Főmenü megnyitása

A táplálékkiegészítők célja azon tápanyagok pótlása, melyből a normál táplálkozás során nem fogyasztunk eleget. A kiegészítők közé tartoznak a vitaminok, ásványi anyagok, rostok, zsírsavak, aminosavak. Jelenleg több mint 50 000 étrend-kiegészítő érhető el. Az amerikai felnőtt lakosság több mint fele fogyaszt táplálékkiegészítőt (53-55%). A legelterjedtebb a multivitamin fogyasztása.[1][2]

MeghatározásSzerkesztés

Az egyesült államokbeli Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a táplálékkiegészítők olyan termékek, melyek nem gyógyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, mint a fűszerek vagy a tartósítószerek, nem hagyományos ételek, és melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:[3]

  1. A termék célja, hogy kiegészítse a személy étrendjét, de nem helyettesítheti az étkezést.
  2. A termék tartalmaz vitamint, ásványi anyagokat, aminosavakat, koncentrátum, metabolit, kivonat vagy ezek kombinációjában.
  3. A termék címkéjén fel van tüntetve, hogy étrend-kiegészítő.

Az Egyesült Államokban az FDA különböző ellenőrzési eljárásokat alkalmaz, ugyanúgy, mint a gyógyszereknél.

Egészségvédő szerepeSzerkesztés

A rendeltetésszerű használata pótolja az alapvető tápanyagokat.[4] A táplálékkiegészítők nem tudják teljes mértékben kivédeni a dohányzás, a mozgásszegény életmód, és a helytelen szokások következményeit. Túlzott fogyasztásuk többféle kárt is okozhat.[5] Az antioxidánsok segítenek a mérgező anyagok okozta sejt- és szöveti károsodások megakadályozásában.

TípusaiSzerkesztés

vitaminokSzerkesztés

Fő cikk:Vitamin

A vitamin olyan szerves vegyület, amely kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára, viszont kellő mennyiségben az előállítására nem mindig képes, ezért tápanyag formájában kénytelen hozzájutni.

Ásványi anyagokSzerkesztés

Fő cikk: Ásványi anyagok

Az ásványi anyagok összességükben az emberi szervezet 4-5%-át teszik ki.

Aminosavak és fehérjékSzerkesztés

Fő cikkek: Aminosavak és fehérjék

Az aminosavak (más néven amino-karbonsavak) olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában aminocsoport (-NH2) és karboxilcsoport (-COOH) egyaránt előfordul. Az aminosavak 3 kategóriába sorolhatók: esszenciális aminosavak, nem esszenciális aminosavak és feltételes aminosavak.

Esszenciális zsírsavakSzerkesztés

Fő cikk: Esszenciális zsírsavak

Az esszenciális zsírsavak többszörösen telítetlen vegyületek, melyek között van omega-6 zsírsav (linolsav) és omega-3 zsírsav (alfa-linolénsav, ALA) is. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert nem tudja őket a szervezet előállítani.

Testépítő kiegészítőkSzerkesztés

Ezen kiegészítőket általában testépítők és élsportolók veszik igénybe. A testépítő kiegészítők elősegíthetik a súly- vagy izomgyarapodást, a fogyást, javíthatják a sportteljesítményt. A legszélesebb körben alkalmazottak a vitaminok, a fehérje italok, az elágazó láncú aminosavak (BCAA), a glutamin, az esszenciális zsírsavak, a kreatin, és a tesztoszteron fokozók.

VitaSzerkesztés

Marina Heinonen, a Helsinki Egyetem élelmiszerbiztonsági professzora szerint az étrendkiegészítők egészségre vonatkozó állításai több mint 90%-ban pontatlanok.[6] A Consumer Reports bejelentett több fehérjeport, mely arzént, kadmiumot, ólmot vagy higanyt tartalmazott.[7] Továbbá, a CBC megállapította, hogy a fehérje addíció sem ritka, azonban ezt sokan vitatták.[8] BMC Medicine tanulmánya szerint a gyógynövény kivonatok egyharmada nem tartalmaz hatóanyagokat.[9][10]

Európai uniós szabályozásSzerkesztés

Az Európai Unió irányelvei szigorúbbak, mint az Egyesült Államokban. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint a termékeknek biztonságosaknak, tisztáknak kell lenniük és megfelelő mértékben kell tartalmazniuk hatóanyagokat.[11] Tilos őket gyógyszerként címkézni, és fel kell tüntetni az egészségre vonatkozó állításokat. A táplálékkiegészítő ipar határozottan ellenezte az uniós irányelvet, és petíciót nyújtott be, melyet több orvos és tudós is aláírt 2005-ben, mert szerintük indokolatlanok a korlátozások.[12] Az Európai Unió Bírósága szerint az intézkedések szükségesek a közegészségügy védelme érdekében.[13]

A 2002/46/EK irányelv magyarországi átültetése az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet.

ForrásokSzerkesztés

  1. Park, Madison: Half of Americans use supplements. CNN. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  2. Grace, Emily: How to choose the best supplement. Health Beacon. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  3. See Dietary Supplement Health and Education Act of 1994, which includes a definition.
    • Dietary supplements a framework for evaluating safety. Washington, D.C.: National Academies Press, ES-1-ES-3. o. (2004. szeptember 26.). ISBN 0-309-09206-X 
  4. Food and Drug Administration: Consumers – Dietary Supplements: What You Need to Know. fda.gov, 2014. május 11. (Hozzáférés: 2014. június 26.)
  5. American College of Medical Toxicology & American Academy of Clinical Toxicology (February 2013), Five Things Physicians and Patients Should Question, American College of Medical Toxicology and American Academy of Clinical Toxicology, <http://www.choosingwisely.org/doctor-patient-lists/american-college-of-medical-toxicology-and-the-american-academy-of-clinical-toxicology/>. Hozzáférés ideje: 5 December 2013, which cites
  6. Ravintolisissä paljon humpuukia, Yle.fi 17.10.2012.
  7. Are protein shakes the weight-loss magic bullet? – The Globe and Mail. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  8. Griffith-Greene, Megan: Marketplace: Some protein powders fail fitness test. CBC News, 2015. november 13. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  9. O’CONNOR, ANAHAD: Herbal Supplements Are Often Not What They Seem. New York Times. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  10. (2013) „DNA barcoding detects contamination and substitution in North American herbal products”. BMC Medicine 11, 222. o. DOI:10.1186/1741-7015-11-222. PMID 24120035.  
  11. Az Európai Parlament és a Tanács 2002/46/EK irányelve (2002. június 10.) az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről
  12. Knight, Sam. „Controversial EU vitamins ban to go ahead”, The Times Online, 2005. július 12.. [2015. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2012. december 5.) 
  13. EU court backs health supplements ban. Guardian, 2005. július 12. (Hozzáférés: 2012. december 5.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés