Jordánia
Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.
Jordánia | |||
الأردن (al-Urdunn) | |||
| |||
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni | |||
![]() | |||
Fővárosa | Ammán | ||
é. sz. 31° 12′, k. h. 36° 30′ | |||
Államforma | monarchia | ||
Vezetők | |||
Malik | II. Abdullah | ||
Miniszterelnök | Bisher Al-Khasawneh | ||
A Szenátus elnöke | Fajszál al-Fajez | ||
A Képviselőház elnöke | Atef Tarávneh | ||
Hivatalos nyelv | arab | ||
Beszélt nyelvek | angol | ||
függetlenség | A Népszövetségtől | ||
kikiáltása | 1946. május 25. | ||
Tagság | |||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 10 428 241 fő (2019. jún. 19.)[1] +/- | ||
Rangsorban | 106 | ||
Becsült | 6.611.450[2] fő (2014. július) | ||
Rangsorban | 106 | ||
Népsűrűség | 59,4 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 89 342 km² | ||
Rangsorban | 113 | ||
Időzóna | (UTC+2) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem |
Jordán dinár (JOD ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | HKJ | ||
Hívószám | 962 | ||
Segélyhívó telefonszám | 9-1-1 | ||
Internet TLD | .jo | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | jobb | ||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat. | |||
Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.
FöldrajzSzerkesztés
DomborzatSzerkesztés
Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Szír-Jordán-árok része Jordán folyó völgye, a Holt-tenger és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm, ami 1854 m.
Területét nyugat felé enyhén emelkedő, harmadidőszaki mészkőfennsík foglalja el; ezt északon bazaltláva fedi. A fennsík nyugaton kb. 1000 m magas peremmel hanyatlik a Jordán-árokba, amely 3–10 km szélességben kíséri a folyót. Jordánia legdélibb részén a homokkő fennsík Szaúd-Arábiába is átnyúlik. [3]
VízrajzSzerkesztés
Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.
ÉghajlatSzerkesztés
Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.
ÉlővilágSzerkesztés
Jordánia nagy része kő- és kavicssivatag, illetve gyér tövises bozóttal fedett félsivatag. A nyugati peremhegységek természetes növénytakarójából megmaradt mediterrán erdők az ország területének csak 1,1%-át borítják,[4] a valamikori erdők nagyobb részének helyét cserjés vegetáció, tamariska- és akáciafajok vagy művelt földek foglalták el. Nagymértékű a vörös terra rossa talaj eróziója. [3]
Faunája szegényes. A rovarevők közül jellegzetes a füles sün, a rágcsálókból a keleti ugróegér és a törpe hörcsög. A ragadozók közül előfordul a homoki róka, a mocsári és sivatagi hiúz. A párosujjú patásokból a núbiai kőszáli kecske, illetve a kihalt, de visszatelepített arábiai oryx érdemel említést. [3]
Természetvédelmi TerületekSzerkesztés
Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.
- Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km²)
- Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km²)
- Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km²) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.
- Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km²)
- Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km²)
- Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km²)
- Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum (Rum vádi) Természetvédelmi Terület 1998. (540 km²)
Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.
Természeti világörökségeiSzerkesztés
2011 óta a Rum vádi a kulturális és természeti világörökség része.
TörténeteSzerkesztés
ÓkorSzerkesztés
Mai területén az Kr. e. 1. évezred első felében Edom, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az Izraeli- és a Júdai Királyság bukása után asszír, babiloni, perzsa és egyiptomi uralom alatt állt. A Mésa-sztélé a bibliai történelem egyik legfontosabb közvetlen beszámolója.
Nagy Sándor a Perzsa Birodalom meghódítása meghonosította a hellenisztikus kultúrát a Közel-Keleten. Halála után a birodalmat a tábornokai felosztották; Transzjordánia nagy részén az egyiptomi Ptolemaidák és a szíriai Szeleukidák civakodtak. A nabateusok, az Edom déli részén élő nomád arabok, a két hatalom közötti küzdelem kihasználásával, Kr. e. 169-ben független királyságot hoztak létre. Majd a régió a Római Birodalom fennhatósága alá került.
KözépkorSzerkesztés
A 7. században a muszlim arabok hódították meg. Az Omajjád-kalifátus idején több erőd épült Transzjordániában, többek között: Qasr Al-Mshatta és Qasr Al-Hallabat.
A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.
A 13. században a régió is megtapasztalta a mongol támadásokat (→ mongol betörések Palesztinába), de végül a mamlukok visszaverték őket.
1516-ban az oszmán csapatok hódították meg a mamlukok itteni területét.
Újkor és a közelmúltSzerkesztés
A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az első arab–izraeli háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.
1955-ben lett az ENSZ tagja.[5][6]
Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső, 1948-ban megszállt területet elvesztette.
1970–71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).
1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.
Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.
Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés
Alkotmány, államformaSzerkesztés
Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés
Politikai pártokSzerkesztés
Közigazgatási beosztásSzerkesztés
Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben.[7] Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).
NépességSzerkesztés
A népességnövekedése nagyon gyors, 1960 óta a lakosság több mint tízszeresére nőtt. 2019 elején az ország lakossága 10 millió fő, népsűrűsége 113 fő/km².[8][9] A városi lakosság aránya 67 %. [9] Mivel a 113 fő/km² népsűrűségi mutató országos átlag, és a sivatag miatt csak az ország bizonyos részei lakottak, ez a szám a lakott helyeken nagyon magas népsűrűséget jelez. A lakosság zöme nyugaton és különösen északnyugaton, továbbá Ammánban és környékén él.
A születéskor várható élettartam: 80,1 év (78,7 – férfiak, 81,5 – nők). [10] Írni-olvasni tud a 14 éveseknél idősebbek 96,7 %-a. [11]
Képek
|
Jordánia népességének növekedése 1960 és 2019 között :
Jordánia népességének növekedése[9] | ||||
Év | Népesség (millió fő) | Népsűrűség (fő/km²) | ||
---|---|---|---|---|
1960 | 0,9 | 11 | ||
1970 | 1,7 | 19 | ||
1980 | 2,4 | 27 | ||
1990 | 3,5 | 40 | ||
2000 | 5,1 | 57 | ||
2010 | 7,2 | 81 | ||
2019 | 10,0 | 113 |
Legnépesebb településekSzerkesztés
Etnikai, nyelvi megoszlásSzerkesztés
A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény.
Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett sokan beszélnek angolul is.
Vallási megoszlásSzerkesztés
A lakosság 95-97 %-a muszlim (legikább szunnita), 2-5 %-a keresztény, elenyésző hányada egyéb vallású. [12][13]
Szociális rendszerSzerkesztés
GazdaságSzerkesztés
Jordánia gazdasága a Közel-Keleten a legkisebbek közé tartozik, elégtelen víz- és egyéb természeti erőforrásokkal. A kormány egyéb gazdasági kihívásai közé tartozik a magas munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint az államadósság krónikusan magas aránya. [14]
A GDP összetétele, származási ágazatok szerint (2017) [14]:
- mezőgazdaság: 4,5%
- ipar: 28,8%
- szolgáltatások: 66,6%
Gazdasági ágazatokSzerkesztés
MezőgazdaságSzerkesztés
Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása. Főleg búzát, árpát, kukoricát, hüvelyeseket, olívabogyót, citrusféléket és szőlőt termelnek.
Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.
IparSzerkesztés
Főbb iparágak: ruházati ipar, műtrágyagyártás, foszfátbányászat, gyógyszeripar, kőolajfinomítás, cementgyártás, könnyűipar. [15]
KülkereskedelemSzerkesztés
- Exporttermékek [14]: foszfát, kálisó, műtrágya, mezőgazdasági termékek, textília
- Importtermékek [14]: nyersolaj, iparcikkek, közlekedési eszközök, élelmiszer, közszükségleti cikkek
- Legfőbb exportpartnerek 2017-ben [14]: USA 24,9%, Szaúd-Arábia 12,8%, India 8,2%, Irak 8,2%, Kuvait 5,4%, Egyesült Arab Emírségek 4,6%
- Legfőbb importpartnerek 2017-ben [14]: Kína 13,6%, Szaúd-Arábia 13,6%, USA 9,9%, Egyesült Arab Emírségek 4,9%, Németország 4,4%
KözlekedésSzerkesztés
VasútSzerkesztés
KözútSzerkesztés
A közutak hossza: 8000 km.
Főbb utak:
- A 15. számú, részben többsávos út köti össze a fővárost a szíriai határral és Akabával.
LégiSzerkesztés
Nemzetközi repülőterek Ammán és Akaba mellett találhatók. A repülőterek száma tizenhat. A légi közlekedést részben a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.
VíziSzerkesztés
Akaba kikötője az Akabai-öbölben az egyetlen tengeri kikötő.
KultúraSzerkesztés
Jordánia kultúrája arab és iszlám elemekre épül. A lakosság több mint 40%-a Amman metropoliszában él, és itt koncentrálódik Jordánia modern kultúrája. A popzenei kultúrát erősen befolyásolja a nyugat. Az európai és amerikai zene, filmek, divat és egyéb szórakoztatási formák is népszerűek a jordániai emberek körében. A bulizás és klubkultúra jelen van Ammánban, különösen a város nyugati felében.
Jordánia viszonylag liberális társadalommal rendelkezik, ahol nincsenek szaúdi stílusú vallási rendőrök, akik a vallás megsértőit börtönbe viszik.[16] Egy férfi és nő közötti vonzalom nyilvános kifejezése azonban nem elfogadott.[16]
Oktatási rendszerSzerkesztés
Kulturális intézményekSzerkesztés
Kulturális világörökségSzerkesztés
A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:
- Petra romváros;
- Kuszr Amra – kastély a korai iszlám időkből;
- Umm er-Raszász
Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és falai világörökséggé nyilvánítva még 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.
MűvészetekSzerkesztés
Hagyományok, néprajzSzerkesztés
SzokásokSzerkesztés
A bal kezet nagy illetlenség étkezésre használni.
Az öltözködésben a többi arab országhoz hasonlóan konzervatívak; egy városi utcán rövidnadrágot viselő nyugati turisták nagyjából ugyanazt a benyomást keltik, mintha egy nyugati nagyvárosban alsónadrágban vándorolna egy egyén. A jordán férfiak soha, semmilyen helyzetben nem járnak nyilvános félmeztelenül.[16]
GasztronómiaSzerkesztés
A rizs főétel, amelyet szinte minden nap fogyasztanak, a tetejére húsdarabokat helyezve. A disznó tisztátalan állat és nem fogyasztják.
- Hummusz
- Ful medamesz (főtt, pörkölt bab más összetevőkkel)
Különleges jordán ételek:
- Shorbat Adasz (vörös lencseleves),
- Manszaf (bárányhúsból és csirkéből készült főétel),
- Shrak (lepény),
- Qatayef (túróval vagy dióval töltött édesség).
TurizmusSzerkesztés
Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Akaba, illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.
A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1][halott link]
Fő látnivalókSzerkesztés
- Petra (romváros)
- Holt-tenger
- Rum vádi
- Dzseras romjai
- Akaba
- Ammán
- Madaba
- Umm Kajsz: Gadara romjai
- Mudzsib vádi
OltásokSzerkesztés
Javasolt oltások Jordániába utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
SportSzerkesztés
LabdarúgásSzerkesztés
A jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.
OlimpiaSzerkesztés
A 2016. évi riói olimpián Ahmad Abughaush jordán taekwondo versenyző aranyérmet szerzett a 68 kg-os súlycsoportban, megszerezve ezzel az ország első érmét az olimpiai játékokon.
ÜnnepekSzerkesztés
- Jan. 1. – Újév
- Máj. 1. – A Munka ünnepe
- Máj. 25. – Nemzeti ünnep – a függetlenség napja, 1946
- Dec. 25. – Karácsony
Az iszlám naptár alapján (változó dátumúak):
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ http://dosweb.dos.gov.jo
- ↑ hivatalos népességmérő óra. [2012. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
- ↑ a b c Országok lexikona A-Z, 2007
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/jo.html
- ↑ ENSZ tagállamok listája, 'J' betű
- ↑ Jordánia adatlapja az ENSZ-ben. [2015. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
- ↑ A rendelet szövege a Belügyminisztérium honlapján. [2011. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2019. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- ↑ a b c worldometers. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
- ↑ https://countrymeters.info/en/Jordan
- ↑ https://countrymeters.info/en/Jordan
- ↑ https://www.indexmundi.com/jordan/religions.html
- ↑ http://looklex.com/e.o/jordan.religions.htm
- ↑ a b c d e f CIA World Factbook
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ a b c Culture and Etiquette in Jordan (angol nyelven). Rough Guides. (Hozzáférés: 2021. január 16.)
- ↑ 8 Top-Rated Tourist Attractions in Jordan | PlanetWare (angol nyelven). www.planetware.com. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Ricca, Andrew: The 7 Most Beautiful Places In Jordan. Culture Trip. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
ForrásokSzerkesztés
- Bradley Mayhew: Jordánia – Bp. 2006. Park K – ISBN 978-963-530-751-7
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5