Pacifizmus

A pacifizmus a háború, a militarizmus (beleértve a sorkatonaságot és a kötelező katonai szolgálatot) vagy az erőszak ellenzése. A pacifizmus szót Émile Arnaud francia békeaktivista alkotta meg, és más békeaktivistákkal együtt az 1901-ben Glasgowban tartott tizedik egyetemes békekongresszuson fogadták el. A kapcsolódó kifejezés az ahimsa (nem ártani), amely az indiai vallások, például a hinduizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus egyik alapvető filozófiája.

Ima a békéért világnap; Assisi (Olaszország), 2011. október 27.

Mahátma Gandhi, a modern pacifizmus képviselője

Csontváry

Albert Schweitzer

A pacifizmus tartalma

A pacifizmus a nézetek széles skáláját öleli fel, beleértve azt a meggyőződést, hogy a nemzetközi vitákat békésen is meg lehet és meg kell oldani, a katonai és háborús intézmények eltörlésére való felhívást, a társadalom kormányzati erőszakkal való szervezésének ellenzését (anarchista vagy libertárius pacifizmus), a politikai, gazdasági vagy társadalmi célok elérése érdekében alkalmazott fizikai erőszak elutasítását, az erő eltörlését, és az erőszak ellenzését minden körülmények között, még az ön- és mások védelmében is. Teichman meggyőződését Brian Orend így foglalta össze: "... A pacifista elutasítja a háborút, és úgy véli, hogy nincsenek olyan erkölcsi okok, amelyek igazolhatják a háborúhoz való folyamodást. A háború a pacifista számára mindig rossz". Bizonyos értelemben ez a filozófia azon az elképzelésen alapul, hogy a cél nem szentesíti az eszközt." A pacifista szó békülékenységet jelent.

Híres pacifisták

• Csontváry Kosztka Tivadar, festőművész
• Albert Einstein
• Mahátma Gandhi
• Helen Keller, pacifista (1880–1968)
• Martin Luther King, polgárjogi aktivista (1929–1968)
• Alfred Nobel
• Carl von Ossietzky, újságíró
• Pablo Picasso
• Bertrand Russell
• Albert Schweitzer
• Bertha von Suttner
• Teréz anya
• Lev Tolsztoj
• Richard Wagner
• Ludoviko Lazaro Zamenhof
• Mary Dennett, amerikai szüfrazsett (1872–1947)
• Emmeline Pethick-Lawrence, angol szüfrazsett (1867–1954)
• Eugénie Niboyet, francia író, újságíró, feminista (1796–1883)

Kötelező katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadása az Európai Unióban

Az Amszterdami Szerződéshez csatolt 11. jegyzőkönyvön kívül a nizzai csúcstalálkozón 2000. december 7-én elfogadott Alapjogi Charta 10. cikkének (2) bekezdése is foglalkozik a pacifizmussal:

„	A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság: (1) Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását. (2) A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot az e jog gyakorlását szabályozó nemzeti törvények szerint el kell ismerni.	”

Források

• http://lexikon.katolikus.hu/B/b%C3%A9kemozgalom.html

További információk

• Meszerics Tamás; A hónap üzenete (1998. január)
• Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája – HEL - csak részben

Kapcsolódó szócikkek

A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Pacifizmus témában.

• Alba Kör
• Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája
• Humanizmus