Szváziföld

állam Délkelet-Afrikában

Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság,[4][5] szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 2018-tól az ország angol nevét nemzetközileg a szvázi eredetű Eswatinira változtatták,[6] amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.

Szváziföldi Királyság
Umbuso weSwatini
Kingdom of Eswatini
Szváziföld zászlaja
Szváziföld zászlaja
Szváziföld címere
Szváziföld címere
Nemzeti mottó: Siyinqaba
(Szvázi nyelven: Erődítmény vagyunk)
Nemzeti himnusz: Nkulunkulu Mnikati wetibusiso temaSwati

FővárosaMbabane (adminisztratív)
Lobamba (királyi és törvényhozási)
d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″Koordináták: d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″
Legnagyobb városMbabane
Államformaabszolút monarchia
Vezetők
KirályIII. Mswati
MiniszterelnökRussel Dlamini
Hivatalos nyelvszvázi és angol
Függetlenségaz Egyesült Királyságtól
Kikiáltása1968. szeptember 6.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint1 093 238 fő (2017)[1]
Rangsorban161
Becsült1 121 761 fő (2022[2])
Rangsorban161
Népsűrűség68,2 fő/km²
GDP(2017)
Összes4,03 milliárd USD (158.)
PPP: 11,34 milliárd USD
HDI (2021)0,597[3] (144.) – alacsony
Földrajzi adatok
Terület17 364 km²
Rangsorban153
Víz0,9%
IdőzónaDél-afrikai idő (UTC+02:00)
Egyéb adatok
Pénznemszváziföldi lilangeni (SZL)
Nemzetközi gépkocsijelSD
Hívószám268
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 933
  • 977
Internet TLD.sz
Villamos hálózat230 volt
Elektromos csatlakozóBS 546
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföldi Királyság témájú médiaállományokat.

A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”. 200 kilométeres észak–déli és 130 kilométeres nyugat–keleti kiterjedésével Szváziföld Afrika legkisebb országai közé tartozik.

Földrajz szerkesztés

 
Szváziföld domborzati térképe
 
Tájkép
 
A négy topográfiai övezet

Domborzat szerkesztés

Az országot minden irányból szárazföld veszi körül, közvetlen tengerparti kapcsolata nincs. Legközelebb az Indiai-óceán van hozzá, 80 km-re.

Szárazföldi határai: Mozambik 108 km, Dél-Afrika 438 km.

A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:

  • Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
  • Highveld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
  • Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
  • Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.

Vízrajz szerkesztés

Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd az Indiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.

Éghajlat szerkesztés

Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.

 
Zebrák

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.

Nemzeti park szerkesztés

Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.

  • Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számító keskenyszájú orrszarvú.
  • Malolotja Nature Reserve
  • Ngwempisi Gorge
  • Mlilwane Wildlife Sanctuary

Történelem szerkesztés

A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

Alkotmány, államforma szerkesztés

Királyság,[8] abszolút monarchia.[9] A király nevezi ki a parlament 10 tagját és a miniszterelnököt is.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

Politikai pártok szerkesztés

Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.

Közigazgatási beosztás szerkesztés

Szváziföld négy kerületre van felosztva.

 
  1. Hhohho
  2. Lubombo
  3. Manzini
  4. Shiselweni

Védelmi rendszer szerkesztés

Népesség szerkesztés

 
Mbabane, a főváros egy utcaképe

Népességének változása szerkesztés

 
Eswatini korösszetételű piramis[10]
A népesség alakulása 1960 és 2020 között
Lakosok száma
349 233
401 295
472 337
585 335
705 492
887 248
1 006 760
1 094 758
1 193 148
1 160 164
1960196619721979198519911997200420102020
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések szerkesztés

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás szerkesztés

 
Keresztény gyülekezet épülete

Szváziföld lakosságának 84%-a szvázi, 10%-a zulu, 3%-a tszonga, 2%-a indiai, és egyéb 1%.

A lakosság zöme keresztény: cion keresztény, protestáns, katolikus. Az emberek kb. 10%-a muszlim.[11][12]

Egyéb szerkesztés

2017-ben a lakosság több mint negyede volt HIV-fertőzött.[13]

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

2017-ben a GDP összetétele származási szektoronként:[13]

  • mezőgazdaság: 6,5%
  • ipar: 45%
  • szolgáltatások: 48,6%

A munkaerő foglalkozás szerint (2014):[13]

  • mezőgazdaság: 10,7%
  • ipar: 30,4%
  • szolgáltatások: 58,9%

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

Az ország területének 9,8%-a művelhető, ennek 68%-át hasznosítják (2011-es becslés). Öntözött terület: 500 km².

Kölest, kukoricát, cukornádat, ananászt és rizst termelnek. Legelőin szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek.

Problémát okoz az időnként beköszöntő aszály.

Ipar szerkesztés

Üdítőital-gyártás, erdészet, cukorfeldolgozás, textil- és ruházati ipar.[13]

Többnyire azbesztet és kőszenet bányásznak, bár a készletek kimerülőben vannak. Az egyetlen vasércbányája 2014-ben bezárt.[13]

Külkereskedelem szerkesztés

Külkereskedelme leginkább a Dél-afrikai Köztársaságtól függ.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]

  • Export: Dél-afrikai Közt. 94%
  • Import: Dél-afrikai Közt. 81,6%, Kína 5,2%

Közlekedés szerkesztés

Vasút szerkesztés

Közút szerkesztés

Közútjainak hossza 3769 km.

Légi szerkesztés

Két repülőterének van szilárd burkolata, ebből egynek hosszabb a kifutópályája mint 3000 m.

Telekommunikáció szerkesztés

Hívójel prefix 3DA-3DM
ITU zóna 57
CQ zóna 38

Kultúra szerkesztés

 
Hagyományos viselet egy kulturális bemutatón
 
Umhlanga (Reed) tánc-fesztivál
Kulturális bemutató (videó),
Szvázi Kultúrfalu, Mantenga Természetvédelmi Terület

Oktatási rendszer szerkesztés

Kulturális intézmények szerkesztés

Tudomány szerkesztés

Művészetek szerkesztés

Hagyományok, néprajz szerkesztés

Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.

Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, a Hold ciklusához igazítva. Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; más bemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.

A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik a lusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.

Máskor tiltott dalokat énekelnek, és a bemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.

Gasztronómia szerkesztés

A szvázi konyhát az évszakok váltakozása és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Az ételek fő hozzávalói a kukorica, cirok és kecskehús.[14] Ezenkívül megtalálható a földimogyoró, cukornád, rizs és marhahús. A családok többnyire otthoni termelik meg az élelmiszert, amit kiegészítenek piacokon vásárolt termékekkel.

A piacokon gyakran árulnak pörköltöket, szendvicseket vagy kukoricalisztes fogásokat.[15]

Hagyományos ételek közé tartozik a sishwala nevű kása hússal és zöldségekkel, a sidvudvu nevű sütőtök alapú kása, a tinkhobe nevű főtt kukorica vagy a sitfubi nevű tejjel kevert kukoricaliszt.

Az országban sört is főznek umcombotsi néven.

Turizmus szerkesztés

Az Eswatinit látogató turisták többsége közúton érkezik Dél-Afrikából. Az apartheid vége óta Eswatini turisztikai attrakcióként hangsúlyozza hagyományos kultúráját.

A legtöbb turista csak egy éjszakára száll meg az országban, és sok látogató csak egynapos kirándulást tesz ide.[16]

Betegségek szerkesztés

Sport szerkesztés

Olimpia szerkesztés

Ünnepnapok szerkesztés

Kapcsoló szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. United Nations Population Fund
  2. a b Eswatini – People and Society – Population. CIA World Factbook . CIA. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  3. 2021 Human Development Report (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2022. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
  4. Ország- és területnevek. www.kormany.hu . Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  5. Földrajzinév-bizottság döntései, 105/926. (2018. IX. 11.) FNB. Áf.. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  6. Swaziland king renames country 'the Kingdom of Eswatini'”, BBC, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2018. április 24.) 
  7. http://www.africaguide.com/country/swazi/parks.htm#hlane
  8. SZVÁZIFÖLD. afrikatanulmanyok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
  9. Swaziland: Africa's last absolute monarchy”, 2014. május 28. (Hozzáférés: 2020. november 10.) 
  10. Eswatini – People and Society”, CIA, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.) 
  11. http://www.indexmundi.com/swaziland/religions.html
  12. http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Swaziland-RELIGIONS.html
  13. a b c d e f CIA World Factbook
  14. Food habits of rural Swazi households
  15. Swaziland Food and Dining. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  16. Hall, James (14 April 2004). "Swazi tourism looks to the future". Mail & Guardian. Johannesburg.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföld témájú médiaállományokat.