Főmenü megnyitása

A Citrus a rutafélék családjába tartozó növénynemzetség. Az alapfajok száma nehezen meghatározható. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi-szubtrópusi éghajlatáról származnak. Napjainkban az egész világ meleg égövi tájain termesztik a nagy számú nemesített fajtát, többszörös hibrideket. Gazdaságilag jelentős gyümölcstermő növények.

Infobox info icon.svg
Citrus
OrangeBloss wb.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Nemzetség: Citrus
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Citrus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Citrus témájú médiaállományokat és Citrus témájú kategóriát.

Egyes források említik a Citrust magyarul citrom néven, de a kavarodás elkerülése végett ez az elnevezés nem lesz a cikkben használatos a nemzetségre vonatkozóan.

Tartalomjegyzék

LeírásSzerkesztés

A különböző fajok 5–25 m magasságúra növő örökzöld tövises cserjék vagy fák. A levelek ép szélűek, átellenes állásúak, a levélnyél szárnyas. Ezek a szárnyak (fillodiumok) a levél részei, de a nagy mennyiségű párologtatás kivédésére visszafejlődtek.

A virágok 4-5 tagúak, magánosak vagy bugában nyílnak, sugaras szimmetriájúak, a párta szabad állású, a csésze nem feltűnő. A porzók falkákba nőttek össze, az ivarlevelek között diszkusz helyezkedik el.

TermésSzerkesztés

 
Különböző citrusszeletek

A különleges bogyótermés neve citrustermés vagy narancstermés (hesperidium) zöld, citrom- vagy narancssárga színű éréskor. A külső héj (exokarpium) vékony, bőrszerű, ezt követi a mezokarpium, mely két részből áll. Egy külső sárga rétegből (flavedo), mely a lizigén illóolajtartókat tartalmazza, és egy belső, szivacsos, fehér rétegből (albedo). A gyümölcshús a hártyás választófalakból (ez az endokarpium) és a rajtuk fejlődő, nedvvel telt szőrökből áll, amik között a fehér magvak helyezkednek el. (A termesztett fajták sok esetben magtalanok.)[1][2]

A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 40 mg/100g C-vitamint tartalmaz.[2] A mezokarpiumban (flavedo részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok (limonin).

A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.[2]

Ismertebb fajokSzerkesztés

 
Ujjas citrom
 
Papeda
 
Sweetie
 
Klementin
  • C. aurantium ssp. aurantium (syn. C.a.ssp. amara) – bigarade, „pomeranze”[2]
  • C. aurantium ssp. bergamia (syn. Citrus bergamia) – bergamottcitrom, bergamottnarancs[3], bergamia[4]
  • C. aurantium var. melitensisvérnarancs[3]
  • Citrus medica var. ethrog – etrog[5]
  • Citrus medica var. sarcodactylis – ujjas citrom[3], Buddha keze citrom[5]

FelhasználásSzerkesztés

TermelésSzerkesztés

A legnagyobb termelők Brazília, Kína és az USA. A termesztéstechnológia különbözősége miatt a hektárra vetített termésátlagok eltérők. 2007-ben az össztermés több mint 80 millió tonna volt.[7]

JegyzetekSzerkesztés

  1. BJ
  2. a b c d Fb
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r Priszter
  4. a b c d e VE
  5. a b c d e f g JM
  6. Terebess gyümölcskalauz
  7. FAOSTAT, Daten von 2007 [1] Lásd a német wikin a részletes táblázatot.

ForrásokSzerkesztés

  • BJ: Bognár János: Hesperidium. Plantarium, 2013. május 13. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  • Fb: Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 179–182. o. ISBN 963 446 204 9  
  • Bognár János: Platikladium. Plantarium, 2012. március 30. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  • Priszter: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 338., 378. o. ISBN 963 9121 22 3  
  • VE: Vörös Éva. Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára, Doktori értekezések 1. sz., 181. o. (2006). ISBN 963 472 125 9 
  • JM: Citruszok. Juhász Miklós. (Hozzáférés: 2015. február 1.)[halott link]