Főmenü megnyitása

A Mamlúk Birodalom vagy Mameluk Birodalom egy középkori szunnita muszlim államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517 elején szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte. Története során a Közel-Kelet katonai és gazdasági tekintetben meghatározó hatalma volt, annak ellenére, hogy különleges berendezkedése gyakorlatilag folyamatos politikai instabilitást eredményezett.

Mamlúk Birodalom
12541517
A Mamlúk Birodalom zászlaja
A Mamlúk Birodalom zászlaja
A birodalom kiterjedése 1279-ben
A birodalom kiterjedése 1279-ben
Általános adatok
Fővárosa Kairó
Hivatalos nyelvek kopt, egyiptomi arab, kipcsak török
Vallás szunnita muszlim
Kormányzat
Államforma monarchia
Uralkodó szultán
ElődállamUtódállam
 AjjúbidákOszmán Birodalom 
 Abbászida Kalifátus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mamlúk Birodalom témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

A mamlúkokSzerkesztés

A mamlúk (مملوك – mamlūk), többes számban mamálík (مماليك – mamālīk) arab szó, melynek szó szerinti jelentése „uralt, birtokolt [dolog]”, speciálisan azonban egy rabszolga jogállású, katonai és állami adminisztrációs feladatokat ellátó csoport tagjait nevezték így. A rabszolgahadsereg a 9. század óta általános volt a muszlim világban, de az eredendően katonáskodással foglalkozó réteg csak az Ajjúbidák uralma alatt, a 13. századtól vált rendkívül népessé és befolyásossá.

A mamlúkok kiválóan képzett, nehézlovas elitkatonaságként szolgálták urukat. Szinte kizárólag eurázsiai sztyeppéről vásárolt, török népekből származó, iszlámra térített rabszolgák voltak, akiket különösen erős lojalitásra neveltek uraik felé. Ez tette lehetővé, hogy a tehetséges mamlúkok az államgépezet egyéb területein is vezető szerepre tegyenek szert, megszerezve a legfontosabb tisztségeket – és a velük járó iktá-jövedelmeket is. Ezáltal az utolsó jelentős ajjúbida uralkodó, asz-Szálih Ajjúb (12401249) úgy uralkodhatott, hogy az ország legnagyobb birtokosai, a főtisztviselők és a hadsereg – azaz minden világi, a hatalom támaszául szolgáló csoport – személyesen tőle függ, hozzá lojális.

A kezdetek: hatalomátvétel és stabilizációSzerkesztés

Amikor asz-Szálih Ajjúb meghalt, kijelölt örököse, al-Muazzam Túránsáh Anatóliában tartózkodott, és csak hónapok múlva érkezett Egyiptomba. Mivel a szultánságot éppen a keresztesek fenyegették a francia IX. (Szent) Lajos vezetése alatt, a válság elkerülése érdekében a szultán özvegye, Sadzsar ad-Durr és a legbefolyásosabb mamlúkok összefogtak, és eltitkolták Ajjúb halálát. Túránsáhban azonban csalódniuk kellett: miután a keresztesek megkezdték a visszavonulást, az új uralkodó megpróbálta saját embereivel lecserélni a korábbi adminisztrációt. Túránsáhot rövidesen meggyilkolták, és Sadzsar ad-Durrt tették szultánnővé. A példátlan eset komoly felháborodást váltott ki, így az özvegy lemondott, és al-Muizz Ajbak néven Ajjúb egyik volt mamlúkja vette át a hatalmat. A mamlúkok egy része elégedetlen volt a lépéssel, és ajjúbida restaurációt követeltek, ráadásul an-Nászir Júszuf aleppói fejedelem magának követelte a trónt. Ajbak így rövid úton lemondott, és egy kiskorú ajjúbida herceget tett a trónra, aki helyett továbbra is ő irányította az államot – addig, amíg fel nem számolta az aleppói fenyegetést, és nem végzett ellenzékének vezetőjével, száműzetésbe kényszerítve annak híveit 1254-ben. Ekkortól kezdve beszélhetünk megszakítás nélküli mamlúkuralomról.

Ajbakkal felesége, az időközben hozzáment Sadzsar ad-Durr végzett hatalomféltési okokból, mire őt is meggyilkolták, és Ajbak kiskorú fiát tették trónra. Mellette azonban atyja egyik mamlúkja, bizonyos Kutuz gyakorolta a hatalmat, aki 1259-ben lemondatta. Kutuz kibékült az 1254 óta Szíriában zsoldoskodó, Egyiptomba be-betörő mamlúkokkal, akiket Bajbarsz al-Bundukárí vezetett. Velük együttműködve sikerült legyőznie az addig megállíthatatlanul előretörő mongolokat az 1260-as Ajn Dzsálút-i csatában, és korábbi pusztításuk eredményét kihasználva akadálymentesen olvaszthatta birodalmába Szíriát, ami ettől kezdve a szultánság része maradt annak bukásáig. A sértett Bajbarsz az úton hazafelé meggyilkolta Kutuzt, és személyében a legnagyobb mamlúk szultánok egyike lépett trónra.

UralkodókSzerkesztés

Türk (bahri) mamlúkok (12501382; 13891390)Szerkesztés

N
Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
1. al-Muizz Ajbak 1197? 1257. április 10. 60? év 1250; 12541257 4 év
2. I. Al-Manszúr Ali kb. 1242 1259 után 17< év 12571259 2 év
3. al-Muzaffar Kutuz ? 1260. október 24. ? év 12591260 1 év
4. az-Záhir Bajbarsz 1223. július 19. 1277. június 30. 53 év 12601277 17 év
5. asz-Szaíd Muhammad 1260 1280 márciusa 20 év 12771279 2 év
6. al-Ádil Szalámis kb. 1272 1291 kb. 19 év 1279 1 év
7. al-Manszúr Kaláún kb. 1222 1290. november 10. kb. 68 év 12791290 11 év
8. al-Asraf Halíl 1262 1293. december 13. 31 év 12901293 3 év
8. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 12931294 1 év
9. al-Ádil Kitbuga kb. 1245 1303 kb. 58 év 12941296 2 év
10. al-Manszúr Ládzsín ? 1299. január 15. ? év 12961299 3 év
11. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 12991309 10 év Második uralkodása.
12. al-Muzaffar Bajbarsz ? 1310. április 10. ? év 1309 1 év
13. I. An-Nászir Muhammad kb. 1284 1341. június 7. kb. 57 év 13101341 31 év Harmadik uralkodása.
14. al-Manszúr Abu Bakr 1321 1341 20 év 1341 1 év
15. al-Asraf Kúdzsuk kb. 1334 1345 kb. 11 év 13411342 1 év
16. an-Nászir Ahmad kb. 1318 1344. július 18. kb. 26 év 1342 1 év
17. asz-Szálih Iszmáíl kb. 1325 1345 júliusa kb. 20 év 13421345 3 év
18. al-Kámil Saabán 1328 1346. szeptember 21. 18 év 13451346 1 év
19. al-Muzaffar Háddzsi ? 1347 decembere ? év 13461347 1 év
20. an-Nászir Haszan kb. 1336 1361 március 17. kb. 25 év 13471351 4 év
21. asz-Szálih Szálih 1337 1360 23 év 13511354 3 év
22. an-Nászir Haszan kb. 1336 1361 március 17. kb. 25 év 13541361 7 év Második uralkodása.
23. al-Manszúr Muhammad kb. 1345 1398 kb. 53 év 13611363 2 év
24. al-Asraf Saabán 1354 1377. március 15. 23 év 13631377 14 év
25. II. Al-Manszúr Ali kb. 1370 1381 májusa kb. 11 év 13771381 4 év
26. asz-Szálih Háddzsi kb. 1372 1412. február 4. kb. 40 év 13811382 1 év
27. az-Záhir Barkúk kb. 1336 1399. június 20. kb. 63 év 13821389 7 év
28. al-Manszúr Háddzsi kb. 1372 1412. február 4. kb. 40 év 13891390 1 év Második uralkodása.

Cserkesz (burdzsi) mamlúkok (13821389; 13901517)Szerkesztés

N
Uralkodó
Születési idő
Halálozási idő
Élethossz
Uralkodási idő
Uralkodási évek
Megjegyzés
29. az-Záhir Barkúk kb. 1336 1399. június 20. kb. 63 év 13901399 9 év Második uralkodása.
30. an-Nászir Faradzs kb. 1389 1412 májusa kb. 23 év 13991405 6 év
31. al-Manszúr Abd al-Azíz 1389 után 1405 <16 év 1405 1 év
32. an-Nászir Faradzs kb. 1389 1412 májusa kb. 23 év 14051412 7 év Második uralkodása.
33. al-Musztaín 1391? 1430 februárja/márciusa 39? év 1412 1 év A kalifai tisztséget is viselte.
34. al-Muajjad Sajh kb. 1369 1421. január 14. kb. 52 év 14121421 9 év
35. al-Muzaffar Ahmad 1419. május 27. 1421 után 2< év 1421 1 év
36. az-Záhir Tatar ? 1421. november 30. ? év 1421 1 év
37. asz-Szálih Muhammad kb. 1411 1422 után kb. 11< év 14211422 1 év
38. al-Asraf Barszbáj kb. 1369 1438. június 7. kb. 69 év 14221438 16 év
39. al-Azíz Juszuf kb. 1424 1438 után kb. 14< év 1438 1 év
40. az-Záhir Csakmak 1373 1453. február 15. 80 év 14381453 15 év
41. al-Manszúr Uszmán kb. 1435 1453 után kb. 18< év 1453 1 év
42. al-Asraf Inál kb. 1380 1461. február 26. kb. 81 év 14531461 8 év
43. al-Muajjad Ahmad kb. 1430 1461 után kb. 31 év 1461 1 év
44. az-Záhir Huskadam kb. 1413 1467. október 9. kb. 54 év 14611467 6 év
45. az-Záhir Jalbáj ? 1467 után ? év 1467 1 év
46. az-Záhir Timurbuga ? 1468 után ? év 14671468 1 év
47. al-Asraf Káitbej 1416 előtt 1496 augusztus 7. 80< év 14681496 28 év
48. II. An-Nászir Muhammad 1482 novembere/
decembere
1498. október 31. 17 év 14961498 2 év
49. az-Záhiir Kánszauh kb. 1468 1500 után kb. 32< év 14981500 2 év
50. al-Asraf Dzsanbulát kb. 1455 1501 után kb. 46< év 15001501 1 év
51. al-Ádil Túmán Báj ? 1501 után ? év 1501 1 év
52. al-Asraf Kánszauh kb. 1441 1516. augusztus 24. kb. 75 év 15011516 15 év
53. al-Asraf Túmán Báj kb. 1476 1517. április 14. kb. 41 év 15161517 1 év

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés