Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Jordán Hásimita Királyság
الأردن (al-Urdunn)
Jordánia zászlaja Jordánia címere
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
Fővárosa	Ammán
Államforma	monarchia
Vezetők
Malik	II. Abdullah
Miniszterelnök	Bisher Al-Khasawneh
A Szenátus elnöke	Fajszál al-Fajez
A Képviselőház elnöke	Atef Tarávneh
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol
függetlenség	A Népszövetségtől
kikiáltása	1946. május 25.
Tagság	Lista ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	10 428 241 fő (2019. jún. 19.)
Rangsorban	106
Becsült	6.611.450 fő (2014. július)
Rangsorban	106
Népsűrűség	117,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	89 342 km²
Rangsorban	113
Időzóna	UTC+02:00 UTC+03:00 Asia/Amman (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Jordán dinár (JOD)
Nemzetközi gépkocsijel	HKJ
Hívószám	962
Segélyhívó telefonszám	911
Internet TLD	.jo
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 5-15 Europlug AC power plugs and sockets: British and related types Schuko BS 1363 SEV 1011
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordán Hásimita Királyság témájú médiaállományokat.
Irak Szíria Libanon Izrael Cisz. Gázai ö. Szaúd-Arábia E g y i p t o m AMMÁN Irbid Zarka Al-Karak Maán Akaba Jordán Holt-tenger Akabai-öböl Földközi- tenger Golán-fennsík Wadi Rum Petra Nébó

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Földrajz

Domborzat

Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Szír-Jordán-árok része Jordán folyó völgye, a Holt-tenger és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm, ami 1854 m.

Területét nyugat felé enyhén emelkedő, harmadidőszaki mészkőfennsík foglalja el; ezt északon bazaltláva fedi. A fennsík nyugaton kb. 1000 m magas peremmel hanyatlik a Jordán-árokba, amely 3–10 km szélességben kíséri a folyót. Jordánia legdélibb részén a homokkő fennsík Szaúd-Arábiába is átnyúlik.

• 

  Domborzati térkép

• 

  Műholdas kép a térségről

• 

  Domborzat és a főbb városok

Vízrajz

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

Éghajlat

Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.

Élővilág

Jordánia nagy része kő- és kavicssivatag, illetve gyér tövises bozóttal fedett félsivatag. A nyugati peremhegységek természetes növénytakarójából megmaradt mediterrán erdők az ország területének csak 1,1%-át borítják, a valamikori erdők nagyobb részének helyét cserjés vegetáció, tamariska- és akáciafajok vagy művelt földek foglalták el. Nagymértékű a vörös terra rossa talaj eróziója.

Faunája szegényes. A rovarevők közül jellegzetes a füles sün, a rágcsálókból a keleti ugróegér és a törpe hörcsög. A ragadozók közül előfordul a homoki róka, a mocsári és sivatagi hiúz. A párosujjú patásokból a núbiai kőszáli kecske, illetve a kihalt, de visszatelepített arábiai oryx érdemel említést.

Természetvédelmi Területek

Homokkő sziklák a Wadi Rum Természetvédelmi területen

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

• Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km²)
• Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km²)
• Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km²) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.
• Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km²)
• Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km²)
• Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km²)
• Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum (Rum vádi) Természetvédelmi Terület 1998. (540 km²)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

Természeti világörökségei

2011 óta a Rum vádi a kulturális és természeti világörökség része.

Története

Ókor

Egy színház maradványa a római időkből, Amman

Mai területén az Kr. e. 1. évezred első felében Edom, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az Izraeli- és a Júdai Királyság bukása után asszír, babiloni, perzsa és egyiptomi uralom alatt állt. A Mésa-sztélé a bibliai történelem egyik legfontosabb közvetlen beszámolója.

Nagy Sándor a Perzsa Birodalom meghódítása meghonosította a hellenisztikus kultúrát a Közel-Keleten. Halála után a birodalmat a tábornokai felosztották; Transzjordánia nagy részén az egyiptomi Ptolemaidák és a szíriai Szeleukidák civakodtak. A nabateusok, az Edom déli részén élő nomád arabok, a két hatalom közötti küzdelem kihasználásával, Kr. e. 169-ben független királyságot hoztak létre. Majd a régió a Római Birodalom fennhatósága alá került.

