Főmenü megnyitása

Bonaire sziget a Karib-tenger déli részén, kevesebb mint 100 mérföldre Venezuela partjaitól. A Bonaire különleges község (hollandul: Bijzondere gemeente Bonaire, papiamentóul Komun special di Boneiru), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Bonaire (hollandul: Klein Bonaire) szigetet foglalja magába, Hollandia egyik különleges községe, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt Karibi Hollandiának nevezik. Székhelye Kralendijk.

Bonaire
Bonaire
Bonaire zászlaja
Bonaire zászlaja
Bonaire címere
Bonaire címere
Bonaire.PNG

Fővárosa Kralendijk
é. sz. 12° 11′, ny. h. 68° 15′
Legnagyobb város Kralendijk
Államforma alkotmányos monarchia
Hollandia speciális községe
Hivatalos nyelv
Népesség
Népszámlálás szerint30 000 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület294 km²
IdőzónaAST (UTC–4) (UTC)
Pénznem
Hívószám +5997
A Wikimédia Commons tartalmaz Bonaire témájú médiaállományokat.

Bonaire a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) tagja. Szárazföldi területe 294 km², lakossága 12 877 fő (2009. jan 1.)[2] +/-. A karibi térség nagy részével ellentétben az ABC-szigetek a hurrikán övön kívül esnek.

2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként Hollandia különleges községe lett.

EtimológiaSzerkesztés

A "Bonaire" név eredete a feltételezések szerint a venezuelai Caquetio bennszülött népcsoport Bonay' szavából ered aminek jelentése: alacsony országban. A korai spanyol és holland hódítók változtatták meg Bonairére. Bár a francia befolyás nagyon sokáig jelen volt a szigeten, de nem volt elég erős ahhoz hogy megváltoztassák a Bonaire szó jelentését jó levegőre.

TörténelemSzerkesztés

Eredeti lakóiSzerkesztés

Bonaire legkorábbi ismert lakói a Caquetio indiánok voltak, akik egy másik törzs az Arawak indiánok leszármazottjai és feltehetően a mai Venezuelából érkeztek a szigetre. A régészek a Caquetio kultúrára utaló maradványokat találtak Kralendijk északkeleti részén és a Lac-öböl közelében. Továbbá erre a kultúrára utaló falfestményeket és domborműveket az Omina, Ceru Pungi, Ceru Crita-Cabai nevű barlangokban. A Caquetio indiánok magas emberek voltak, amire a sziget régi neve is utal: "las Islas de los Gigantes" vagyis az óriások szigete.

Európaiak érkezéseSzerkesztés

1499-ben Alonso de Ojeda érkezett Curaçaoba és a szomszédos Bonaire szigetére. Ojedát Amerigo Vespucci és Juan de la Cosa kísérte. A spanyol hódítók úgy gondolták, hogy a szigetek nem haszontalanok, ezért 1515-ben bennszülötteket erőszakkal Santo Domingo rézbányáiba deportáltak rabszolgának.

Spanyol időszakSzerkesztés

1526-ban Juan de Ampies-t nevezték ki az ABC-szigetek spanyol parancsnokává. Visszahozta az eredeti Caquetio egy részét Bonairébe és Curaçaoba. Ampies háziasított állatokat importált Spanyolországból. A spanyol lakosok többnyire a sziget belsejében lévő Rinconban éltek, amely a kalóztámadások ellen védett volt.

Holland időszakSzerkesztés

A hollandiai West India Companyt 1621-ben alapították. 1623-tól a West India Company hajói Bonairére jöttek vízért, húsért és fáért. A hollandok a szigeten hagytak néhány spanyol és portugál foglyot és ők alapították Antriolt. A hollandok és a spanyolok 1568-tól 1648-ig harcoltak a szigetekért az úgy nevezett Nyolcvan éves háborúban. 1633-ban a hollandok elvesztették Sint Maarten szigetét a spanyol megtorlásra. A hollandok ezután megtámadták Arubát, Bonairét és Curacaót. Bonairét 1633 márciusában hódították meg. A hollandok 1639-ben felépítették Fort Oranje-t. Míg Curacao a rabszolga-kereskedelem központja lett, addig Bonaire a West India Company székhelyévé vált.

 
Slave kunyhók

A kis számú afrikai rabszolgák mellett dolgoztak itt helyi indiánok és elítéltek is. Termesztettek itt kukoricát és egyéb haszonnövényeket. Rincon környékén építettek kőből épült házakat, ezeket Slave kunyhóknak nevezzük. Ezek a kunyhók túl alacsonyak ahhoz, hogy egy férfi kiegyenesedjen bennük.

Brit időszakSzerkesztés

A napóleoni háborúk alatt Hollandia kétszer (1800-1803, 1807-1816) vesztette el Bonaire feletti uralmát. Ezen időszakok alatt a szomszédos Curaco szigetével együtt a Britek uralkodtak a szigetek felett. Az ABC-szigetek az 1814-es Angol-Holland szerződés alapján Hollandia uralma alá kerültek. A Brit uralkodás ideje alatt sok fehér kereskedő telepedett le itt és felépítették Playa települését 1810-ben.

EmancipációSzerkesztés

1816-tól 1868-ig Bonaire kormányzati ültetvény maradt. 1825-ben a szigeten több mint 300 rabszolga volt a kormány tulajdona. Fokozatosan egyre több rabszolgát szabadítottak fel, bizonyos feltételekkel a kormány felé. A fennmaradó rabszolgákat 1862. szeptember 30-án szabadították fel az Emancipációs Rendelet alapján. Ebben az időben a szigeten 607 kormányzati rabszolga és 151 magán rabszolgát szabadítottak fel.

A területek elosztásaSzerkesztés

1867-ben a kormány eladta a legtöbb közterületet. Az egész népesség két nagy magántulajdonostól függött, ami miatt sok ember szenvedett. Sok lakost arra kényszerítettek, hogy Arubára, Curacaóba vagy Venezuelába költözzön.

A második világháborúSzerkesztés

 
A Flamingo Nemzetközi Repülőtér 2013-ban

A második világháború idején Hollandiában a német megszállás alatt Bonaire volt Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok védnöksége. Az amerikai hadsereg felépítette a Flamingo Repülőteret, mint a légierő bázisát. Miután Németország betört Hollandiába 1940. május 10-én, sok osztrák és német állampolgárt internáltak Bonaire-i táborokban a háború idejére. 1944-ben a Holland Julianna Hercegnő és Eleanor Roosevelt meglátogatta a Bonaire-i csapatokat.

A háború utánSzerkesztés

 
Egy hotel Bonairén

A háború után Bonaire gazdasága tovább fejlődött. A repülőtér polgári forgalomra lett átalakítva, és az egykori internáló tábor lett a Bonaire első szállodája. A holland Schunck család egy Schunck Kledingindustrie Bonaire nevű ruházati gyárat épített és üzemeltetett. 1964-ben a Trans World Radio elkezdett műsorokat sugározni Boneiré-ből. A Holland Nemzetközi Rádió (angolul: Radio Netherlands Worldwide, hollandul: Radio Nederland Wereldomroep) 1969-ben két rövid hullámhosszú rádió adót épített a szigeten. A második nagyobb szálloda (Bonaire Beach Hotel) építését 1962-ben fejezték be. A sótermelés 1966-ban folytatódott, amikor a só lelőhelyeket a Antilles International Salt Company bővítette és modernizálta. A létesítmények egy része kiterjed a Karib-tengerre és egyes népszerű merülőhelyekre. A Bonaire Petroleum Corporation (BOPEC) 1975-ben nyílt meg olajszállítás céljával a szigeten.

FöldrajzSzerkesztés

 
Bonaire és Klein Bonaire műholdas képe.

Bonaire mintegy 80 km-re fekszik Venezuela partjaitól a Dél-Amerikai kontinens talapzatán, ezért geológiai szempontból a kontinens része.

A geológusok úgy vélik, hogy a Bonaire viszonylag újabb sziget. Mivel a közeli kontinentális polc (most Montserrat közelében) átkerült a térségen, az óceán felszínére hatalmas tömegű szikla került, és ezáltal létrejöttek a Kis-és Nagy-Antillák szigetei, többek között Bonaire. Ahogy a tengerfenék magassága megnőtt, hatalmas korallzátony jött létre a szárazföldön. Ezek a korallok végül ki voltak téve a levegőnek és ezáltal elpusztultak, így az évezredek során felszíni mészkő képződött belőlük.

Hatalmas mennyiségű korall csontváz látható a partvonal mentén és Bonaire belsejében. A sziget lényegében egy korallzátony, amely a tengerből emelkedett ki. Ez azt eredményezte, hogy a természetes hullámzó zátony rendszere ma is látható, amelyben a korall formációk a parton kezdődnek. Az árapály-változások mértéke csak kb. 1,8-2,5 láb (55–61 cm), így a korallok az alacsony dagályú vonalon kezdődnek és tovább folytatódnak, a sziget bázisának vízalatti topológiáját követve.

A sziget északi vége viszonylag hegyvidék, bár a legmagasabb csúcsa csak 240 méter (790 láb). A sziget déli része majdnem lapos és alig emelkedik a tengerszint felett. Ennek a déli régiónak jelentős részét tengervízzel borítják a sótartalom párolgása miatt. Ez a terület magában foglalja a Lac-öbölben lévő nagy mangrove erdőt is. A part menti lagúnák és öblök közül a legnagyobb az északi Goto-tó. Ezek a lagúnák és a vizes élőhelyek kiváló élőhelyet nyújtanak számos part menti vadászok számára.

 
Klein Bonaire tengerpartja

Bonaire meleg, száraz és szeles éghajlatú. Az átlaghőmérséklet 81,5 °F (27,5 °C). Az óceán hőmérséklete átlagosan 26 és 30 °C között van. A legmagasabb rögzített hőmérséklet 96,4 °F (35,8 °C) és a legalacsonyabb, 67,6 °F (19,8 °C). Szinte állandó szél fúj keletről átlagos sebességgel, ami 12 csomó (22 km / h).

A páratartalom állandó, átlagosan 76%, naponta 85% és 66% között ingadozik. Az éves átlag csapadékmennyiség 20,5 hüvelyk (520 mm), a legtöbb eső októbertől januárig esik. Bonaire a hurrikán övön kívül fekszik, bár időjárását és óceáni körülményeit időnként a hurrikánok és a trópusi viharok is befolyásolják. Ez a félszáraz éghajlat elősegíti a különböző kaktuszok és más sivatagi növények elterjedését.

A Bonaire területe 288 négyzetkilométer (111 négyzetméter), a Klein Bonaire pedig további 6 km ² .

A Washington Slagbaai Nemzeti Park ökológia védelmet biztosít a sziget északi oldalának. Bonaire legmagasabb pontja, a Mount Brandaris 240 m magas, ezen a területen található a nemzeti park, és a hegy tetején teljes kilátás van a szigetre.

ÖkológiaSzerkesztés

 
Karibi flamingók a sziget déli végén.

A Bonaire-t egy korallzátony határolja, amely a búvárok rendelkezésére áll. A sziget teljes partvonalát 1979-ben tengeri védett területként jelölték meg, melynek célja a korallzátony és az attól függő tengeri élet megőrzése és védelme volt. Több mint 350 hal faj és hat fajta korall él Bonaire zátonyában. Boulder Star Coral (Montastraea annularis) a leggyakoribb korall, egy 2011-es felmérés szerint.

 
Egy helyi szamárpopuláció

Bonaire híres a flamingó és szamár populációiról. Bonairén a karibi flamingónak csak négy fészkelőhelye van. Az egyik sziget déli részén fekvő Pekelmeerben található, az emberi bejutás nem megengedett. A 16. században az európaiak Bonaire-ban juhokat, kecskéket, sertéseket, lovakat és szamarakat hoztak be, és a szamarak, kecskék és sertések leszármazottai ma is megtalálhatóak a szigeten.

Bonaire az ökológiailag sebezhető sárga vállú amazon papagáj, az Amazona barbadensis otthona.

Környezetvédelmi kezdeményezésekSzerkesztés

Bonaire régóta vezető szerepet tölt be a természetvédelemben és az ökológiai felelősségvállalásban. A Stichting Nationale Parken (STINAPA) 1962-ben alakult azzal a céllal, hogy aktívan védje a sziget állat- és növényvilágát. 1969-ben a STINAPA-nak sikerült létrehoznia flamingó fészkelőhelyet és a Washington Nemzeti Parkot, ez az első ilyen park a karibi térségben. 1979-ben bekerült a Slagbaai ültetvény a parkba, amelyet most Washington Slagbaai Nemzeti Park néven ismerünk. A Bonaire Nemzeti Tengeri Parkot 1979-ben alapították. A Marine Park Bonaire teljes partvonalától, a magas vízjeltől egészen 61 méter mélységig terjed, és magában foglal egy hatalmas mangrove erdőt a Lac-öbölben. Lac Bay, Klein Bonaire, Pekelmeer, Slagbaii és Gotomeer nemzetközileg elismert RAMSAR helyszínek.

A köz- és magánszféra közötti partnerség miatt Bonaire ökoszisztémájának proaktív védelmére programokat dolgoznak ki. Egy új szennyvíztisztító telep járul hozzá a zátonyok és a tengervíz minőségének védelméhez. 2013 márciusában az országos szeméttisztító telep megnyitotta a környezetvédelmi telepet, ahol a lakosság üvegeket, dobozokat, papírokat, fémhulladékot, kartonpapírt, akkumulátorokat, motorolajat, étolajat, elektronikai cikkeket, mobiltelefonokat és textileket hozhat.

A BonRecycling BV elkötelezte magát a Bonaire-i hulladéktermékek újrafeldolgozásának elősegítésében és a bonairei lakosság körében az újrahasznosítás terjesztésének érdekében. A Bonarei Búvárbarátok Egyesülete elkezdte a Debris Free Bonaire programot, amely azt hangsúlyozza,hogy gyűjtsük a partra mosott törmeléket a búvárboltnak és Ők ezt a hulladékot újrahasznosítják.

A Bonaire jelentős mennyiségű villamos energiát kap tizenkét szélgenerátorból az északkeleti partvidék mentéről, amely 2010-ben kezdte meg működését. Ez a megújuló forrás most a sziget villamosenergia-igényeinek 40-45%-át tölti ki. A további megújuló energiaforrások - köztük a biodízel és a napenergia - fejlesztése folytatódik, azzal a céllal, hogy a sziget 100%-ban a megújuló energiaforrásokra támaszkodjon.

PolitikaSzerkesztés

2010-es népszavazásSzerkesztés

 
A Kralendijki helyi parlament és a helyi tanács háza.

2010-es népszavazás előtt Curaçao, Bonaire, St. Eustatius, St. Maarten és Saba szigetét alkotó hollandiai Antillák parlamentáris demokráciaként a holland kormányzati rendszeren alapultak, négyévente szabad választásokkal. A sziget lakóinak egy része autonómiát akart, mások pedig több integrációt akartak.

2005-ben Hollandia, Aruba és a Holland Antillák kormányai konferenciát tartottak a holland antillák jövőbeni alkotmányos reformjának és felbomlásának megvitatására. 2006-ban Saint Maarten és Curaçao autonómiát választott, Bonaire, St. Eustatius és Saba pedig szorosabb kapcsolatot választott Hollandiával. A Holland Antillák alkotmányos népszavazása 2010-ben történt meg.

A 2010. április 26-i Bonairében bejelentett népszavazást 2010 februárjában törölték. A Hollandia Antillák kormányzója, Frits Goedgedrag úgy döntött, hogy lemondja, mert valószínűleg ellentétes a nemzetközi joggal, mivel a lakosság egy részét elutasítják a szavazástól. Az európai holland állampolgárok csak akkor szavazhatnak, ha 2007. január 1-je előtt érkeztek a szigetre. Végül a népszavazást 2010. december 17-én tartották 84%-os szavazati aránnyal a Hollandia részévé válás mellett. Azonban, mivel a 35%-os szavazati arány az előírt 51% alatt volt, a népszavazás eredményeit érvénytelennek nyilvánították.

A Holland Antillák felbomlásaSzerkesztés

2010. október 10-én a Holland Antillák felbomlottak. Ennek eredménye képpen a holland kormány átvette a Karib-szigeteki Hollandia és Bonaire, St Eustatius és Saba közigazgatásának feladatát. A három sziget új státuszt kapott "különleges önkormányzatok" (bijzondere gemeenten), amelyek a holland állam részévé váltak, a holland alkotmány 134. cikkében körvonalazott "nyilvános testület" (openbaar lichaam) formájában. Az önkormányzatok nem tartoznak a tartományhoz.

Mint egy különleges önkormányzat, Bonaire is nagyon hasonlít a közönséges holland önkormányzatokra, mivel polgármestere és önkormányzati tanácsa van, és a legtöbb holland törvény szabály érvényes a szigeten. Az antillákról szóló törvény 2010. október 10. után hatályban maradt, kivéve azokat az eseteket, amikor az antillai törvényt Bonaire önkormányzati joga váltotta fel. A szigeten úgy vélték, hogy a holland jogszabályok egészét egyszerre nem vezetik be, mivel zavart okozna. Ezért a holland jogszabályokat fokozatosan vezetik be a szigeten. A Bonaire megőrizte saját egyedi kultúráját, miközben a lakosok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a holland állampolgárok, beleértve a holland parlamenti választásokon való szavazásra vonatkozó jogot is. A lakosok számára új vagy javított létesítményekhez és állami kedvezményekhez is hozzájuthatnak. Míg a három szigetet Hollandiának tekintik, nem részesei az Európai Uniónak, ezért nem tartoznak az uniós jog hatálya alá. Ők tengerentúli országnak és területnek minősülnek, és legalább 2015-ig ilyenek maradnak.

Bonaire nem kormányzati szervezete, a Ke Boneiru Bèk ("We Want Bonaire Back"), ellenzi a jelenlegi hollandiai alkotmányos kapcsolatot. Ami Bonaire 2004-es népszavazását illeti, a szervezet úgy véli, hogy egy ilyen megállapodás sohasem volt a nép választása. A holland belügyminiszter és a brit kapcsolatokért felelős miniszter, Ronald Plasterk válaszolt a szervezetnek, megerősítve, hogy csak a "Karib-szigeteki szigettanácsok rendelkeznek hatáskörrel az alkotmányos népszavazás megtartásáról, nem pedig a holland kormányról". Válaszul a szervezet 2013-ban több mint 3500 aláírást gyűjtött össze, és egy új népszavazást támogatott. Plasterk miniszter úrhoz intézett levélben James Finies, a Ke Boneiru Bèk elnöke "új népszavazást kért az önrendelkezési jog alól". Plasterk azzal válaszolt, hogy Finies-t tájékoztatta arról, hogy 2015-ben megkezdődött a közszolgálati struktúra értékelésének előkészülete, de "az alkotmányos kapcsolatok lehetséges változása nem része az értékelésnek". Az új népszavazás 2015. december 18-án történt. A szavazók 65%-a megszavazta, hogy nem elégedett Bonaire és Hollandia közötti jelenlegi kapcsolattal.

ValutaSzerkesztés

2011-ben a BES-szigetek a dollár helyett a hollandiai Antillán gulden (ANG) helyett és az amerikai dollár helyett az eurót vezette be, amelyet az európai Hollandia használ. A döntés elsősorban a szigeteknek a turizmusra és a kereskedelemre vonatkozó igényein alapult. A legtöbb karibi ország és terület dollárt használ. A guildi (ANG) évtizedek óta kapcsolódik a dollárhoz, ANG 1,79 = 1,00 USD árfolyamon.

AdókSzerkesztés

Bonaire, St Eustatius és Saba külön adórendszere nagyobb kockázatot jelent a kettős adóztatás vagy a kettős adómentesség tekintetében. A kockázat felszámolása érdekében két tervet vezettek be. Az egyik terv megakadályozza a kettős adóztatást Hollandia (Európa) és a BES-szigetek között, míg a másik a kettős adóztatást akadályozza meg a BES-szigetek és harmadik országok között. Az új rendszer összesen évi 52 millió dolláros adóbevételt eredményez, ami megegyezik a három szigetek jelenlegi adóbevételeivel.

GazdaságSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

 
Búvár a Hilma Hooker nevű hajó roncsánál.

Bonaire gazdasága elsősorban a turizmuson alapul, kihasználva meleg, száraz klímáját és természeti környezetét. A sziget búvárkodóknak és snorkelerseknek ad otthont. Bonairét évek óta széles körben ismerik a búvárközösségben, mint a világ egyik legjobb búvár célpontja.

A Bonaire Marine Park összesen 86 nevű merülési helyet kínál, és több mint 57 fajta lágy és kőkemény korallból és több mint 350 rögzített halfajból áll az itteni populáció. A legtöbb üdülőhelynek és hotelnek búvárboltja van, és más szálláshelyek merülési műveletekkel vannak kapcsolatban. A rendszámtáblákon szerepel a Divers Paradise logó (magyarul: Búvárok Paradicsoma).

Lac Bay, a sziget délkeleti részén, vonzza a szörfösöket a világ minden tájáról Bonairére. A sekély öböl a sziget szélső oldalán helyezkedik el, így a szelek erősek és állandóak. Az öböl száján átívelő zátony a szörfösök számára lehetővé teszi, hogy az általuk kedvelt hullámokat válasszák. Lac Bay a PWA Windsurfing Freestyle Világkupa egyik állomása, és a Prokids IFCA bajnokságnak ad otthont. A PWA tíz legmagasabb rangú freestyle szörföse közül öt a Bonaire szigetén született: Kiri Thode, Amado Vrieswijk, Bjorn Saragoza, Tonky Frans és Taty Frans. A Lac-öböl északi végén a Karib-térség egyik legjobban megőrzött mangrove erdeje található.

Bonaire több mint tizenöt túrahajó kikötője, amik szezononként több mint nyolcvanszor kötnek ki a szigeten. A Bonairei tengerjáró hajók teljes utaskapacitása körülbelül 185 ezer fő.

Bonaire idegenforgalmi infrastruktúrája számos szálláshelyt kínál, beleértve a szállodákat, a teljes körű szolgáltatást nyújtó üdülőhelyeket, néhány kisebb panziót és mindenféle önellátó nyaraló bérlését. Egyéb turisztikai tevékenységek közé tartozik kite-boarding, hegyi kerékpározás, túrázás, vitorlázás, halászat, csónakázás, és a madár-figyelés. Az összes turisztikai bevétel Bonairében évente 125 millió dollárra becsülhető.

Egyéb bevételi forrásokSzerkesztés

SótermelésSzerkesztés

A természetesen alacsony fekvésű földrajzi helyzetet kihasználva Bonaire déli részének nagy részét olyan óriási tavakká és medencékké alakították, amelyek elpárolognak, hogy sót termeljenek. Jelenleg a Cargill által üzemeltetett napenergiával működő sótermelés évente 400 000 tonna ipari minőségű sót termel. Begyűjtés után a sót mossuk és nagy egységekben tároljuk. A só termelőhelyeknél saját mólót működtetnek, ahol a hajókat az észak-amerikai, európai és nyugat-csendes-óceáni piacokra szánt sóval töltik fel. Bonaire sója leginkább ipari szerepet tölt be.

Olaj tárolása és szállítása - A Bonaire Petroleum Corporation (BOPEC) Bonaire fűtőolajának tárolására és átrakodására szolgáló terminál. A BOPEC teljes egészében a venezuelai PDVSA olajvállalat tulajdonában áll, és elsősorban Venezuelából származó finomított és nem finomított olajok és Curaçao és Aruba finomítói többszintű tárolóhelyeként működik. A BOPEC engedéllyel rendelkezik a tüzelőanyagok tárolására is. A BOPEC # 1-es mólója akár 500 000 DWT-s tartályhajót is képes fogadni, ami azt jelenti, hogy a világon csak hét hajó van, amelyek túl nagy a BOPEC terminál számára. Úgy tűnik, hogy a 2010-es BOPEC-terminál kigyulladása jelentős hatással volt a Goto-tóra és legalább egy közeli lagúnára.

KözlekedésSzerkesztés

 
Bonaire és Klein Bonaire térképe. A repülőtér Kralendijktől nem messze található.

Bonaire első repülőtere a Tra'i Montaña, Subi Blanku közelében volt. A repülőtér túl kicsi volt, amikor 1943 második felében amerikai katonák érkeztek Bonairébe. A parancsnok kijelentette: hogy új repülőteret kellett építeni. Az építkezés 1943 decemberében kezdődött, az 1945-ben megnyílt új "Flamingó repülőtér". Egy kis terminál is épült, amely akkoriban alkalmas volt az utasok fogadására. Ezt az épületet 1976 közepéig használták. A repülőtér később több bővítést kapott.

Ma a repülőtér a Flamingo Nemzetközi Repülőtér néven ismert, és számos hazai és nemzetközi légitársaság szolgálja ki. Az USA-ból származó légitársaságok közé tartozik a Delta Air Lines és a United Airlines. Az európai légitársaságok közé tartozik a TUI Netherlands és a KLM. A Curaçaoba való eljutás a Divi Divi Air és az Insel Air segítségével érhető el. Egyéb légitársaságok is közlekednek menetrend szerinti járatokkal a szigetre.

A repülőtér tűzoltósággal, ellenőrző toronnyal és hangárral van felszerelve. A jelenlegi repülőtéri létesítmények, a kifutópálya és a tűzoltóállomás módosítására tervek készülnek.

