Szváziföld

állam Délkelet-Afrikában

Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság,[4][5] szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”. 200 kilométeres észak-déli és 130 kilométeres nyugat-keleti kiterjedésével Szváziföld Afrika legkisebb országai közé tartozik.

Szváziföldi Királyság
Umbuso weSwatini
Kingdom of Eswatini
Szváziföld zászlaja
Szváziföld zászlaja
Szváziföld címere
Szváziföld címere
Nemzeti mottó: Siyinqaba
(Szvázi nyelven: Erődítmény vagyunk)
Nemzeti himnusz: Nkulunkulu Mnikati wetibusiso temaSwati
Location Eswatini AU Africa.svg

Fővárosa Mbabane (adminisztratív)
Lobamba (királyi és törvényhozási)
d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″
Legnagyobb város Mbabane
Államforma abszolút monarchia
Vezetők
Király III. Mswati
Miniszterelnök Ambrose Mandvulo Dlamini
Hivatalos nyelv szvázi és angol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása 1968. szeptember 6.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint1 124 753 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban161
Becsült1 200 000 fő (2018[2])
Rangsorban161
Népsűrűség68,2 fő/km²
GDP(2017)
Összes4,03 milliárd USD (158.)
PPP: 11,34 milliárd USD
HDI (2016) 0,541[3] (148.) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület17 364 km²
Rangsorban 153
Víz0,9%
IdőzónaDél-afrikai idő (UTC+02:00)
Egyéb adatok
Pénznem szváziföldi lilangeni (SZL)
Nemzetközi gépkocsijel SD
Hívószám 268
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 933
  • 977
Internet TLD.sz
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó BS 546
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföldi Királyság témájú médiaállományokat.

2018 áprilisában III. Mswati szváziföldi király az ország függetlenségének 50. évfordulója alkalmából bejelentette, hogy az ország neve angolul is a szvázi nyelvű eSwatini lesz, amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.[6]

FöldrajzSzerkesztés

 
Szváziföld domborzati térképe
 
Tájkép

DomborzatSzerkesztés

Az országot minden irányból szárazföld veszi körül, közvetlen tengerparti kapcsolata nincs. Legközelebb az Indiai-óceán van hozzá, 80 km-re.

Szárazföldi határai: Mozambik 108 km, Dél-Afrika 438 km.

A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:

  • Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
  • Highweld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
  • Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
  • Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.

VízrajzSzerkesztés

Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd az Indiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.

ÉghajlatSzerkesztés

Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.

Nemzeti parkSzerkesztés

Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.

  • Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számító keskenyszájú orrszarvú.
  • Malolotja Nature Reserve
  • Ngwempisi Gorge
  • Mlilwane Wildlife Sanctuary

TörténelemSzerkesztés

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Királyság,[8] az uralkodó az alkotmányos monarchiáktól eltérően teljhatalmú. A király nevezi ki a parlament 10 tagját és a miniszterelnököt is.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Szváziföld négy kerületre van felosztva.

 
  1. Hhohho
  2. Lubombo
  3. Manzini
  4. Shiselweni

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességSzerkesztés

 
Mbabane, a főváros egy utcaképe

Népességének változásaSzerkesztés

Legnépesebb településekSzerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlásSzerkesztés

 
Keresztény gyülekezet épülete

Szváziföld lakosságának 84%-a szvázi, 10%-a zulu, 3%-a tszonga, 2%-a indiai, és egyéb 1%.

2004-ben a lakosság 39%-a volt HIV-fertőzött.

A lakosság zöme keresztény: cion keresztény, protestáns, katolikus. Az emberek kb. 10%-a muszlim.[9][10]

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Az ország területének 9,8%-a művelhető, ennek 68%-át hasznosítják (2011-es becslés). Öntözött terület: 500 km².

Kölest, kukoricát, cukornádat és rizst termelnek. Legelőin szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek.

Problémát okoz az időnként beköszöntő aszály.

IparSzerkesztés

Azbesztet, vasércet és kőszenet bányásznak, bár a készletek kimerülőben vannak.

KereskedelemSzerkesztés

Exporttermékek: italporok, cukor, faáru, gyapotfonál, hűtőgépek, citrusfélék, gyümölcskonzerv

Importtermékek: járművek, gépek, szállító eszközök, élelmiszer, kőolajtermékek, vegyipari termékek

Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, Dél-afrikai Köztársaság, Mozambik, USA, Japán, Szingapúr, Kína, Dél-Korea

KözlekedésSzerkesztés

Közútjainak hossza 3769 km. A vasútvonalak össz hossza 301 km. Két repülőtérnek van szilárd burkolata, ebből egynek hosszabb a kifutópályája mint 3000 m.

KultúraSzerkesztés

 
Emberek a hagyományos viseletben egy kulturális bemutatón
 
Umhlanga (Reed) tánc-fesztivál

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

TudománySzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.

Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, a Hold ciklusához igazítva. Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; más bemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.

A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik a lusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.

Máskor tiltott dalokat énekelnek, és a bemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

BetegségekSzerkesztés

SportSzerkesztés

OlimpiaSzerkesztés

ÜnnepnapokSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  2. a b Eswatini. CIA World Factbook . CIA. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
  3. 2016 Human Development Report (angol nyelven) (PDF). United Nations Development Programme, 2016. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
  4. Ország- és területnevek. www.kormany.hu . Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  5. Földrajzinév-bizottság döntései, 105/926. (2018. IX. 11.) FNB. Áf.. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  6. Swaziland king renames country 'the Kingdom of Eswatini'”, BBC, 2018. április 19. (Hozzáférés ideje: 2018. április 24.) 
  7. http://www.africaguide.com/country/swazi/parks.htm#hlane
  8. SZVÁZIFÖLD. afrikatanulmanyok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  9. http://www.indexmundi.com/swaziland/religions.html
  10. http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Swaziland-RELIGIONS.html

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföld témájú médiaállományokat.