Főmenü megnyitása

A Mamlúk Birodalom vagy Mameluk Birodalom egy középkori szunnita muszlim államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517 elején szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte. Története során az iszlám és az arab világ katonai és gazdasági tekintetben vezető nagyhatalma volt, annak ellenére, hogy különleges berendezkedése gyakorlatilag folyamatos politikai instabilitást eredményezett.

Mamlúk Birodalom
12541517
A Mamlúk Birodalom zászlaja
A Mamlúk Birodalom zászlaja
A birodalom kiterjedése 1279-ben
A birodalom kiterjedése 1279-ben
Általános adatok
Fővárosa Kairó
Hivatalos nyelvek kopt, egyiptomi arab, kipcsak török
Vallás szunnita muszlim
Kormányzat
Államforma monarchia
Uralkodó szultán
ElődállamUtódállam
 AjjúbidákOszmán Birodalom 
 Abbászida Kalifátus
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamlúk Birodalom témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

A mamlúkokSzerkesztés

A mamlúk (مملوك – mamlūk), többes számban mamálík (مماليك – mamālīk) arab szó, melynek szó szerinti jelentése „uralt, birtokolt [dolog]”, speciálisan azonban egy rabszolga jogállású, katonai és állami adminisztrációs feladatokat ellátó csoport tagjait nevezték így. A rabszolgahadsereg a 9. század óta általános volt a muszlim világban, de az eredendően katonáskodással foglalkozó réteg csak az Ajjúbidák uralma alatt, a 13. századtól vált rendkívül népessé és befolyásossá.

A mamlúkok kiválóan képzett, nehézlovas elitkatonaságként szolgálták urukat. Szinte kizárólag eurázsiai sztyeppéről vásárolt, török népekből származó, iszlámra térített rabszolgák voltak, akiket különösen erős lojalitásra neveltek uraik felé. Ez tette lehetővé, hogy a tehetséges mamlúkok az államgépezet egyéb területein is vezető szerepre tegyenek szert, megszerezve a legfontosabb tisztségeket – és a velük járó iktá-jövedelmeket is. Ezáltal az utolsó jelentős ajjúbida uralkodó, asz-Szálih Ajjúb (12401249) úgy uralkodhatott, hogy az ország legnagyobb birtokosai, a főtisztviselők és a hadsereg – azaz minden világi, a hatalom támaszául szolgáló csoport – személyesen tőle függ, hozzá lojális.

A kezdetek: hatalomátvétel és stabilizációSzerkesztés

Amikor asz-Szálih Ajjúb meghalt, kijelölt örököse, al-Muazzam Túránsáh Anatóliában tartózkodott, és csak hónapok múlva érkezett Egyiptomba. Mivel a szultánságot éppen a keresztesek fenyegették a francia IX. (Szent) Lajos vezetése alatt, a válság elkerülése érdekében a szultán özvegye, Sadzsar ad-Durr és a legbefolyásosabb mamlúkok összefogtak, és eltitkolták Ajjúb halálát. Túránsáhban azonban csalódniuk kellett: miután a keresztesek megkezdték a visszavonulást, az új uralkodó megpróbálta saját embereivel lecserélni a korábbi adminisztrációt. Túránsáhot rövidesen meggyilkolták, és Sadzsar ad-Durrt tették szultánnővé. A példátlan eset komoly felháborodást váltott ki, így az özvegy lemondott, és al-Muizz Ajbak néven Ajjúb egyik volt mamlúkja vette át a hatalmat. A mamlúkok egy része elégedetlen volt a lépéssel, és ajjúbida restaurációt követeltek, ráadásul an-Nászir Júszuf aleppói fejedelem magának követelte a trónt. Ajbak így rövid úton lemondott, és egy kiskorú ajjúbida herceget tett a trónra, aki helyett továbbra is ő irányította az államot – addig, amíg fel nem számolta az aleppói fenyegetést, és nem végzett ellenzékének vezetőjével, száműzetésbe kényszerítve annak híveit 1254-ben. Ekkortól kezdve beszélhetünk megszakítás nélküli mamlúkuralomról.

Ajbakkal felesége, az időközben hozzáment Sadzsar ad-Durr végzett hatalomféltési okokból, mire őt is meggyilkolták, és Ajbak kiskorú fiát tették trónra. Mellette azonban atyja egyik mamlúkja, bizonyos Kutuz gyakorolta a hatalmat, aki 1259-ben lemondatta. Kutuz kibékült az 1254 óta Szíriában zsoldoskodó, Egyiptomba be-betörő mamlúkokkal, akiket Bajbarsz al-Bundukárí vezetett. Velük együttműködve sikerült legyőznie az addig megállíthatatlanul előretörő mongolokat az 1260-as Ajn Dzsálút-i csatában, és korábbi pusztításuk eredményét kihasználva akadálymentesen olvaszthatta birodalmába Szíriát, ami ettől kezdve a szultánság része maradt annak bukásáig. A sértett Bajbarsz az úton hazafelé meggyilkolta Kutuzt, és személyében a legnagyobb mamlúk szultánok egyike lépett trónra.

UralkodókSzerkesztés

Türk (bahri) mamlúkok (12501382; 13891390)Szerkesztés

N
Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
1. al-Muizz Ajbak 1197? 1257. április 10. 60? év 1250; 12541257 4 év
2. I. Al-Manszúr Ali kb. 1242 1259 után 17< év 12571259 2 év
3. al-Muzaffar Kutuz ? 1260. október 24. ? év 12591260 1 év
4. az-Záhir Bajbarsz 1223. július 19. 1277. június 30. 53 év 12601277 17 év
5. asz-Szaíd Muhammad 1260 1280 márciusa 20 év 12771279 2 év
6. al-Ádil Szalámis kb. 1272 1291 kb. 19 év 1279 1 év
7. al-Manszúr Kaláún kb. 1222 1290. november 10. kb. 68 év 12791290 11 év
8. al-Asraf Halíl 1262 1293. december 13. 31 év 12901293 3 év
8. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 12931294 1 év
9. al-Ádil Kitbuga kb. 1245 1303 kb. 58 év 12941296 2 év
10. al-Manszúr Ládzsín ? 1299. január 15. ? év 12961299 3 év
11. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 12991309 10 év Második uralkodása.
12. al-Muzaffar Bajbarsz ? 1310. április 10. ? év 1309 1 év
13. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 13101341 31 év Harmadik uralkodása.
14. al-Manszúr Abu Bakr 1321 1341 20 év 1341 1 év
15. al-Asraf Kúdzsuk kb. 1334 1345 kb. 11 év 13411342 1 év
16. an-Nászir Ahmad kb. 1318 1344. július 18. kb. 26 év 1342 1 év
17. asz-Szálih Iszmáíl kb. 1325 1345 júliusa kb. 20 év 13421345 3 év
18. al-Kámil Saabán 1328 1346. szeptember 21. 18 év 13451346 1 év
19. al-Muzaffar Háddzsi ? 1347 decembere ? év 13461347 1 év
20. an-Nászir Haszan kb. 1336 1361 március 17. kb. 25 év 13471351 4 év
21. asz-Szálih Szálih 1337 1360 23 év 13511354 3 év
22. an-Nászir Haszan kb. 1336 1361 március 17. kb. 25 év 13541361 7 év Második uralkodása.
23. al-Manszúr Muhammad kb. 1345 1398 kb. 53 év 13611363 2 év
24. al-Asraf Saabán 1354 1377. március 15. 23 év 13631377 14 év
25. II. Al-Manszúr Ali kb. 1370 1381 májusa kb. 11 év 13771381 4 év
26. asz-Szálih Háddzsi kb. 1372 1412. február 4. kb. 40 év 13811382 1 év
27. az-Záhir Barkúk kb. 1336 1399. június 20. kb. 63 év 13821389 7 év
28. al-Manszúr Háddzsi kb. 1372 1412. február 4. kb. 40 év 13891390 1 év Második uralkodása.

Cserkesz (burdzsi) mamlúkok (13821389; 13901517)Szerkesztés

N
Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
29. az-Záhir Barkúk kb. 1336 1399. június 20. kb. 63 év 13901399 9 év Második uralkodása.
30. an-Nászir Faradzs kb. 1389 1412 májusa kb. 23 év 13991405 6 év
31. al-Manszúr Abd al-Azíz 1389 után 1405 <16 év 1405 1 év
32. an-Nászir Faradzs kb. 1389 1412 májusa kb. 23 év 14051412 7 év Második uralkodása.
33. al-Musztaín 1391? 1430 februárja/márciusa 39? év 1412 1 év A kalifai tisztséget is viselte.
34. al-Muajjad Sajh kb. 1369 1421. január 14. kb. 52 év 14121421 9 év
35. al-Muzaffar Ahmad 1419. május 27. 1421 után 2< év 1421 1 év
36. az-Záhir Tatar ? 1421. november 30. ? év 1421 1 év
37. asz-Szálih Muhammad kb. 1411 1422 után kb. 11< év 14211422 1 év
38. al-Asraf Barszbáj kb. 1369 1438. június 7. kb. 69 év 14221438 16 év
39. al-Azíz Juszuf kb. 1424 1438 után kb. 14< év 1438 1 év
40. az-Záhir Csakmak 1373 1453. február 15. 80 év 14381453 15 év
41. al-Manszúr Uszmán kb. 1435 1453 után kb. 18< év 1453 1 év
42. al-Asraf Inál kb. 1380 1461. február 26. kb. 81 év 14531461 8 év
43. al-Muajjad Ahmad kb. 1430 1461 után kb. 31 év 1461 1 év
44. az-Záhir Huskadam kb. 1413 1467. október 9. kb. 54 év 14611467 6 év
45. az-Záhir Jalbáj ? 1467 után ? év 1467 1 év
46. az-Záhir Timurbuga ? 1468 után ? év 14671468 1 év
47. al-Asraf Káitbej 1416 előtt 1496 augusztus 7. 80< év 14681496 28 év
48. II. An-Nászir Muhammad 1482 novembere/
decembere
1498. október 31. 17 év 14961498 2 év
49. az-Záhiir Kánszauh kb. 1468 1500 után kb. 32< év 14981500 2 év
50. al-Asraf Dzsanbulát kb. 1455 1501 után kb. 46< év 15001501 1 év
51. al-Ádil Túmán Báj ? 1501 után ? év 1501 1 év
52. al-Asraf Kánszauh kb. 1441 1516. augusztus 24. kb. 75 év 15011516 15 év
53. al-Asraf Túmán Báj kb. 1476 1517. április 14. kb. 41 év 15161517 1 év

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés