Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is.
| Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | |||
| Saint Vincent and the Grenadines | |||
| |||
| Nemzeti mottó: latin: "Pax et justitia" Béke és Igazság Nemzeti himnusz: Saint Vincent himnusza | |||
 | |||
| Fővárosa | Kingstown | ||
 é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′Koordináták: é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′ | |||
| Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | III. Károly brit király | ||
| Főkormányzó | Susan Dougan | ||
| Miniszterelnök | Ralph Gonsalves | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | kreol, bhodzspuri, portugál | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| Kikiáltása | 1979. október 27. | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 109 897 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 198 | ||
| Becsült | 109 000 fő (2013-as) | ||
| Rangsorban | 198 | ||
| Népsűrűség | 302 fő/km² | ||
| GDP | 2006-os becslés | ||
| Összes | 466 millió dollár (171) PPP: 812 millió dollár | ||
| Egy főre jutó | 4 360 dollár (76) PPP: 8 091 dollár | ||
| HDI (2004) | 0,759 (88) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 389 km² | ||
| Rangsorban | 201 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | AST (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | WV | ||
| Hívószám | 1-784 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .vc | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Fekvése, határai szerkesztés
Földrajza, természeti környezete szerkesztés
Domborzata szerkesztés
A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: La Soufrière-vulkán, 1234 méter.
Vízrajza szerkesztés
Éghajlata szerkesztés
Trópusi éghajlatát a tenger közelsége enyhíti. Aránylag gyakran okoznak jelentős károkat a trópusi ciklonok.
Növény- és állatvilága szerkesztés
Népessége szerkesztés
Népességének változása szerkesztés
| Lakosok száma | 80 948 | 86 860 | 92 465 | 98 634 | 103 742 | 107 811 | 108 001 | 108 353 | 109 249 | 100 804 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2023 |
Legnépesebb városok szerkesztés
| Saint Vincent és Grenadine-szigetek települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Körzet | ||
| 1. | Kingstown | 17 994 | Saint George | ||
| 2. | Georgetown | 1680 | Charlotte | ||
| 3. | Byera | 1365 | Charlotte | ||
| 4. | Barrouaillie | 1318 | Saint Patrick | ||
| 5. | Layou | 1164 | Saint Andrew | ||
| 6. | Biabou | 1050 | Charlotte | ||
| 7. | Colonarie | 1034 | Charlotte | ||
| 8. | Port Elizabeth | 839 | Grenadine | ||
| 9. | Chateaubelair | 735 | Saint David | ||
| 10. | Calliaqua | 636 | Saint George | ||
| 11. | Hamilton | 630 | Grenadine | ||
| 12. | Dovers | 525 | Grenadine | ||
Nyelvi összetétel szerkesztés
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de a mindennapi nyelv az angol alapú vincenti kreol.[2]
Etnikai összetétel szerkesztés
A legtöbb ember az afrikai rabszolgák leszármazottja, akiket a szigetekre hoztak az ültetvényekre dolgozni.
A népesség 66%-a afrikai származású, 19%-a vegyes származású, 6%-a kelet-indiai, 4%-a európai (főleg portugál), 2%-a karibi és 3%-a egyéb.[3]
Vallási összetétel szerkesztés
A 2001-es népszámlálás alapján a szigetek lakosságának 81,5%-a vallotta magát kereszténynek, 6,7%-a más vallásúnak és 8,8% -a nem jelölt meg vallást.[4]
A lakosság zöme protestáns, főleg anglikán, pünkösdi-karizmatikus, metodista, adventista, baptista, továbbá katolikus (utóbbi kb. 7,5%).[5]
Szociális rendszer szerkesztés
Közigazgatása és politikai rendszere szerkesztés
Alkotmány, államforma szerkesztés
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek államformája parlamentáris monarchia. Az állam feje a mindenkori brit uralkodó, jelenleg III. Károly, akinek címe az országban a Saint Vincent és a Grenadine-szigetek királya. Az uralkodót főkormányzó (Governor General) képviseli, 2002. szeptember 2. óta Sir Frederick Ballantyne. A király reprezentatív feladatokat lát el, mint a többi alkotmányos, illetve parlamentáris monarchiában. A főkormányzó feladata a választások kiírása. Parlamenti választásokat elvileg négyévenként tartanak, de a főkormányzó - a miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, politikai instabilitás esetén - hamarabb is kiírhat választásokat, ha jónak látja.
.svg)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés
Az ország végrehajtó hatalmát a kormány gyakorolja, melynek feje a miniszterelnök, 2001. március 28. óta az Egyesült Munkáspárt jelöltje, Ralph Gonsalves. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A kormány ülésein a miniszterek és a miniszterelnök vesz részt, az üléseket a miniszterelnök és a kabinetfőnök vezeti. Államtitkárok csak különleges esetben vesznek részt a kormány ülésein. A törvényhozó hatalom birtokosa a 15 tagú, egykamarás parlament kezében van. A legutóbbi választásokon, 2010. december 13-án az Egyesült Munkáspárt 8, az Új Demokrata Párt pedig 7 helyet szerzett, a Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt pedig - miután a szavazatok kevesebb mint negyed százalékát szerezte meg a 62 805 szavazatból megszerzett 138 voksával - nem jutott be.
Közigazgatási beosztás szerkesztés
Az ország 6 egyházkerületre (parish) van felosztva, melyek a következők:
- Charlotte Parish
- Grenadines Parish
- Saint Andrew Parish
- Saint David Parish
- Saint George Parish
- Saint Patrick Parish
Politikai pártok szerkesztés
- Egyesült Munkáspárt
- Új Demokrata Párt
- Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt
Tagság a nemzetközi szervezetekben szerkesztés
ACP, ALBA, C, Caricom, CDB, CELAC, ECLAC, FAO, G-77, IBRD, ICAO, ICC, ICFTU, ICRM, IDA, IFAD, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Intelsat, Interpol, IOC, ITU, OAS, OECS, OPANAL, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UPU, WCL, WFTU, WHO, WIPO, WTrO
Védelmi rendszer szerkesztés
Gazdasága szerkesztés
A gazdaságának a sikere a mezőgazdaság, a turizmus és az építőipar szezonális változásaitól, valamint az utalásoktól függ.[6] A munkaerő nagy részét a banántermelés és a turizmus foglalkoztatja. A szigetek egy kis offshore bankszektornak is otthont ad.[6] A szolgáltató szektor, amely többnyire a növekvő turisztikai iparágra épül, szintén fontos.
Szektorai szerkesztés
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Gazdaságának egyik alapja a növénytermesztés (banán, kókuszdió, fűszerek, szerecsendió). Marantakeményítő gyártásban és kereskedelemben világmonopóliumot élvez.[7]
- Ipar, szolgáltatások
Főbb ágazatok: idegenforgalom; élelmiszerfeldolgozás, cementgyártás, bútorok gyártása, ruházat [6]
Külkereskedelem szerkesztés
Export:
- Termékek: földgáz, fúróplatformok és hajók, banán, maranta, táró, burgonya.
- Főbb partnerek 2019-ben:[6] Jordánia 39%, Szingapúr 14%
Import: [6]
- Termékek: finomított kőolaj, hajók, élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag.
- Főbb partnerek 2019-ben: Egyesült Államok 30%, Trinidad és Tobago 12%, Kína 8%, Egyesült Királyság 6%
Egyéb ágazat szerkesztés
Az Egyesült Államokba és Európába szánt dél-amerikai eredetű kábítószerek egyik átrakodási pontja; ahol kisebb méretű kannabisz-termesztés is jelen van.[6]
Közlekedés szerkesztés
A törpeállam közút-hálózatának hossza 2003-ban 829 km volt. Az országban 1 kikötő és 5 repülőtér található.
A várva várt Argyle nemzetközi repülőtér 2017 elején nyílt meg, remélve a légi szállítás és a turisztikai tevékenység fokozását. [6]
Telekommunikáció szerkesztés
| Hívójel prefix | J8 |
| ITU zóna | 11 |
| CQ zóna | 8 |
Oktatási rendszer és kultúra szerkesztés
Iskolarendszer szerkesztés
Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények szerkesztés
Művészetek szerkesztés
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Gasztronómia szerkesztés
A gasztronómia főleg afrikai hatásokat tükröz.[8] A konyhán a fűszerek gazdag választékával találkozni, amelyek között ott van a szerecsendió, fahéj, gyömbér, sáfrány, kardamom, feketebors, hagyma, zöldpaprika, erőspaprika, koriander, petrezselyem, mogyoróhagyma, fokhagyma és zöldcitrom.[8] Fűszerezés gyanánt számos gyógynövényt is használnak.[8]
A szigeteken nagyon sok növény gyökerét fogyasztják.[8] A kókuszdió és a kenyérfagyümölcs nélkülözhetetlen, utóbbit a szigetek szimbólumának tekintik.[8] Augusztusban a kenyérfagyümölcsnek saját fesztiválja is van az országban.[8] Tipikus helyi különlegesség a rántott kenyérfagyümölcs tengeri sügérrel.[8]
Ebédnél gyakori fogás a sózott halból készült buljol.[8] A ducana egy hagyományos könnyű harapnivaló, ami egy burgonyapogácsa és gyömbért, mazsolát, tamarinduszt, szerecsendiót valamint más fűszereket is tehetnek bele.[8] A ducanát olykor spenóttal vagy sózott hallal eszik.[8]
A levesek közül a legismertebb a callaloo, amelyet húsokból és gyökerekből főznek, burgonya és tápióka hozzáadásával.[8] Szintén gyakori és könnyen elkészíthető étel a sültbanán.[8]
Történelem szerkesztés
Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, melyet zaragozai Szent Vincéről, Portugália védőszentjéről nevezett el. A sziget 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetélkedés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Vincentian Creole English. Ethnologue , 1999. február 19. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
- ↑ "CIA World Factbook – St Vincent"
- ↑ Population and housing census report 2001. stats.gov.vc . [2018. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 8.)
- ↑ Sen Nag, Oishimaya: Religious Beliefs In Saint Vincent and the Grenadines. World Atlas , 2018. november 13.
- ↑ a b c d e f g CIA World Factbook
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b c d e f g h i j k l Top 10 Most Popular Foods in Saint Vincent and the Grenadines (Chef'spencil)
Források szerkesztés
- ↑ CIA World Factbook: : Saint Vincent and the Grenadines
További információk szerkesztés