TelepülésekSzerkesztés

A szigetnek két városa van: Kralendijk (a főváros) és Rincon .

 
Egy templom Rinconban.

Kralendijknek számos külvárosa / környéke ven, bár egy ilyen kis népességű szigeten a megkülönböztetés nem mindig egyértelmű. Kralendijk külvárosai / környékei a következők:

  • Antriol
  • Belnem
  • Hato
  • Lima (nem összetévesztendő Peru fővárosával, Limával.)
  • Noord Salina
  • Nikiboko
  • Republiek
  • Sabadeco
  • Sabana
  • Santa Barbara
  • Tera Cora
 
Az Old Malmök világítótorony a Washington Slagabai Nemzeti Parkban található.

Más kisebb települések:

  • Fontein
  • Lagoen
  • Sorobon
  • Spelonk
  • Wanapa

További kisebb települések is voltak a nemzeti park területén, de ezeket a településeket lakóik elhagyták:

  • Labra
  • Ishiri
  • Kokorobi
  • Jan Doran
  • Vlijt
  • Rigot
  • Porto Spano
  • Kunchi

VallásSzerkesztés

A sziget lakosságának nagy része római katolikus (85%), de vannak kisebb protestáns közösségek.

Vallások Bonairén (2014)
Római katolikus 68%
Protestáns 16%
Egyéb felekezet 4%
Nem vallásos 12%

OktatásSzerkesztés

Bonaire oktatási rendszere a holland oktatási rendszeren alapul. A korai évfolyamokat kizárólag Papiamentuül tanítják, majd később a holland nyelv kerül bevezetésre.

NyelvSzerkesztés

A holland Bonaire hivatalos nyelve, mivel a sziget Hollandia része. A 2001-es népszámlálás szerint a lakosság 8,8%-ának fő nyelve. A legelterjetted nyelv a kreol nyelvcsaládba tartozó Papiamentu nyelv, amyel a lakosság 74,7%-ának az elsődleges nyelve. A spanyol az emberek 11,8%-ának a fő nyelve, 2,8%-ának az angol az elsődleges nyelve, az egyéb nyelvek száma pedig 1,8%-ot tesz ki.

Nyelvek Bonarén
Holland 8,8%
Papiamentu 74,7%
Spanyol 11,8%
Angol 2,8%
Egyéb 1,8%

Szabadidő és szórakozásSzerkesztés

 
Bonaire népszerű turisztikai célpontja a szabadidős búvárkodásnak és a part menti snorkellingnek is.

MédiaSzerkesztés

Trans World Radio rádióállomásSzerkesztés

A Trans World Radionak rádió átjátszó állomása (PJB3-AM) működik a szigeten egy középhullámú adóval és több rövidhullámú adóval 12 ° 6'23 "N 68 ° 17'1" W. A középhullámú adó a legerősebb Amerikában, amely akár fél megawattal is működik. A középhullámó adó antennája négy 231,6 méteres árbócból áll.

Radio Netherlands WorldwideSzerkesztés

A Radio Netherlands Worlwide világszerte rövidhullámú átjátszó állomásokat üzemeltetett 12 ° 12'48 "N 68 ° 19'23" W.

A magasabb hangminőséget és nagyobb rugalmasságot nyújtó internetes linkek széles körű elérhetőségének köszönhetően a Bonaire RNW-ről szóló rövidhullámú adások megszűntek, és 2012. október végén a rádióállomás bezárt, és a berendezések lebontásra kerültek.

SportSzerkesztés

Bonaire legnépszerűbb sportjai a baseball, a szörf, az atlétika, a labdarúgás, a tenisz és a röplabda. A Bonaire Labdarúgó Szövetség a CONCACAF tagja és a Bonaire Röplabda Szövetség a NORCECA társult tagja. A baseball csapatok a karibi régióban játszanak a kisliga és a PONY Baseball and Softball bajnokságban. Bonairét is megerősítették az Asztalitenisz Országos Szövetségnek a 218. tagjaként.

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.cbs.nl/NR/rdonlyres/BBDE1280-DC75-4600-AB22-44D37F987B22/0/2012ontwikkelingenbonaireperwijkartengels.pdf
  2. 2. Population per Island, January 1st (angol nyelven). Central Bureau of Statistics Netherlands Antilles, 2010. (Hozzáférés: 2010. február 16.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bonaire című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés