Szváziföld
Szváziföld (hivatalosan: Szváziföldi Királyság,[4][5] szváziul: Umbuso weSwatini) Magyarország területének egyötödével megegyező kiterjedésű ország Délkelet-Afrikában. 2018-tól az ország neve nemzetközileg is a szvázi eredetű Eswatini-vá változott,[6] amelynek jelentése azonos a Szváziföld névvel.
Szváziföldi Királyság | |||
Umbuso weSwatini Kingdom of Eswatini | |||
| |||
Nemzeti mottó: Siyinqaba (Szvázi nyelven: Erődítmény vagyunk) Nemzeti himnusz: Nkulunkulu Mnikati wetibusiso temaSwati | |||
Fővárosa | Mbabane (adminisztratív) Lobamba (királyi és törvényhozási) | ||
d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″Koordináták: d. sz. 26° 28′ 60″, k. h. 31° 25′ 60″ | |||
Legnagyobb város | Mbabane | ||
Államforma | abszolút monarchia | ||
Vezetők | |||
Király | III. Mswati | ||
Miniszterelnök | Russel Dlamini | ||
Hivatalos nyelv | szvázi és angol | ||
Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
Kikiáltása | 1968. szeptember 6. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 1 093 238 fő (2017)[1] | ||
Rangsorban | 161 | ||
Becsült | 1 121 761 fő (2022[2]) | ||
Rangsorban | 161 | ||
Népsűrűség | 68,2 fő/km² | ||
GDP | (2017) | ||
Összes | 4,03 milliárd USD (158.) PPP: 11,34 milliárd USD | ||
HDI (2021) | 0,597[3] (144.) – alacsony | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 17 364 km² | ||
Rangsorban | 153 | ||
Víz | 0,9% | ||
Időzóna | Dél-afrikai idő (UTC+02:00) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | szváziföldi lilangeni (SZL ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | SD | ||
Hívószám | 268 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .sz | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó | BS 546 | ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szváziföldi Királyság témájú médiaállományokat. | |||
A legkisebb dél-afrikai állam a Dél-afrikai Köztársaság és Mozambik között helyezkedik el. Neve népnevet őriz, amelynek feltételezett jelentése: „vessző, pálca”. 200 kilométeres észak–déli és 130 kilométeres nyugat–keleti kiterjedésével Szváziföld Afrika legkisebb országai közé tartozik.
Földrajz szerkesztés
Domborzat szerkesztés
Az országot minden irányból szárazföld veszi körül, közvetlen tengerparti kapcsolata nincs. Legközelebb az Indiai-óceán van hozzá, 80 km-re.
Szárazföldi határai: Mozambik 108 km, Dél-Afrika 438 km.
A tájak jellegét elsősorban a tengerszint feletti magasság határozza meg. Négy tája:
- Lubombo-hegység. Alacsony, 600 m gerincmagasságú hegység a mozambiki határ mentén. A folyók szűk szorosokban törik át. Marhatenyésztő vidék.
- Highveld. Az ország nyugati részén fekszik átlagosan 1200 m magasságban. Ez a legkellemesebb éghajlatú vidék, itt van a főváros, Mbabane.
- Middleveld. Átlagos magassága 700 m. A legsűrűbben lakott vidék. Itt fekszik Manzini, a fő kereskedelmi és ipari város.
- Lowveld. Átlagos tengerszint feletti magassága 250 m. A többinél ritkábban lakott táj, malária fenyegeti az itt élőket. Növényzete jellegzetes afrikai tüskés bozót.
Vízrajz szerkesztés
Az ország folyói mind a Transvaal-tartomány (Dél-afrikai Köztársaság) felől érkeznek, és nyugatról keletre keresztezik az országot, majd az Indiai-óceánba folynak. A fő folyók a Komati, az Mbuluzi (Umbuluzi), a Nggwavuma (Ingwavama) és a Mkondo-Usutu.
Éghajlat szerkesztés
Szubtrópusi éghajlatú ország. Keleten szavanna, északnyugaton esőerdő borítja.Mivel a déli féltekén fekszik, a nyár közepe decemberben van, a tél júliusban. A fővárosban (a legmagasabb vidéken) a téli középhőmérséklet 13 Celsius-fok, a nyári pedig 20 Celsius-fok. A csapadékmennyiség 1000 – 2000 mm között váltakozik különböző években. Nyáron is ritka a kellemetlen meleg. Ezzel szemben a legmélyebben fekvő tájakon nyáron rendszeres a 40 fok körüli meleg, a csapadék pedig csak 500 – 900 mm évente. Az egész országra jellemző, hogy a csapadék zöme a nyári hónapokban hullik.
Élővilág, természetvédelem szerkesztés
Eredeti növénytakarója szavanna, illetve az esős vidékeken zárt erdő.
Nemzeti park szerkesztés
Különböző természetvédelmi területek mellett van egy nemzeti park is: Hlane Királyi Nemzeti Park (Hlane Royal National Park).[7] Itt sokféle madár és emlős él, de az elefánt és oroszlán újonnan betelepített faj.
- Mkhaya állatrezervátum (Mkhaya Game Reserve): ritkaságnak számító keskenyszájú orrszarvú.
- Malolotja Nature Reserve
- Ngwempisi Gorge
- Mlilwane Wildlife Sanctuary
Történelem szerkesztés
A kis állam területét a déli bantukhoz tartozó szvázi törzsek csak a 19. század elején foglalták el, habár elődeik már a 18. század közepén megjelentek itt. Az államot az 1830-as években alapították, de függetlenségük rövid életű volt. 1894 és 1902 között a búrok kényszerítettek rá védnökséget, majd az angolok kezébe került. 1903-tól Transvaallal együtt kormányozták, majd 1907-ben Szváziföld brit protektorátus lett, de a szvázi király megtartotta formális hatalmát. Az ország 1963-ban alkotmányt és formális függetlenséget kapott, külügyét, hadügyét és pénzügyeit Nagy-Britannia irányította. Az első törvényhozói gyűlést 1964-ben tartották, majd 1967-től belső önkormányzatot élvezett. Az ország teljes függetlenségét 1968. szeptember 6-án kiáltották ki Szváziföldi Királyság néven. Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.
Államszervezet és közigazgatás szerkesztés
Alkotmány, államforma szerkesztés
Királyság,[8] abszolút monarchia.[9] A király nevezi ki a parlament 10 tagját és a miniszterelnököt is.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés
Politikai pártok szerkesztés
Az 1986 óta uralkodó jelenlegi király betiltotta a pártokat, ő nevezi ki a miniszterelnököt, valamint a parlament 10 tagját.
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Szváziföld négy kerületre van felosztva.
|
Védelmi rendszer szerkesztés
Népesség szerkesztés
Népességének változása szerkesztés
Lakosok száma | 349 233 | 401 295 | 472 337 | 585 335 | 705 492 | 887 248 | 1 006 760 | 1 094 758 | 1 193 148 | 1 160 164 |
1960 | 1966 | 1972 | 1979 | 1985 | 1991 | 1997 | 2004 | 2010 | 2020 |
Legnépesebb települések szerkesztés
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás szerkesztés
Szváziföld lakosságának 84%-a szvázi, 10%-a zulu, 3%-a tszonga, 2%-a indiai, és egyéb 1%.
A lakosság zöme keresztény: cion keresztény, protestáns, katolikus. Az emberek kb. 10%-a muszlim.[11][12]
Egyéb szerkesztés
2017-ben a lakosság több mint negyede volt HIV-fertőzött.[13]
Szociális rendszer szerkesztés
Gazdaság szerkesztés
2017-ben a GDP összetétele származási szektoronként:[13]
- mezőgazdaság: 6,5%
- ipar: 45%
- szolgáltatások: 48,6%
A munkaerő foglalkozás szerint (2014):[13]
- mezőgazdaság: 10,7%
- ipar: 30,4%
- szolgáltatások: 58,9%
Gazdasági ágazatok szerkesztés
Mezőgazdaság szerkesztés
Az ország területének 9,8%-a művelhető, ennek 68%-át hasznosítják (2011-es becslés). Öntözött terület: 500 km².
Kölest, kukoricát, cukornádat, ananászt és rizst termelnek. Legelőin szarvasmarhát, juhot, kecskét tenyésztenek.
Problémát okoz az időnként beköszöntő aszály.
Ipar szerkesztés
Üdítőital-gyártás, erdészet, cukorfeldolgozás, textil- és ruházati ipar.[13]
Többnyire azbesztet és kőszenet bányásznak, bár a készletek kimerülőben vannak. Az egyetlen vasércbányája 2014-ben bezárt.[13]
Külkereskedelem szerkesztés
Külkereskedelme leginkább a Dél-afrikai Köztársaságtól függ.
- Exporttermékek: italporok, cukor, faáru, gyapotfonál, hűtőgépek, citrusfélék, gyümölcskonzerv
- Importtermékek: járművek, gépek, szállító eszközök, élelmiszer, kőolajtermékek, vegyipari termékek
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[13]
- Export: Dél-afrikai Közt. 94%
- Import: Dél-afrikai Közt. 81,6%, Kína 5,2%
Közlekedés szerkesztés
Vasút szerkesztés
Közút szerkesztés
Közútjainak hossza 3769 km.
Légi szerkesztés
Két repülőterének van szilárd burkolata, ebből egynek hosszabb a kifutópályája mint 3000 m.
Telekommunikáció szerkesztés
Hívójel prefix | 3DA-3DM |
ITU zóna | 57 |
CQ zóna | 38 |
Kultúra szerkesztés
Oktatási rendszer szerkesztés
Kulturális intézmények szerkesztés
Tudomány szerkesztés
Művészetek szerkesztés
Hagyományok, néprajz szerkesztés
Incwala (más néven Ncwala) a szvázi emberek legszentebb szertartása. Ez az „első gyümölcsök ceremóniája”, ahol a király engedélyt ad népének, hogy egyen az év új terméséből.
Az Incwala előkészítése néhány héttel előbb megkezdődik, a Hold ciklusához igazítva. Bemanti (=tanult emberek) mennek a Lebombo-hegységbe, hogy növényeket szedjenek; más bemantik vizet vesznek Szváziföld folyóiból; és néhányan a hegyeken át az Indiai-óceánig utaznak, hogy a tengerből habot gyűjtsenek. Eközben a király visszavonul.
A telihold éjszakáján az egész országban fiatal férfiak szüretelik a lusekwane fát, ami egy kis fa, és egy hosszú kirándulásra indulnak a királyi karámhoz Lobambában. Hajnalban érkeznek meg, és az ágakkal egy karámot építenek. Ha egy ág megfonnyad, arra annak a jeleként tekintenek, hogy az azt viselő fiatalember tiltott szexet folytatott.
Máskor tiltott dalokat énekelnek, és a bemantik növényekkel, vízzel és habbal érkeznek meg. Az ünnepség harmadik napján bikát áldoznak fel. A negyedik napon a király kijön visszavonulásáról és népe előtt táncol. Tököt eszik, ami annak a jele, hogy a szvázik megehetik az újév termését. Két nappal később rituálé következik, aminek során az ünnepségen felhasznált összes tárgyat elégetik, amitől azt várják, hogy az esők megérkeznek.
Gasztronómia szerkesztés
A szvázi konyhát az évszakok váltakozása és a földrajzi elhelyezkedés határozza meg. Az ételek fő hozzávalói a kukorica, cirok és kecskehús.[14] Ezenkívül megtalálható a földimogyoró, cukornád, rizs és marhahús. A családok többnyire otthoni termelik meg az élelmiszert, amit kiegészítenek piacokon vásárolt termékekkel.
A piacokon gyakran árulnak pörköltöket, szendvicseket vagy kukoricalisztes fogásokat.[15]
Hagyományos ételek közé tartozik a sishwala nevű kása hússal és zöldségekkel, a sidvudvu nevű sütőtök alapú kása, a tinkhobe nevű főtt kukorica vagy a sitfubi nevű tejjel kevert kukoricaliszt.
Az országban sört is főznek umcombotsi néven.
Turizmus szerkesztés
Az Eswatinit látogató turisták többsége közúton érkezik Dél-Afrikából. Az apartheid vége óta Eswatini turisztikai attrakcióként hangsúlyozza hagyományos kultúráját.
A legtöbb turista csak egy éjszakára száll meg az országban, és sok látogató csak egynapos kirándulást tesz ide.[16]
Betegségek szerkesztés
Sport szerkesztés
Olimpia szerkesztés
Ünnepnapok szerkesztés
- Január 1. Újév
- Április 9-12. Szent hét
- Április 19. III. Mswati születésnapja
- Április 25. A zászló napja
- Május 1. A munka ünnepe
- Május 29. Áldozócsütörtök
- Július 20. II. Sobhuza születésnapja
- Szeptember 6. Somhlolo függetlenségének napja
- Október 24. Az egység napja
- December 24-25. Karácsony
Kapcsoló szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ United Nations Population Fund
- ↑ a b Eswatini – People and Society – Population. CIA World Factbook . CIA. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ 2021 Human Development Report (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2022. (Hozzáférés: 2022. szeptember 14.)
- ↑ Ország- és területnevek. www.kormany.hu . Földrajzinév-bizottság. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ Földrajzinév-bizottság döntései, 105/926. (2018. IX. 11.) FNB. Áf.. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
- ↑ „Swaziland king renames country 'the Kingdom of Eswatini'”, BBC, 2018. április 19. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
- ↑ http://www.africaguide.com/country/swazi/parks.htm#hlane
- ↑ SZVÁZIFÖLD. afrikatanulmanyok.hu. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ „Swaziland: Africa's last absolute monarchy”, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2020. november 10.)
- ↑ „Eswatini – People and Society”, CIA, 2020. július 1. (Hozzáférés: 2020. augusztus 15.)
- ↑ http://www.indexmundi.com/swaziland/religions.html
- ↑ http://www.nationsencyclopedia.com/Africa/Swaziland-RELIGIONS.html
- ↑ a b c d e f CIA World Factbook
- ↑ Food habits of rural Swazi households
- ↑ Swaziland Food and Dining. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
- ↑ Hall, James (14 April 2004). "Swazi tourism looks to the future". Mail & Guardian. Johannesburg.
Források szerkesztés
- A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3