Jordánia

Jordánia (arabul الأردن al-Urdunn) hivatalosan Jordán Hásimita Királyság (arabul المملكة الأردنية الهاشمية al-Mamlaka al-Urdunnijja al-Hāšimijja) ázsiai, közel-keleti arab ország.

Jordánia
الأردن (al-Urdunn)
Jordánia zászlaja Jordánia címere
Nemzeti himnusz: As-salam al-malaki al-urdoni
Fővárosa	Ammán
é. sz. 31° 12′, k. h. 36° 30′31.2, 36.5
Államforma	monarchia
Vezetők
Malik	II. Abdullah
Miniszterelnök	Omar Razzaz
A Szenátus elnöke	Fajszál al-Fajez
A Képviselőház elnöke	Atef Tarávneh
Hivatalos nyelv	arab
Beszélt nyelvek	angol
függetlenség	A Népszövetségtől
kikiáltása	1946. május 25.
Tagság	Lista ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	10 428 241 fő (2019. jún. 19.) +/-
Rangsorban	106
Becsült	6.611.450 fő (2014. július)
Rangsorban	106
Népsűrűség	59,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	89 342 km²
Rangsorban	113
Időzóna	UTC+02:00 UTC+03:00 (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Jordán dinár (JOD)
Nemzetközi gépkocsijel	HKJ
Hívószám	962
Segélyhívó telefonszám	9-1-1
Internet TLD	.jo
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	NEMA 5-15 Europlug AC power plugs and sockets: British and related types Schuko BS 1363 SEV 1011
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.
Irak Szíria Libanon Izrael Cisz. Gázai ö. Szaúd-Arábia E g y i p t o m AMMÁN Irbid Zarka Al-Karak Maán Akaba Jordán Holt-tenger Akabai-öböl Földközi- tenger Golán-fennsík Wadi Rum Petra Nébó

Fővárosa Ammán. Északról Szíria, északkeletről Irak, délkeletről Szaúd-Arábia, délnyugatról az Akabai-öböl, nyugatról pedig Izrael és a Palesztinához tartozó Ciszjordánia határolja. Jordánia lakossága nagyrészt az iszlám vallás követője, a hivatalos nyelv az arab. Jelenleg II. Abdulláh király az államfő.

Földrajz

Domborzat

Felszíne mészkőből álló, átlag 800–1000 m magas fennsík. Nyugaton a Szír-Jordán-árok része Jordán folyó völgye, a Holt-tenger és az Akabai-öböl. Az ország legmagasabb pontja Rász-el-Hasmm, ami 1854 m.

Területét nyugat felé enyhén emelkedő, harmadidőszaki mészkőfennsík foglalja el; ezt északon bazaltláva fedi. A fennsík nyugaton kb. 1000 m magas peremmel hanyatlik a Jordán-árokba, amely 3–10 km szélességben kíséri a folyót. Jordánia legdélibb részén a homokkő fennsík Szaúd-Arábiába is átnyúlik.

• 

  Domborzati térkép

• 

  Műholdas kép a térségről

• 

  Domborzat és a főbb városok

Vízrajz

A Jordán folyó

Egyetlen állandó vízfolyása a Holt-tengerbe ömlő Jordán folyó.

Éghajlat

Éghajlata északnyugaton mediterrán. A nyár forró, száraz a tél hűvös. Az éves csapadékmennyiség Ammán környékén 800 mm évente. Kelet és dél felé ez gyorsan csökken, a Holt-tenger vidékén már csak 120 mm évente. Eső jóformán csak télen esik. Ammán környékén néhány évente előfordul hó. Jordánia többi részén kontinentális sivatagi éghajlat van. A hőmérséklet nyáron 31-38 °C, télen 13-19 °C Ammán környékén.

Élővilág

Jordánia nagy része kő- és kavicssivatag, illetve gyér tövises bozóttal fedett félsivatag. A nyugati peremhegységek természetes növénytakarójából megmaradt mediterrán erdők az ország területének csak 1,1%-át borítják, a valamikori erdők nagyobb részének helyét cserjés vegetáció, tamariska- és akáciafajok vagy művelt földek foglalták el. Nagymértékű a vörös terra rossa talaj eróziója.

Faunája szegényes. A rovarevők közül jellegzetes a füles sün, a rágcsálókból a keleti ugróegér és a törpe hörcsög. A ragadozók közül előfordul a homoki róka, a mocsári és sivatagi hiúz. A párosujjú patásokból a núbiai kőszáli kecske, illetve a kihalt, de visszatelepített arábiai oryx érdemel említést.

Természetvédelmi Területek

Homokkő sziklák a Wadi Rum Természetvédelmi területen

Az 1966-ban alapított Királyi Természetvédelmi Társulat nem kormányzati szervezetként Jordánia legjelentősebb környezetvédelmi intézménye. A társulat korlátozott erőforrásai egyelőre 6 természetvédelmi terület fenntartására és fejlesztésére elegendőek.

• Ajluni Természetvédelmi Terület 1988. (13 km²)
• Azraqi-mocsár Természetvédelmi Terület 1977. (12 km²)
• Dana Természetvédelmi Terület 1989. (320 km²) Az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított park.
• Dibbeen Természetvédelmi Terület 2005. (8 km²)
• Shaumari Vadvédelmi Rezervátum 1975. (22 km²)
• Wadi Mujib Természetvédelmi Terület 1988. (212 km²)
• Illetve a ma már az aqabai kormányzóság fennhatósága alá tartozó Wadi Rum (Rum vádi) Természetvédelmi Terület 1998. (540 km²)

Számos "Nemzeti Park" létezik az országban, de ezek nem környezetvédelmet, hanem rekreációs célokat szolgálnak.

Természeti világörökségei

2011 óta a Rum vádi a kulturális és természeti világörökség része.

Története

Ókor

Egy színház maradványa a római időkből, Amman

Mai területén az Kr. e. 1. évezred első felében Edom, Moáb, Ammón, az Izraeli Királyság, valamint arámi törzsek osztoztak. Az Izraeli- és a Júdai Királyság bukása után asszír, babiloni, perzsa és egyiptomi uralom alatt állt. A Mésa-sztélé a bibliai történelem egyik legfontosabb közvetlen beszámolója.

Nagy Sándor a Perzsa Birodalom meghódítása meghonosította a hellenisztikus kultúrát a Közel-Keleten. Halála után a birodalmat a tábornokai felosztották; Transzjordánia nagy részén az egyiptomi Ptolemaidák és a szíriai Szeleukidák civakodtak. A nabateusok, az Edom déli részén élő nomád arabok, a két hatalom közötti küzdelem kihasználásával, Kr. e. 169-ben független királyságot hoztak létre. Majd a régió a Római Birodalom fennhatósága alá került.

Középkor

A 7. században a muszlim arabok hódították meg. Az Omajjád-kalifátus idején több erőd épült Transzjordániában, többek között: Qasr Al-Mshatta és Qasr Al-Hallabat.

A 11-12. században a keresztes hadjáratok eredményeként létesített Jeruzsálemi Királyság része volt.

A 13. században a régió is megtapasztalta a mongol támadásokat (→ mongol betörések Palesztinába), de végül a mamlukok visszaverték őket.

1516-ban az oszmán csapatok hódították meg a mamlukok itteni területét.

Újkor és a közelmúlt

A Jordán folyótól keletre eső terület a 16. század elejétől 1918-ig a Török Birodalom része, 1920-ban népszövetségi mandátum-terület angol közigazgatás alá került, amelyen 1922-ben megalakult a Transzjordániai Emirátus. Ez az állam Transzjordánia 1945-ben az Arab Liga tagja lett. 1946-ban felvette a Transzjordániai Hasemita Királyság nevet. 1948-ban Jordánia részt vett az első arab–izraeli háborúban, csapatai megszállták Palesztina keleti részeit és Kelet-Jeruzsálemet az óvárossal együtt. 1949-ben függetlenné vált Nagy-Britanniától.

1955-ben lett az ENSZ tagja.

Az Izrael ellen viselt hatnapos háborúban (1967) a Jordántól nyugatra eső, 1948-ban megszállt területet elvesztette.

1970–71-ben a Jordániába nagy számban bevándorló palesztinok megmozdulásait a hadsereg verte le („fekete szeptember”).

1988-ban Jordánia formálisan lemondott minden, a Jordántól nyugatra eső területtel kapcsolatos jogi és adminisztratív igényéről és 1994-ben – második arab államként – békét kötött Izraellel.

Az egyiptomi események hatására 2011 januárjában békés tüntetések kezdődtek, amelyek a király hatalmát nem vitatták, de a kormány és a parlament feloszlatását követelték.

Államszervezet és közigazgatás

II. Abdullah, Jordánia királya (2013-ban)

Jordánia kormányzóságai

Alkotmány, államforma

Államforma: alkotmányos örökletes monarchia.

Közigazgatási beosztás

Jordánia jelenlegi közigazgatási felosztását a 2000. évi 46-os számú belügyminiszteri rendelet szabályozza, amely 2001. január 1-jétől van érvényben. Eszerint az ország legfelső közigazgatási egységei a kormányzóságok (muháfaza, tbsz. muháfazát), melyek száma tizenkettő. A kormányzóságok egyenként 1-9, összesen 51 körzetre (livá, tbsz. alvija) oszlanak, amelyek 2-5 alegységre (kadá, tbsz. akdija) tagolódnak. Ezek alatt működnek a városok (madína, tbsz. mudun) és falvak (karija, tbsz. kura), illetve Ammán városán belül a kerületek (mintaka, tbsz. manátik).

Népesség

A népességnövekedése nagyon gyors, 1960 óta a lakosság több mint tízszeresére nőtt. 2019 elején az ország lakossága 10 millió fő, népsűrűsége 113 fő/km². A városi lakosság aránya 67 %. Mivel a 113 fő/km² népsűrűségi mutató országos átlag, és a sivatag miatt csak az ország bizonyos részei lakottak, ez a szám a lakott helyeken nagyon magas népsűrűséget jelez. A lakosság zöme nyugaton és különösen északnyugaton, továbbá Ammánban és környékén él.

A születéskor várható élettartam: 80,1 év (78,7 - férfiak, 81,5 - nők). Írni-olvasni tud a 14 éveseknél idősebbek 96,7 %-a.

Képek

Jordánia népességének növekedése 1960 és 2019 között :

Jordánia népességének növekedése
Év	Népesség (millió fő)	Népsűrűség (fő/km²)
1960	0,9	11
1970	1,7	19
1980	2,4	27
1990	3,5	40
2000	5,1	57
2010	7,2	81
2019	10,0	113

Etnikai, nyelvi megoszlás

A lakosság 87%-a arab, 7%-a arameus, 2%-a cserkesz, 2%-a kurd és 2%-a örmény.

Az ország hivatalos nyelve az arab, de emellett sokan beszélnek angolul is.

Vallási megoszlás

A lakosság 95-97 %-a muszlim (legikább szunnita), 2-5 %-a keresztény, elenyésző hányada egyéb vallású.

Gazdaság

Jordánia gazdasága a Közel-Keleten a legkisebbek közé tartozik, elégtelen víz- és egyéb természeti erőforrásokkal. A kormány egyéb gazdasági kihívásai közé tartozik a magas munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, valamint az államadósság krónikusan magas aránya.

A GDP összetétele, származási ágazatok szerint (2017) :

• mezőgazdaság: 4,5%
• ipar: 28,8%
• szolgáltatások: 66,6%

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Déligyümölcs és zöldség termesztés a mezőgazdaság fő bevételi forrása. Főleg búzát, árpát, kukoricát, hüvelyeseket, olívabogyót, citrusféléket és szőlőt termelnek.

