Fehérjepor

táplálékkiegészítő

A fehérjepor táplálékkiegészítő, melyet a fehérjék pótlására, illetve mennyiségének kiegészítésére alkalmaznak a táplálkozástudományban. A fehérjeporokat egyaránt alkalmazzák a sporttáplálkozásban és alultápláltság esetén is, például időseknél, gyerekeknél, krónikus betegségekben szenvedőknél, illetve vegetáriánus vagy vegán étrend esetén, amikor több fehérjére van szükségük a személyeknek, mint amennyit az étrendjük tartalmaz.[1][2][3] A sportolók általában az izomépítéshez és a regeneráció elősegítéséhez fogyasztanak fehérjeporok segítségével extra proteint.[3][4]

Fehérjepor és a belőle készült fehérjeital

TípusaiSzerkesztés

A fehérjepor készülhet állati és növényi eredetű alapanyagokból. Az állati eredetű fehérjeporok általában tejsavóból készülnek és több fajtájuk is létezik (koncentrátum, izolátum, hidrolizátum), és kazeinalapú is kapható, mely lassabb felszívódású. Tojásfehérje-koncentrátum és marhafehérjepor is létezik. A növényi fehérjeporok készülhetnek szója-, rizs- vagy borsófehérjéből.[5][6]

Tejalapú készítményekSzerkesztés

Két fő típust különböztetünk itt meg, a tejsavóalapú fehérjeporokat és a kazeinből készülteket. A két fehérjetípus között alapvető különbségek vannak. A tejsavófehérje gyorsan felszívódik, fogyasztása után kb. 100 perccel rohamosan megemelkedik a vérben az aminosavak koncentrációja, majd kb. 300 perccel a fogyasztás után visszacsökken. Ezzel szemben a kazein lassabban szívódik fel, elnyújtva hat, fogyasztása után 300 perccel is magas koncentrációban vannak jelen az aminosavak a vérben. A tejsavófehérje emiatt az erősportokban ajánlott izomtömegnövelés céljából, és testedzés után fogyasztandó, míg a kazein a testsúlycsökkentésben segíthet, illetve lefekvés előtt ajánlott fogyasztani.[7][8]

A tejsavófehérjeporok vízelvonással készülnek, majd különféle szétválasztási technikákkal a szárazanyagtartalmat frakcionálják, így tejsavó-koncentrátumot, -izolátumot, illetve -hidrolizátumot különítenek el. A koncentrátumhoz a tejsavót magas hőmérsékleten szárítják, eltávolítják belőle a laktózt és a zsírt. A koncentrátum gazdag immunoglobulinokban. Az izolátumok nagyobb tisztaságúak, legalább 90% fehérjét tartalmaznak. Ioncserés és mikro- vagy ultraszűrési módszerrel szűrik a fehérjét. Az ioncserés módszer lényege, hogy a fehérje szétválik a laktóztól és a zsíroktól, ezt elektromos töltéssel érik el. Magas fehérjetartalmat biztosít és olcsó, ugyanakkor denaturálja a fontos peptideket. A keresztáramú mikroszűrés (CFM) és az ultramikroszűrés során kerámiamembránokat használnak, melyek a molekulatömegek alapján választják szét a fehérjét a laktóztól. Az értékes peptidek így megmaradnak, viszont sokkal költségesebb eljárás, mint az ioncserélés.[7][8]

A hidrolizátumokban a fehérjetartalom előemésztett formában található meg. A tejsavó-izolátumhoz savas vagy proteolitikus enzimeket adnak, az eljárás során pedig di- és tripeptidek, valamint aminosavak jönnek létre. A hidrolizátumoknak számos előnye van, gyorsabban felszívódnak, a nem hidrolizált fehérjékhez képest magasabb lesz az elágazó láncú aminosavak (BCAA) koncentrációja a vérben, nagyobb mértékű inzulinfelszabadulást eredményeznek és az izomrostok regenerálódását is gyorsítják.[7]

A tejsavó-izolátum és -hidrolizátum gyakorlatilag laktózmentes, azonban tejfehérje-allergia esetén egyik sem fogyasztható.[7]

Növényi fehérjékSzerkesztés

 
Növényi fehérjeporok

A növényi fehérjék hasznosulása önmagukban általában rosszabb, mint a tejsavófehérjéké vagy más állati eredetű fehérjéké, és nem tartalmazzák az összes aminosavat. Ugyanakkor a megfelelően kombinált, aminosavakkal dúsított növényi fehérjeporok ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint az állati eredetű fehérjék.[7][8] A növényi fehérjék közül a szójafehérje az állati eredetű fehérjék kiváltására tökéletesen alkalmas az összetételének és az új mérési módszerek szerint a felszívódásának köszönhetően is.[8]

MinőségeSzerkesztés

A fehérjeporok közül a tejsavóból készülteknek van a legmagasabb biológiai értékük (BV), azaz legjobb a hasznosulásuk, felszívódásuk. Minél magasabb ez az érték, annál több aminosav és nitrogén hasznosul a fehérjéből. A tejsavófehérje biológiai értéke 106-159, a második legmagasabb értékkel a tojásfehérje rendelkezik (100), míg a növényi fehérjék biológiai értéke jóval alacsonyabb, a szójafehérjéé például 74.[9] A fehérje minőségét más módszerekkel is mérik (fehérjehatékonysági arány [PER], fehérjeemészthetőségi korrigált aminosavpontszám [PDCAAS], emészthető nélkülözhetetlen aminosav pontszám [DIAAS]), a biológiai értéket pedig nem tartják a legjobb mérőszámnak, mivel nem vesz figyelembe bizonyos, emésztéssel kapcsolatos tényezőket.[8]

A korábbi módszerek limitációi miatt az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet az emészthető nélkülözhetetlen aminosav pontszám [DIAAS] bevezetését szorgalmazta, mely „meghatározza az aminosav emészthetőségét a vékonybél terminális ileum részén, pontosabban meghatározva a szervezet által abszorbeált aminosavak mennyiségét és a fehérje hozzájárulását a humán aminosavhoz és a nitrogénszükséglet fedezéséhez.”[7] Az új mérési rendszer alapján a tejsavófehérje, a szójafehérje-izolátum és a teljes tejfehérje-koncentrátum bizonyult a legjobban hasznosulónak.[7]

BiztonságosságaSzerkesztés

Az Egyesült Államokban a táplálékkiegészítők biztonságosságát nem kell bizonyítani az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet felé, emiatt sok termék tartalmazhat illegális összetevőket vagy veszélyes adalékanyagokat.[10][11] Magyarországon is csak bejelentési kötelezettsége van a gyártónak, a címkét és az adatlapot kell beszolgáltatni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé, ami alapján az intézet kockázatértékelést végez.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Is Whey Protein Beneficial for Malnutrition in the Elderly?. Medical News Bulletin. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  2. Medical News Today. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  3. a b szerk.: Figler Mária: A sporttáplálkozás alapjai (magyar nyelven). Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (2015) 
  4. Dr. Gyimes Ernő, Csercsics Dóra. Sporttáplálkozás (pdf) (magyar nyelven), Szegedi Tudományegyetem (2012)  Archiválva 2020. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. FEHÉRJE-KALAUZ (NEM CSAK) ÚJONCOKNAK (magyar nyelven). builder.hu. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  6. The scoop on protein powder (angol nyelven). Harvard Health Publishing. (Hozzáférés: 2020. június 27.)
  7. a b c d e f g Kalauz a fehérjetartalmú étrend-kiegészítők világában”. recreation 7 (4), 10-13. o. ISSN 2064-4981.  
  8. a b c d e (2004) „Protein – Which is Best?”. Journal of Sports Science and Medicine 3 (3), 118–130. o.  
  9. The Power Of Protein!. bodybuilding.com. (Hozzáférés: 2020. október 30.)
  10. Body-building Products and Hidden Steroids: Enforcement Barriers (angol nyelven). Food and Drug Administration. [2015. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  11. Are protein shakes the weight-loss magic bullet? - The Globe and Mail (angol nyelven). Theglobeandmail.com. (Hozzáférés: 2015. december 11.)
  12. Étrend-kiegészítők (magyar nyelven). Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. (Hozzáférés: 2020. június 28.)