Baptista mozgalom

protestáns keresztény felekezet

A baptista mozgalom a reformáció során létrejött, protestáns alapelveket követő, keresztény ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még baptista egyháznak, követőiket baptistáknak nevezik. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek Svájcból menekülve az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.

Baptista mozgalom
(baptista kereszténység)
kereszténységprotestantizmus
Kialakult 17. század
Központi alak Jézus Krisztus
Szent iratok Biblia

Követők száma kb. 41.000.000 fő
Az első magyar baptista imaház (Nagyszalonta, Kornya Mihály és Tóth Mihály képével)

A baptisták ragaszkodnak ahhoz a szerintük bibliai hitvalláshoz, mely szerint csak olyan személy keresztelkedhet meg (bemerítkezéssel, azaz teljes víz alá merítkezéssel), aki saját akaratából döntött úgy, hogy ezt szeretné. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

TörténeteSzerkesztés

Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket. Németországban Thomas Müntzer hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Balthasar Hubmaier, a dél-német és svájci területeken pedig Felix Mantz, Konrad Grebel és Georg Blaurock nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása.

A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.

1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.

1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első "újkori" gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt).[1] 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt [2] (pénztárnok Lajos János).

1873-ban Mayer Henrik (ő anyanyelvén, németül prédikált és Nassauból érkezett, mint "brit (londoni) és külföldi biblia társulat ügynökeként jött Budapestre";[3][4] egyes források szerint Meyer) asztalos a saját lakásán (Budapest, Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét.

1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Budapesten két helyen gyülekeztek, heti 2-2 alkalommal: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.

1876. Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.

1877.03.17-én tárgyalta a Képviselőház Mayer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.

1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen - pl. Városligetben - tartott isten tiszteleteken) igehirdető Mayer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak "egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat".

1880-ban Mayer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.

1882 tavaszán Dunában (a Margit-híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de 1 évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.[5][6][7][8][9][10][11][12][13][14]

1884-ben megépült a budapestiek első imaháza a Wesselényi utcában.

1905-ben az állam elismert vallássá tette a baptizmust, de Meyer Henrik, Kornya Mihály és a legtöbben ellenezték az elismerést, mert ők szabad vallásgyakorlást akartak, amely megvalósulása esetén nem kell egy vallást sem elismerni. Valószínűleg a Meyeréktől kivált kisebbség járt közben az állam általi elismerés érdekében. Megjegyzendő, hogy az állam eddig csak, mint magántársulatra tekintett a baptistákra, akik magánfelolvasásokat tarthattak, de hivatalos hitszónoki tevékenységet nem folytathattak.[15][16]

SzerveződéseSzerkesztés

A baptista közösségek – ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például római katolikus egyház) – alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek. Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.

A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.

Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.

Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.

HitvallásaSzerkesztés

A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, azonban például a magyarországi baptistáknak van általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.

  • A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
  • Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
  • Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
  • A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
  • Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
  • Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről.

Karitatív baptista szervezetekSzerkesztés

-Menedék alapítvány -kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak -Kegyelem alapítvány -Samaritánus erszénye alapítvány stb

Híres baptistákSzerkesztés

MagyarokSzerkesztés

  • Mayer Henrik (1842 - 1919.március)[17][18] - az újkori baptista hitközség első vezetője Magyarországon
  • Kornya Mihály (1844 - 1917) – a magyar parasztapostol
  • Tóth Mihály (1836 - 1931)[19] – a magyar baptizmus egyik úttörője Nagyszalontán
  • Somogyi Imre - lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
  • Dr. Beharka Pál - Orgonaművész
  • dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920-1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata.
  • Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
  • Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
  • Szenczy Sándor - a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
  • Stefán István - mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
  • Pannonhalmi Zsuzsa - Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
  • Ilonka Mihály - homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
  • Papp János - A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012.április 28-án választotta meg egyházelnöknek.
  • Szekeres Gábor István - Erdély védelmezője, a szabadság reformálója

Egyházi személyekSzerkesztés

USA-beli vezető politikusokSzerkesztés

Művészek, előadókSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal
  2. Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 339. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
  3. "A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 6. oldal
  4. "A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal
  5. "Baptista hitfelekezet Budapesten", Ellenőr, 1876.09.12., 3.oldal
  6. Országgyűlés, Ellenőr, 1876.12.03.,2. oldal
  7. "Nemhivatalos rész", Budapesti Közlöny, 1877.03.25., 3. oldal
  8. "Az anabaptista felekezet a fővárosban", Vasárnapi Ujsag, 1878.08.25., 545. oldal
  9. "Napi ujdonságok", A Hon, 1880.05.19., 3.oldal
  10. "Anabaptista történet", A Hon, 1881.12.04.,3. oldal
  11. "Anabaptista történet", Szegedi Híradó, 1881.12.06., 3. oldal
  12. "Baptista keresztelés szabad Dunában", A Hon, 1882.03.27., 4.oldal
  13. "Baptista keresztelés a Dunában", Pesti Hírlap, 1882.03.27., 6. oldal
  14. "Baptista keresztelés", Protestáns és egyházi iskolai lap, 1883.09.09., 1166. oldal
  15. "A baptistákról", Alkotmány, 1905.11.18., 9. oldal
  16. "A baptisták elismerése", Pesti Napló, 1905.11.04., 8. oldal
  17. Gyászrovat, Pesti Napló, 1919.03.07.,5. oldal
  18. Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 338. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.
  19. Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 338. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés