Szélfarm
A szélfarm, vagy más nevein szélerőmű vagy szélpark elektromos áram termelése céljából telepített szélturbinatelep.
LétesítésükSzerkesztés
Szélfarmokat szárazföldön és vizeken is telepítenek. Az utóbbiak elterjedtebbek Európában, az Egyesült Államok még csak most ismerkedik ezzel a technológiával. A szélerőművek az egyik legdinamikusabban fejlődő technológiát és áramfejlesztési eljárást jelentik, a telepített kapacitás 2010-es adatok szerint évi mintegy 20%-kal bővül.[2][3] Néhány helyen a szélenergia már most is igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-beli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20%-a származik csak szélenergiából.[4]
A világ legnagyobb szélfarmjai közül sok, mint az Altamont-hágó, a San Gorgonio-hágó és a Tehachapi-hágó az Amerikai Egyesült Államokban (USA) épült fel, Kaliforniában. A világ legnagyobbja a Stateline Wind Project lesz Washington és Oregon államok határán, amely már 186 turbinát működtet, és még 279-nek az építésére van engedélye. A szélenergia hasznosításában Kína sem kíván lemaradni, ott található például a jelenleg 5000 MW kapacitású,[5] ám 2020-ra a tervek szerint 20 000 MW kapacitást elérő Gansu Szélfarm.[6]
A szélenergia és a szélfarmok elfogadottsága Európában jóval nagyobb, mint az USA-ban.
MagyarországonSzerkesztés
Az első magyar szélturbinák Inotán és Kulcson létesültek. Magyarország területe többnyire nem elég szeles ahhoz, hogy a jelenlegi árak mellett nyereséggel lehessen üzemeltetni szélfarmokat. A Kárpát-medence északnyugati részén, elsősorban a Mosoni-síkságon a szél erőssége és mennyisége eléri a gazdaságos üzemeltetéshez szükséges mértéket. Ennek megfelelően ezen a vidéken már ma is nagy számú szélturbina üzemel. A közelmúltban épült szélerőműparkokat találunk Mosonmagyaróvár, Levél, Mosonszolnok, Sopronhorpács, Völcsej, Lövő, Nagylózs, Sopronkövesd, Ikervár, Csénye, Vép, Ostffyasszonyfa, Ács, Nagyigmánd, Kocs határában. A tervezett építések közül a Kőszegpaty–Acsád térsége, Bonyhád északi oldalán lévők még előkészítés fázisában vannak. 2022-es adatok szerint a technológia fejlődésének köszönhetően azokon a területeken, ahol éves átlagban 3,5-4 m/s, vagy ennél magasabb szélsebességet mérnek - Alföld középső része, Dunántúli-középhegység, Észak-Dunántúl - hatékonyan hasznosítható lenne a szélenergia.[7]
2016 óta újabb turbinák telepítése Magyarországon nem lehetséges, mivel egy kormányrendelet szerint beépített terület határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű nem állítható fel. Több európai országban ez a védőtávolság 1200 m alatt van, viszont mivel ennek a tízszeresét elérő hazai előírásnak megfelelő terület gyakorlatilag egész Magyarország területén nem található, így 2021-es adatok szerint újabb szélerőművek nem létesíthetőek.[8] Magyarországon 2022-es adatok szerint utoljára 2006-ban engedélyezték szélerőművek létesítését, így szakértők szerint az országban a természeti adottságainknál jóval kevesebb szélerőmű üzemel.[9]
ElőnyeiSzerkesztés
A szélenergia ára jelentős csökkenésen ment keresztül az elmúlt két évtized során, és ez a trend várhatóan folytatódik. Emellett a szélerőművek a Harvard Egyetem kutatói szerint képesek lennének az emberiség energiafogyasztásának többszörösét előállítani.[10] Fontos előnye még, hogy megújuló energiaforrásként nem kell annak kimerülésétől tartani, illetve a szélerőművek telepítése csökkentheti a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A szélerőművek telepítése decentralizált, így a távoli területek áramellátásában is segítséget nyújthat a vezetékhálózat kiépítése nélkül. A szélerőművek alatti területeken ráadásul a mezőgazdasági termelés is tovább folytatódhat.
A természetvédelmi problémákSzerkesztés
A nagyobb szélfarmok általában jelentős területet foglalnak el. Gazdaságossági szempontból ezeket elsősorban olyan, kis termőképességű talajú területekre telepítik, melyeken a biodiverzitás gyakran magas. Emiatt telepítésük élőhely-fragmentáló hatású. A szélfarmokban álló (forgó rotorral együtt) 120 m magas tornyok riasztó hatásuknál fogva eltérítik a vonuló madárcsapatokat, a fészkelő fajok egy része ugyanezen okok miatt elkerüli a szélfarmok környezetét, ami élőhelyvesztést okoz.
A nehezen repülő, elsősorban nagy testű madárfajok számára problémát jelent a gyorsan forgó rotorok elkerülése, ezért a lapátok röptükben leüthetik őket. Hazánkban elsősorban a fokozottan védett túzok populációi számára jelentenek potenciális veszélyforrást a szélfarmok. Különösen veszélyesek az elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban korábban tömegesen telepített, rácsos tartókra szerelt turbinák, mert a rácsos szerkezetre megpróbálnak beülni a madarak – elsősorban a ragadozó madarak –, és ezek közül a rotorok sokat elpusztítanak.
A szélerőművek további hátránya az egyenlőtlen termelés. Az elektromos áramot nagyon nehezen tudjuk tárolni, így a teljesítmény nagy kilengése komoly nehézségeket okoz.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Kaspar, F., Borsche, M., Pfeifroth, U., Trentmann, J., Drücke, J., and Becker, P.: A climatological assessment of balancing effects and shortfall risks of photovoltaics and wind energy in Germany and Europe, Adv. Sci. Res., 16, 119–128, https://doi.org/10.5194/asr-16-119-2019 Archiválva 2021. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben., 2019
- ↑ Alex Morales: Wind Power Market Rose to 41 Gigawatts in 2011, Led by China. Bloomberg, 2012. február 7.
- ↑ Lars Kroldrup. Gains in Global Wind Capacity Reported Green Inc., February 15, 2010.
- ↑ REN21 (2010). Renewables 2010 Global Status Report Archiválva 2012. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben p. 53.
- ↑ Xinhua: Jiuquan wind power base completes first stage
- ↑ China starts building first 10-GW mega wind farm
- ↑ Lenne hely szélerőműveknek az országban, csak hát .... Portfolio, 2022. november 4. (Hozzáférés: 2022. november 5.)
- ↑ Nem várt helyről kapott támogatást a hazai szélenergia. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
- ↑ Cáfolják a tudósok Palkovics szélerőmű-tilalom melletti "szakmai" érveit. Népszava, 2022. május 25. (Hozzáférés: 2022. május 25.)
- ↑ A szél mindenkit képes lenne árammal ellátni (Index, 2009. június 24.)
Külső hivatkozásokSzerkesztés
- NATO-s radarpara tehet be a szélerőműveknek
- A szélenergia - Muszakiak.hu - a műszaki portál
- Wind Force 12 A blueprint to achieve 12% of the world's electricity from wind power by 2020 PDF – Greenpeace
- Hötker, H., Thomsen, K.-M. and H. Jeromin (2006): Impacts on biodiversity of exploitation of renewable energy sources: the example of birds and bats - facts, gaps in knowledge, demands for further research, and ornithological guidelines for the development of enewable energy exploitation Archiválva 2015. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF – Michael-Otto-Institut im NABU, Bergenhusen.
- Mark Desholm (2006): Wind farm related mortality among avian migrants – a remote sensing study and model analysis PDF PhD thesis. Dept. of Wildlife Ecology and Biodiversity, NERI, and Dept. of Population Biology, University of Copenhagen. National Environmental Research Institute, Denmark. (angolul) ISBN 978-87-7772-959-1
- Radics Kornélia (2004): A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon. A doktori értekezés tézisei. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék
- Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól PDF KvVM Budapest, 2005