
1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.
2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[4]
Államszervezet és közigazgatás szerkesztés
Alkotmány, államforma szerkesztés
Tuvalu parlamentáris monarchia, élén III. Károly brit királlyal.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés
Főkormányzói szerkesztés
Politikai pártok szerkesztés
Tuvalun nincsenek pártok.
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Védelmi rendszer szerkesztés
Népesség szerkesztés
Általános adatok szerkesztés
Legnépesebb települések szerkesztés
Etnikai megoszlás szerkesztés
polinéz 96%, mikronéz 4% [5]
Nyelvi megoszlás szerkesztés
tuvalui (hivatalos), angol (hivatalos), szamoai, kiribati (Nui szigete) [5]
Vallási megoszlás szerkesztés
protestáns keresztény 98,4% (Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%), baha'i 1%, más 0,6% [5]
Szociális rendszer szerkesztés
Gazdasága szerkesztés
A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.
A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek.[6] Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés, amely egyszerre szőnyeg, építőanyag, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya (ma is jelentős viselet (60-70% hordja az északi 4 sziget lakosságának). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).
A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.
Közlekedés szerkesztés
2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.
Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.
Kultúra szerkesztés
Oktatási rendszer szerkesztés
Írástudás: 95% Nincs iskolakötelezettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.
Kulturális intézmények szerkesztés
Tudomány szerkesztés
Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.
Művészetek szerkesztés
Hagyományok, néprajz szerkesztés
Minden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten a tuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellett kiribatiul beszélnek.
Gasztronómia szerkesztés
Különböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.
Turizmus szerkesztés
Tuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje a Vaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[7]
Sport szerkesztés
Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.
A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, Asenate Manoa volt.
Média szerkesztés
- Telekommunikáció Tuvaluban
- Az állami rádió a Radio Tuvalu
Zene szerkesztés
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=TV
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ Csak egy méter és eltűnik egy ország
- ↑ a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
- ↑ Óceánia kereskedelme
- ↑ Tourinform
További információk szerkesztés
- Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
- turisztikai információk
- Tuvalu Online Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben