Jordánia

állam Délnyugat-Ázsiában

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Jordánia
الأردن (al-Urdunn)
Jordánia zászlaja
Jordánia zászlaja		 Jordánia címere
Jordánia címere
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
LocationJordan.svg
Fővárosa Ammán
é. sz. 31° 12′, k. h. 36° 30′
Államforma monarchia
Vezetők
Malik II. Abdullah
Miniszterelnök Bisher Al-Khasawneh
A Szenátus elnöke Fajszál al-Fajez
A Képviselőház elnöke Atef Tarávneh
Hivatalos nyelv arab
Beszélt nyelvek angol
függetlenség A Népszövetségtől
kikiáltása 1946. május 25.
Tagság
Lista
ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint10 428 241 fő (2019. jún. 19.)[1] +/-
Rangsorban106
Becsült6.611.450[2] fő (2014. július)
Rangsorban106
Népsűrűség59,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület89 342 km²
Rangsorban 113
Időzóna
(UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Jordán dinár (JOD)
Nemzetközi gépkocsijel HKJ
Hívószám 962
Segélyhívó telefonszám 9-1-1
Internet TLD.jo
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 5-15
  • Europlug
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • Schuko
  • BS 1363
  • SEV 1011
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Szír-Jordán-árok része Jordán folyó völgye, a Holt-tenger és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm, ami 1854 m.

Területét nyugat felé enyhén emelkedő, harmadidőszaki mészkőfennsík foglalja el; ezt északon bazaltláva fedi. A fennsík nyugaton kb. 1000 m magas peremmel hanyatlik a Jordán-árokba, amely 3–10 km szélességben kíséri a folyót. Jordánia legdélibb részén a homokkő fennsík Szaúd-Arábiába is átnyúlik. [3]

  • Domborzati térkép

  • Műholdas kép a térségről

  • Domborzat és a főbb városok

VízrajzSzerkesztés

 
A Jordán folyó

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

ÉghajlatSzerkesztés

Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.

ÉlővilágSzerkesztés

Jordánia nagy része kő- és kavicssivatag, illetve gyér tövises bozóttal fedett félsivatag. A nyugati peremhegységek természetes növénytakarójából megmaradt mediterrán erdők az ország területének csak 1,1%-át borítják,[4] a valamikori erdők nagyobb részének helyét cserjés vegetáció, tamariska- és akáciafajok vagy művelt földek foglalták el. Nagymértékű a vörös terra rossa talaj eróziója. [3]

Faunája szegényes. A rovarevők közül jellegzetes a füles sün, a rágcsálókból a keleti ugróegér és a törpe hörcsög. A ragadozók közül előfordul a homoki róka, a mocsári és sivatagi hiúz. A párosujjú patásokból a núbiai kőszáli kecske, illetve a kihalt, de visszatelepített arábiai oryx érdemel említést. [3]

 Lásd még: Kategória:Jordánia állatvilága

Természetvédelmi TerületekSzerkesztés

 
Homokkő sziklák a Wadi Rum Természetvédelmi területen

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

  • Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km²)
  • Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km²)
  • Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km²) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.
  • Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km²)
  • Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km²)
  • Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km²)
  • Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum (Rum vádi) Természetvédelmi Terület 1998. (540 km²)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

2011 óta a Rum vádi a kulturális és természeti világörökség része.

TörténeteSzerkesztés

ÓkorSzerkesztés

 
Egy színház maradványa a római időkből, Amman

Mai területén az Kr. e. 1. évezred első felében Edom, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az Izraeli- és a Júdai Királyság bukása után asszír, babiloni, perzsa és egyiptomi uralom alatt állt. A Mésa-sztélé a bibliai történelem egyik legfontosabb közvetlen beszámolója.

Nagy Sándor a Perzsa Birodalom meghódítása meghonosította a hellenisztikus kultúrát a Közel-Keleten. Halála után a birodalmat a tábornokai felosztották; Transzjordánia nagy részén az egyiptomi Ptolemaidák és a szíriai Szeleukidák civakodtak. A nabateusok, az Edom déli részén élő nomád arabok, a két hatalom közötti küzdelem kihasználásával, Kr. e. 169-ben független királyságot hoztak létre. Majd a régió a Római Birodalom fennhatósága alá került.

KözépkorSzerkesztés

A 7. században a muszlim arabok hódították meg. Az Omajjád-kalifátus idején több erőd épült Transzjordániában, többek között: Qasr Al-Mshatta és Qasr Al-Hallabat.

A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A 13. században a régió is megtapasztalta a mongol támadásokat (→ mongol betörések Palesztinába), de végül a mamlukok visszaverték őket.

1516-ban az oszmán csapatok hódították meg a mamlukok itteni területét.

Újkor és a közelmúltSzerkesztés

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az első arab–izraeli háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

1955-ben lett az ENSZ tagja.[5][6]

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső, 1948-ban megszállt területet elvesztette.

1970–71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

 
II. Abdullah, Jordánia királya (2013-ban)
 
Jordánia kormányzóságai

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Politikai pártokSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben.[7] Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).


NépességSzerkesztés

A népességnövekedése nagyon gyors, 1960 óta a lakosság több mint tízszeresére nőtt. 2019 elején az ország lakossága 10 millió fő, népsűrűsége 113 fő/km².[8][9] A városi lakosság aránya 67 %. [9] Mivel a 113 fő/km² népsűrűségi mutató országos átlag, és a sivatag miatt csak az ország bizonyos részei lakottak, ez a szám a lakott helyeken nagyon magas népsűrűséget jelez. A lakosság zöme nyugaton és különösen északnyugaton, továbbá Ammánban és környékén él.