Középkor

A 7. században a muszlim arabok hódították meg. Az Omajjád-kalifátus idején több erőd épült Transzjordániában, többek között: Qasr Al-Mshatta és Qasr Al-Hallabat.

A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A 13. században a régió is megtapasztalta a mongol támadásokat (→ mongol betörések Palesztinába), de végül a mamlukok visszaverték őket.

1516-ban az oszmán csapatok hódították meg a mamlukok itteni területét.

Újkor és a közelmúlt

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hásimita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az első arab–izraeli háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

1955-ben lett az ENSZ tagja.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső, 1948-ban megszállt területet elvesztette.

1970–71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.

Államszervezet és közigazgatás

II. Abdullah, Jordánia királya (2013-ban)

Jordánia kormányzóságai

Alkotmány, államforma

Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.

Közigazgatási beosztás

Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben. Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).

Népesség

A népességnövekedése nagyon gyors, 1960 óta a lakosság több mint tízszeresére nőtt. 2019 elején az ország lakossága 10 millió fő, népsűrűsége 113 fő/km². A városi lakosság aránya 67 %. Mivel a 113 fő/km² népsűrűségi mutató országos átlag, és a sivatag miatt csak az ország bizonyos részei lakottak, ez a szám a lakott helyeken nagyon magas népsűrűséget jelez. A lakosság zöme nyugaton és különösen északnyugaton, továbbá Ammánban és környékén él.

A születéskor várható élettartam: 80,1 év (78,7 – férfiak, 81,5 – nők). Írni-olvasni tud a 14 éveseknél idősebbek 96,7 %-a.

Képek

Jordánia népességének növekedése 1960 és 2019 között :

Jordánia népességének növekedése
Év	Népesség (millió fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1960	0,9	11
1970	1,7	19
1980	2,4	27
1990	3,5	40
2000	5,1	57
2010	7,2	81
2019	10,0	113

Etnikai, nyelvi megoszlás

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény.

Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett sokan beszélnek angolul is.

Az arab nyelvű lakosság nem heterogén, sokan más országokból származnak. Több mint kétmillió palesztin származású él Jordániában (közül 370 ezer menekülttáborokban), zömük rendelkezik jordániai állampolgársággal. Beáramlásuk oka a gyakori arab-izraeli konfliktusok. Egy-egy nagyobb háború idején jelentős hullámokban érkeztek palesztin menekültek Jordániába, amely az országnak komoly humanitárius problémákat okozott. Az utóbbi időben szigorították a jordániai állampolgársághoz való jutást is.

2003-ban egymillió iraki menekült költözött Jordániába. Többségük később visszatért. Ma körülbelül 130 ezer iraki származású lakosa van Jordániának. A 2006-os libanoni háború miatt 10 ezer libanoni érkezett Jordániába. A 2010 óta tomboló szíriai polgárháború miatt 1 millió 400 ezer szíriai menekült is jött, többségük menekülttáborokban él. Az utóbbi évek háborús konfliktusai miatt jemeni, szudáni és líbiai emberek is érkeztek Jordániába. Bár az ország rendkívül vendégszerető és segítőkész, mégis igen megterheli az államköltségvetést a menekültek óriási száma és a munkalehetőségek hiánya.

Vallási megoszlás

A lakosság 95-97 %-a muszlim (leginkább szunnita), 2-5 %-a keresztény, elenyésző hányada egyéb vallású.

Gazdaság

Jordánia gazdasága a Közel-Keleten a legkisebbek közé tartozik, elégtelen víz- és egyéb természeti erőforrásokkal. A kormány egyéb gazdasági kihívásai közé tartozik a magas munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint az államadósság krónikusan magas aránya.

A GDP összetétele, származási ágazatok szerint (2017) :

• mezőgazdaság: 4,5%
• ipar: 28,8%
• szolgáltatások: 66,6%

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása. Főleg búzát, árpát, kukoricát, hüvelyeseket, olívabogyót, citrusféléket és szőlőt termelnek.

Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

Ipar

Főbb iparágak: ruházati ipar, műtrágyagyártás, foszfátbányászat, gyógyszeripar, kőolajfinomítás, cementgyártás, könnyűipar.

Külkereskedelem

• Exporttermékek : foszfát, kálisó, műtrágya, mezőgazdasági termékek, textília
• Importtermékek : nyersolaj, iparcikkek, közlekedési eszközök, élelmiszer, közszükségleti cikkek

• Legfőbb exportpartnerek 2017-ben : USA 24,9%, Szaúd-Arábia 12,8%, India 8,2%, Irak 8,2%, Kuvait 5,4%, Egyesült Arab Emírségek 4,6%
• Legfőbb importpartnerek 2017-ben : Kína 13,6%, Szaúd-Arábia 13,6%, USA 9,9%, Egyesült Arab Emírségek 4,9%, Németország 4,4%

Közlekedés

Pihenőhely a 15. sz. főút mellett

Az ammáni nemzetközi repülőtér terminálja

Közút

A közutak hossza: 8000 km.

Főbb utak:

• A 15. számú, részben többsávos út köti össze a fővárost a szíriai határral és Akabával.

Légi

Nemzetközi repülőterek Ammán és Akaba mellett találhatók. A repülőterek száma tizenhat. A légi közlekedést részben a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.

Vízi

Akaba kikötője az Akabai-öbölben az egyetlen tengeri kikötő.

Kultúra

Jordánia kultúrája arab és iszlám elemekre épül. A lakosság több mint 40%-a Amman metropoliszában él, és itt koncentrálódik Jordánia modern kultúrája. A popzenei kultúrát erősen befolyásolja a nyugat. Az európai és amerikai zene, filmek, divat és egyéb szórakoztatási formák is népszerűek a jordániai emberek körében. A bulizás és klubkultúra jelen van Ammánban, különösen a város nyugati felében.

Jordánia viszonylag liberális társadalommal rendelkezik, ahol nincsenek szaúdi stílusú vallási rendőrök, akik a vallás megsértőit börtönbe viszik. Egy férfi és nő közötti vonzalom nyilvános kifejezése azonban nem elfogadott.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

• Petra romváros;
• Kuszr Amra – kastély a korai iszlám időkből;
• Umm er-Raszász

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és falai világörökséggé nyilvánítva még 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.

Szokások

A bal kezet nagy illetlenség étkezésre használni.

Az öltözködésben a többi arab országhoz hasonlóan konzervatívak; egy városi utcán rövidnadrágot viselő nyugati turisták nagyjából ugyanazt a benyomást keltik, mintha egy nyugati nagyvárosban alsónadrágban vándorolna egy egyén. A jordán férfiak soha, semmilyen helyzetben nem járnak nyilvános félmeztelenül.

Gasztronómia

Ful medamesz

A rizs főétel, amelyet szinte minden nap fogyasztanak, a tetejére húsdarabokat helyezve. A disznó tisztátalan állat és nem fogyasztják.

• Hummusz
• Ful medamesz (főtt, pörkölt bab más összetevőkkel)

Különleges jordán ételek:

• Shorbat Adasz (vörös lencseleves),
• Manszaf (bárányhúsból és csirkéből készült főétel),
• Shrak (lepény),
• Qatayef (túróval vagy dióval töltött édesség).

Turizmus

Petra egy sziklába vájt épülete

Dzseras romjai

Kanyon a Mudzsib vádiban tavasszal

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Akaba, illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1]

Fő látnivalók

Fő látnivalók:

• Petra (romváros)
• Holt-tenger
• Rum vádi
• Dzseras romjai
• Akaba
• Ammán
• Madaba
• Umm Kajsz: Gadara romjai
• Mudzsib vádi

Oltások

Javasolt oltások Jordániába utazóknak:

• Járványos gyermekbénulás
• Hastífusz
• Hepatitis A
• Hepatitis B
• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Labdarúgás

A jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.

Olimpia

A 2016. évi riói olimpián Ahmad Abughaush jordán taekwondo versenyző aranyérmet szerzett a 68 kg-os súlycsoportban, megszerezve ezzel az ország első érmét az olimpiai játékokon.

Ünnepek

• Jan. 1. – Újév
• Máj. 1. – A Munka ünnepe
• Máj. 25. – Nemzeti ünnep – a függetlenség napja, 1946
• Dec. 25. – Karácsony

Az iszlám naptár alapján (változó dátumúak):

• Eid al-Adha
• Eid al-Fitr
• Maulid
• Iszlám újév

Források

• Bradley Mayhew: Jordánia – Bp. 2006. Park K – ISBN 978-963-530-751-7
• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.

• országinformációk
• A király oldala
• országinformációk
• Jordánia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Jordánia domborzati térképe
• Ongo