A grépfrút (Citrus x paradisi), angolos írásmód szerint grapefruit, más néven citrancs a citrusformák legfiatalabb tagja. Az 1750-es években fedezték fel, valószínűleg Barbadoson. A pomelo (Citrus grandis) és a narancs (Citrus sinensis) hibridjeként alakult ki, bár az elsőhöz közelebb áll.

Grépfrút
Grépfrút
Grépfrút
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales)
Család: Rutafélék (Rutaceae)
Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Nemzetség: Citrus
Faj: C. x paradisi
Tudományos név
Citrus x paradisi
Macfad.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Grépfrút témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grépfrút témájú kategóriát.

Grépfrút

Magyar neve a citrom és a narancs keresztezésére utal. Magas C-vitamin és egyéb vitamin, szervessav-tartalma miatt biológiailag értékes tápláléknak minősül.

Fanyar, kesernyés íze miatt kevésbé népszerű nyers gyümölcsként, de gyümölcssaláták, gyümölcskoktélok, frissen sajtolt gyümölcslékeverékek, limonádék, teák ízesítője lehet.

Leírása szerkesztés

Egy felnőtt példány magassága 4,5–6 m. Lombja nagyon sűrű, levelei sötétzöldek, fényesek, majdnem csupaszok. Virágai nagyok, fehérek, magányosan vagy levélhónalji csoportokban állnak, a sziromlevelek a narancséihoz hasonlók, de általában nagyobbak. Az érett termés citromsárga, néhány fajta esetében kissé pirosas, átmérője 10–15 cm, átlagosan kétszer akkora, mint egy közepes narancs (a termés méretét a fajta és a termesztési feltételek határozzák meg). Több fajta terméshúsa rózsaszín vagy piros. A termés közepén gyakran nagyobb üreg található. A szögletes, szabálytalan tojásdad mag (0,5 x 1 cm) világos sárgásbarna.

Elterjedés szerkesztés

A 18. század közepén a Karib-térségben fedezték fel. Ma világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon, legészakabbra Floridában és Izraelben, ahol az időnként kritikusan hideg hőmérséklet ellenére az export legnagyobb részét termelik meg.

Felhasználása szerkesztés

Gyümölcsként fogyasztják oly módon, hogy a termést keresztben 2 félre vágják, és a terméshúst egy (speciális) késsel választják el a gerezdek héjától, majd kikanalazzák. Nagy méretekben a termésekből levet készítenek. A bogyók lekvár vagy zselé előállítására alkalmasak. A pektinben gazdag héj kandírozható, de olajat is szolgáltat, amelyet üdítőitalok ipari előállításához használnak fel. A magokból értékes olajat sajtolnak. A feldolgozott termések maradványai takarmányként hasznosíthatók. A virágkivonatot álmatlanság ellen és gyomorerősítőként alkalmazzák, a levélkivonatok állítólag antibiotikus hatásúak.

A grépfrútmag kivonata szerkesztés

A gyógynövényboltokban kapható a grépfrútmag kivonata. A gyártók szerint készítményük megöli a baktériumokat, a gombákat, sőt a vírusokat is. A klinikai tesztek ezt nem támasztották alá. Ezeknek a táplálékkiegészítőknek csak akkor volt fertőtlenítő hatásuk, ha a gyártás során tartósítószerekkel szennyezték őket, amely elég gyakori.[1][2][3][4][5][6]

A grépfrút és a gyógyszerek kölcsönhatása szerkesztés

A gréprút önmagában kiváló és egészséges táplálék, de számos gyógyszerrel együtt fogyasztva igen jelentős kölcsönhatás alakul ki. Egyes gyógyszerek hatását jelentősen, akár veszélyes szintre fokozhatja, másokét a hatástalansághoz közeli szintre csökkentheti. [1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. von Woedtke T, Schluter B, Pflegel P, Lindequist U, Julich WD. Aspects of the antimicrobial efficacy of grapefruit seed extract and its relation to preservative substances contained. Pharmazie 1999 54:452–456.
  2. Takeoka G, Dao L, Wong RY, Lundin R, Mahoney N. Identification of benzethonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2001 49(7):3316–20.
  3. Takeoka GR, Dao LT, Wong RY, Harden LA. Identification of benzalkonium chloride in commercial grapefruit seed extracts. J Agric Food Chem. 2005 53(19):7630–6.
  4. Ganzera M, Aberham A, Stuppner H. Development and validation of an HPLC/UV/MS method for simultaneous determination of 18 preservatives in grapefruit seed extract. Institute of Pharmacy, University of Innsbruck, Innrain 52, 6020 Innsbruck, Austria. J Agric Food Chem. 2006 May 31;54(11):3768-72.
  5. Sakamoto S, Sato K, Maitani T, Yamada T. Analysis of components in natural food additive “grapefruit seed extract” by HPLC and LC/MS. Bull. Natl. Inst. Health Sci. 1996, 114:38–42.
  6. Brandin H, Myrberg O, Rundlöf T, Arvidsson AK, Brenning G. Adverse effects by artificial grapefruit seed extract products in patients on warfarin therapy. Eur J Clin Pharmacol. 2007 63(6):565–570.

Források szerkesztés

  • A taxon a Tropicos adatbázisban. Tropicos. (Hozzáférés: 2014. március 22.)
  • Terebess gyümölcskalauz (Hozzáférés: 2015. április 30.)
  • Gyógyítás a grapefruitmag kivonatával. Gyakorlati tanácsok A-tól Z-ig az egészség megőrzésére. Új ismeretek, alkalmazási lehetőségek és tapasztalati beszámolók; szerk. Shalila Sharamon, Bodo J. Baginski, ford. Teszákné Wurm Katalin; Conimex Kft., Székesfehérvár, 2007