A születéskor várható élettartam: 80,1 év (78,7 - férfiak, 81,5 - nők). [10] Írni-olvasni tud a 14 éveseknél idősebbek 96,7 %-a. [11]

Képek
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jordánia népességének növekedése 1960 és 2019 között :

Jordánia népességének növekedése[9]
Év Népesség (millió fő) Népsűrűség (fő/km²)
1960 0,9 11
1970 1,7 19
1980 2,4 27
1990 3,5 40
2000 5,1 57
2010 7,2 81
2019 10,0 113


Legnépesebb településekSzerkesztés

 Bővebben: Jordánia városai

Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény.

Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett sokan beszélnek angolul is.

Vallási megoszlásSzerkesztés

A lakosság 95-97 %-a muszlim (legikább szunnita), 2-5 %-a keresztény, elenyésző hányada egyéb vallású. [12][13]

Szociális rendszerSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

GazdaságSzerkesztés

Jordánia gazdasága a Közel-Keleten a legkisebbek közé tartozik, elégtelen víz- és egyéb természeti erőforrásokkal. A kormány egyéb gazdasági kihívásai közé tartozik a magas munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint az államadósság krónikusan magas aránya. [14]

A GDP összetétele, származási ágazatok szerint (2017) [14]:

  • mezőgazdaság: 4,5%
  • ipar: 28,8%
  • szolgáltatások: 66,6%

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása. Főleg búzát, árpát, kukoricát, hüvelyeseket, olívabogyót, citrusféléket és szőlőt termelnek.

Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

IparSzerkesztés

Főbb iparágak: ruházati ipar, műtrágyagyártás, foszfátbányászat, gyógyszeripar, kőolajfinomítás, cementgyártás, könnyűipar. [15]

KülkereskedelemSzerkesztés

  • Exporttermékek [14]: foszfát, kálisó, műtrágya, mezőgazdasági termékek, textília
  • Importtermékek [14]: nyersolaj, iparcikkek, közlekedési eszközök, élelmiszer, közszükségleti cikkek
  • Legfőbb exportpartnerek 2017-ben [14]: USA 24,9%, Szaúd-Arábia 12,8%, India 8,2%, Irak 8,2%, Kuvait 5,4%, Egyesült Arab Emírségek 4,6%
  • Legfőbb importpartnerek 2017-ben [14]: Kína 13,6%, Szaúd-Arábia 13,6%, USA 9,9%, Egyesült Arab Emírségek 4,9%, Németország 4,4%

KözlekedésSzerkesztés

 Bővebben: Jordánia vasúti közlekedése
  • Közutak hossza: 8000 km
  • Vasútvonalak hossza: 677 km
  • Repülőterek száma: 15 (A légi közlekedést a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.)
  • Kikötők száma: 1

KultúraSzerkesztés

Oktatási rendszerSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális intézményekSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális világörökségSzerkesztés

 Bővebben: Jordánia világörökségi helyszínei

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem fala világörökséggé nyilvánítva 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.

TudománySzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

MűvészetekSzerkesztés

 Lásd még: Az iszlám művészete

Hagyományok, néprajzSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

GasztronómiaSzerkesztés

Különleges jordán ételek:

  • Shorbat Adas (vörös lencseleves),
  • Mansaf (bárányhúsból és csirkéből készült főétel),
  • Shrak (lepény),
  • Qatayef (túróval vagy dióval töltött édesség).

TurizmusSzerkesztés

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Akaba, illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1][halott link]

OltásokSzerkesztés

Javasolt oltások Jordániába utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

SportSzerkesztés

LabdarúgásSzerkesztés

A Jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.

OlimpiaSzerkesztés

 Bővebben: Jordánia az olimpiai játékokon

A 2016. évi riói olimpián Ahmad Abughaush jordán taekwondo versenyző aranyérmet szerzett a 68 kg-os súlycsoportban, megszerezve ezzel az ország első érmét az olimpiai játékokon.

ÜnnepekSzerkesztés

  • Jan. 1. - Újév
  • Máj. 1. - A Munka ünnepe
  • Máj. 25. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja, 1946
  • Dec. 25. - Karácsony

Az iszlám naptár alapján (változó dátumúak):

HivatkozásokSzerkesztés

  1. ↑ http://dosweb.dos.gov.jo
  2. ↑ hivatalos népességmérő óra. [2012. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  3. ↑ a b c Országok lexikona A-Z, 2007
  4. ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/jo.html
  5. ↑ ENSZ tagállamok listája, 'J' betű
  6. ↑ Jordánia adatlapja az ENSZ-ben. [2015. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  7. ↑ A rendelet szövege a Belügyminisztérium honlapján. [2011. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  8. ↑ Archivált másolat. [2019. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
  9. ↑ a b c worldometers. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
  10. ↑ https://countrymeters.info/en/Jordan
  11. ↑ https://countrymeters.info/en/Jordan
  12. ↑ https://www.indexmundi.com/jordan/religions.html
  13. ↑ http://looklex.com/e.o/jordan.religions.htm
  14. ↑ a b c d e f CIA World Factbook
  15. ↑ CIA World Factbook

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jordánia&oldid=23296187”