Állattenyésztéssel (juh, kecske, teve) leginkább a nomádok foglalkoznak.

Ipar

Főbb iparágak: ruházati ipar, műtrágyagyártás, foszfátbányászat, gyógyszeripar, kőolajfinomítás, cementgyártás, könnyűipar.

Külkereskedelem

• Exporttermékek : foszfát, kálisó, műtrágya, mezőgazdasági termékek, textília
• Importtermékek : nyersolaj, iparcikkek, közlekedési eszközök, élelmiszer, közszükségleti cikkek
• Legfőbb exportpartnerek 2017-ben : USA 24,9%, Szaúd-Arábia 12,8%, India 8,2%, Irak 8,2%, Kuvait 5,4%, Egyesült Arab Emírségek 4,6%
• Legfőbb importpartnerek 2017-ben : Kína 13,6%, Szaúd-Arábia 13,6%, USA 9,9%, Egyesült Arab Emírségek 4,9%, Németország 4,4%

Közlekedés

• Közutak hossza: 8000 km
• Vasútvonalak hossza: 677 km
• Repülőterek száma: 15 (A légi közlekedést a Royal Jordania nevű légi társaság bonyolítja.)
• Kikötők száma: 1

Kultúra

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

A következő helyszíneket tekinti az UNESCO a kulturális világörökség részének:

• Petra romváros;
• Kuszr Amra - kastély a korai iszlám időkből;
• Umm er-Raszász

Jordánia javaslatára lettek Jeruzsálem óvárosa és Jeruzsálem fala világörökséggé nyilvánítva 1981-ben. Jeruzsálem városa már akkor sem állt Jordánia tényleges igazgatása alatt, azóta pedig hivatalosan is lemondott róla.

Gasztronómia

Különleges jordán ételek:

• Shorbat Adas (vörös lencseleves),
• Mansaf (bárányhúsból és csirkéből készült főétel),
• Shrak (lepény),
• Qatayef (túróval vagy dióval töltött édesség).

Turizmus

Jordánia színes és változatos kínálatot nyújt a vendégek számára. A kulturális idegenforgalom (történelmi nevezetességek, látnivalók, világörökségi helyszínek) mellett fontos szerepe van az aktív turizmusnak és az egészségturizmusnak. A két leglátogatottabb célpontja a Vörös-tenger búvárparadicsomaként ismert Akaba, illetve az iszapja miatt gyógyító hatásúnak tartott Holt-tenger.

A Private Hospital Association (Magánkórházak Szövetsége) 2007-ben tette közzé, hogy a Világbank ötödik helyre sorolta Jordániát az egészségturizmus világranglistáján. A régióban mindemellett első helyen áll, hiszen felmérések alapján 2006-ban a jordániai egészségügyi intézeteket 48 országából több mint 250 ezren keresték fel. [1]

Oltások

Javasolt oltások Jordániába utazóknak:

• Járványos gyermekbénulás
• Hastífusz
• Hepatitis A
• Hepatitis B
• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Sport

Labdarúgás

A Jordán labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményt.

Olimpia

A 2016. évi riói olimpián Ahmad Abughaush jordán taekwondo versenyző aranyérmet szerzett a 68 kg-os súlycsoportban, megszerezve ezzel az ország első érmét az olimpiai játékokon.

Ünnepek

• Jan. 1. - Újév
• Máj. 1. - A Munka ünnepe
• Máj. 25. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja, 1946
• Dec. 25. - Karácsony

Az iszlám naptár alapján (változó dátumúak):

• Eid al-Adha
• Eid al-Fitr
• Maulid
• Iszlám újév

Források

• Bradley Mayhew: Jordánia - Bp. 2006. Park K - ISBN 978-963-530-751-7
• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jordánia témájú médiaállományokat.

• országinformációk
• A király oldala
• országinformációk
• Jordánia.lap.hu (linkgyűjtemény)
• Jordánia domborzati térképe
• Ongo