Főmenü megnyitása

Dominikai Közösség

szigetország a Karib-térségben

Dominika kis sziget a Kis-Antillák szigetívében. Neve latinul vasárnapot jelent.

Dominikai Közösség
Commonwealth of Dominica
A Dominikai Közösség zászlaja
A Dominikai Közösség zászlaja
A Dominikai Közösség címere
A Dominikai Közösség címere
Nemzeti mottó: After God is the Earth
Nemzeti himnusz: Isle of Beauty, Isle of Splendour
LocationDominica.png

Fővárosa Roseau
é. sz. 15° 18′, ny. h. 61° 23′
Államforma Parlamentáris köztársaság
Vezetők
Elnök Nicholas Liverpool
Miniszterelnök Roosevelt Skerrit
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól

Tagság
Lista
A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS,
az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint72 003 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban210
Népsűrűség95 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes300 millió dollár (178)
PPP: 457 millió dollár
Egy főre jutó4 181 dollár (79)
PPP: 6 764 dollár
HDI (2004) 0,802 (60) – magas
Földrajzi adatok
Terület754 km²
Rangsorban 129
Víz1,6%
Időzóna
(UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel WD
Hívószám 1-767
Segélyhívó telefonszám 999
Internet TLD.dm
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Dominikai Közösség témájú médiaállományokat.

A Dominikai Közösség térképe

A szigeten terül el a Dominikai Közösség, Nagy-Britannia volt gyarmata, amely 1978-ban nyerte el függetlenségét.

A sziget nagyrészt domb- és hegyvidék. Trópusi éghajlatú földjén banánt, citrusféléket, kakaót, vaníliát, fűszernövényeket termesztenek. Jelentős bevételi forrása az idegenforgalom. Speciális bányakincse a tajtékkő (habkő), amelyből többek között pipa és szipka készíthető.

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

 
Tájkép a sziget belsején
 
Tájkép

A szigetet nyugatról a Karib-tenger, keletről az Atlanti-óceán övezi. A Kis-Antillákon belül a Szél felőli szigetek legészakibb tagja. Martinique és Guadeloupe szigetek között helyezkedik el.

DomborzatSzerkesztés

A vulkanikus eredetű sziget hegyvidék. A hegyoldalak meredekek, a völgyek szűkek. Legmagasabb pontja: Morne Diablatins, 1447 m.

VízrajzSzerkesztés

 
Boeri-tó
 
Forrásban lévő kis tó

365 patakot tartanak számon. Ezek meredeken, vízeséseken át érik el a tengert. A szigeten található a világ második legnagyobb, állandóan forrásban lévő tava (Boiling Lake). Ennek mélysége is, átmérője is 60 m. A tó és környezete természeti világörökség.

A partok előtt korallzátonyok alakultak ki. Az északkeleti part homokos.

ÉghajlatSzerkesztés

A sziget éghajlata trópusi. Nyár végén előfordulhat hurrikán.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

A meredek hegyek sokáig megóvták a szigetet az európaiak nagyobb arányú betelepülésétől, a földművelés elterjedésétől. Manapság pedig tudatosan igyekeznek korlátozni a tömegturizmus káros hatásait.

A máig érintetlen esőerdőkben több olyan növény- és állatfaj él, amelyek a közeli szigetekről már kipusztultak. A közeli tengereken olyan gyakoriak a nagy testű cetfélék, hogy a bálnamegfigyelés a turizmus önálló ágává vált.

 
Scotts Head

Nemzeti parkjaiSzerkesztés

A nemzeti parkokon kívül is vannak védett erdők a szigetországban.

Természeti világörökségeiSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

 
Tengeri csata a szigetnél az 1700-as években, festmény

Dominika legkorábbi lakói az arawakok voltak. Őket a XV. században a karibok követték.

Kolumbusz Kristóf egy vasárnapi napon (vasárnap latinul (dies) Dominica) érkezett Dominikára, 1493. november 3-án. Miután vereséget szenvedtek a kariboktól, ő és legénysége elhagyta a szigetet. 1627-ben Anglia kísérelte meg sikertelenül a sziget elfoglalását. 1635-ben a franciák jelentették be igényüket, misszionáriusokat küldtek, de nem tudták elragadni Dominikát a kariboktól. Az 1660-as években a franciák elhagyták a szigetet, Saint Vincentre távoztak. A következő évszázadokban Dominika elszigetelt maradt, és egyre több olyan karib telepedett le itt, akiket a térségbe érkező európai hatalmak elűztek a környező szigetekről.

1763-ban a sziget birtokát Franciaország formálisan átadta Nagy-Britanniának. Az angolok 1805-ben nyilvánították gyarmattá a szigetet és szervezték meg igazgatását. A Brit Birodalomban 1834-ben szabadították fel az afrikai rabszolgákat, és 1838-ban a karibi térségben Dominika volt az első brit gyarmat, ahol a feketék többségbe kerültek a helyi törvényhozásban.

1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció része volt, majd 1967-ben teljes belső önkormányzatot kapott Nagy-Britannia társult államaként. A teljes függetlenséget 1978. november 3-án nyerte el Dominikai Közösség néven.

Államszervezet és közigazgatásSzerkesztés

Alkotmány, államformaSzerkesztés

Államformája parlamentáris köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatásSzerkesztés

Politikai pártokSzerkesztés

ElnökökSzerkesztés

Név hivatali ideje
Sir Louis Cools-Lartigue 1978. november 3. – 1979. január 16.
Fred Degazon 1979. január 16. – 1980. február 28.
Jennes Armour (Fred Degazont helyettesítette) 1979. június 21. – 1980. február 28.
Aurelius Marie 1980. február 28. – 1984. február 28.
Clarence A. Seignoret 1984. február 28. – 1993. október 25.
Crispin Sorhaindo 1993. október 25. – 1998. október 6.
Vernon Shaw 1998. október 6. – 2003. október 1.
Nicholas Liverpool 2003. október 1. óta

MiniszterelnökökSzerkesztés

Név Hivatali ideje
Patrick John 1978. november 3. – 1979. június 21.
Oliver Seraphin 1979. június 21. – 1980. július 27.
Mary Eugenia Charles 1980. július 27. – 1995. június 14.
Edison James 1995. június 14. – 2000. február 3.
Rosie Douglas 2000. február 3. – 2000. október 1.
Pierre Charles 2000. október 3. – 2004. január 6.
Roosevelt Skerrit 2004. január 8. óta

Közigazgatási beosztásSzerkesztés

Közigazgatásilag 10 parókiára osztják:

  1. Parroquia de San Andrés
  2. Parroquia de San David
  3. Parroquia de San Jorge
  4. Parroquia de San Juan
  5. Parroquia de San José
  6. Parroquia de San Lucas
  7. Parroquia de San Marcos
  8. Parroquia de San Patricio
  9. Parroquia de San Pablo
  10. Parroquia de San Pedro

Védelmi rendszerSzerkesztés

NépességeSzerkesztés

 
A főváros, Roseau
 
Roseau egy utcaképe

Általános adatokSzerkesztés

Az ország lakosság kb. 70 000 fő. Összetétele: fekete: 91%, mulatt és kreol: 6%, indián: 2%, egyéb 1%. Írástudatlanság: 6%. A népességnövekedés évi 0,208% (2009-es, becsült adat).

Legnépesebb városokSzerkesztés

Nyelvi összetétel, vallási összetételSzerkesztés

A lakosság 61%-a római katolikus, 6%-a adventista, 6%-a pünkösdista, 4%-a baptista, 4%-a metodista, 8%-a egyéb keresztény, 11%-a egyéb vallásokhoz tartozik vagy nem vallásos.[2] A vudu vallás is jelen van[forrás?].

Az ország hivatalos nyelve az angol, aminek helyi változatát beszélik.

Szociális rendszerSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

 
Piackép

Általános adatokSzerkesztés

Agrárország.

Gazdasági ágazatokSzerkesztés

MezőgazdaságSzerkesztés

IparSzerkesztés

KereskedelemSzerkesztés

Az országra jellemző egyéb ágazatokSzerkesztés

 
Út a sziget nyugati partján (Colihaut és Coulibistrie között)

KözlekedésSzerkesztés

KultúraSzerkesztés

 
Karneváli jelmezek

Oktatási rendszerSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

MűvészetekSzerkesztés

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

TudománySzerkesztés

GasztronómiaSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

A turizmus fejletlen, amit a sziget erre alkalmatlan partjai és a nemzetközi repülőtér hiánya okoz. Viszont, ha mégis ezt a helyet választja valaki üdülésre, akkor kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik.

SportSzerkesztés

Az olimpiai játékokon eddig még nem nyert érmet az ország.

Az országnak nincs labdarúgó-válogatottja.

Állami ünnepekSzerkesztés

dátum Név
január 1. újév
január 2. újév másnapja
február/március Karnevál (rózsahétfő)
február/március hamvazószerda
tavasz nagypéntek
tavasz húsvétvasárnap és hétfő
május 1. a munka ünnepe
május pünkösdvasárnap és -hétfő
augusztus 1. az emancipáció napja
november 3. a függetlenség napja
november 4. a népi választás napja
december 25-26 karácsony

JegyzetekSzerkesztés

  1. Világbank-adatbázis
  2. CIA The World Factbook

ForrásokSzerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információkSzerkesztés