Vegyipar
A vegyipar az egyik leggyorsabban fejlődő ipari ágazat, napjainkra a legfontosabb háttériparok egyikévé vált. Termékei nélkülözhetetlenek a legtöbb modern iparágban, illetve a közvetlen fogyasztás szinte valamennyi területén (gyógyszerek, növényvédő szerek, műtrágyák, kozmetikumok, tisztító- és mosószerek stb.) Részben a természetben található anyagok átalakításával foglalkozik, más részben új anyagok (műanyagok, műszálak) előállításával. A technológia fejlődése állandóan új tulajdonságú anyagokat igényel, melyek megtalálása a vegyipar feladata. Ennek az iparágnak kell kidolgozni azokat a módszereket, technológiai eljárásokat, amelyekkel az új anyagokat gazdaságosan, ipari méretekben lehet előállítani.[1]
,_Tisza%C3%BAjv%C3%A1rosban.jpg)
A vegyipar legtöbb ága rendkívül kutatás- és fejlesztésigényes. Az ágazat egyik nagy kihívása a fejlett országokban, ahol a fejlesztés koncentrálódik az, hogy a kutatási költségek nagy mértékben nőttek.
ÁgazatokSzerkesztés
A vegyipar ágazatai:
- Gyógyszeripar.
- Petrolkémia. Műanyagokat és gyantát állít elő. A 20. század elején a műanyagok még természetes anyagokból (kaucsuk, cellulóz) készültek. Az 1930-as évektől szénből, majd az '50-es évektől szénhidrogénekből állítanak elő mesterséges szintetikus anyagokat. A műanyagok használata nagyon elterjedt. A fejlett országokban a tömegigényeket kielégítő gyártásfejlesztést a speciális igényeket képviselő termékek váltják fel.
- Energetikai ágazatok (kőolaj-feldolgozás, kokszgyártás). A minőségjavításra és a környezetvédelemre törekednek.
- Műgumigyártás. Mára sokkal fontosabb lett a szintetikus gumi gyártása, mivel kopásállóbb a nyersguminál.
- Műszálgyártás a textilipar számára.
- Műtrágyák, növényvédő szerek és gyomirtószerek a mezőgazdaság számára.
Magyarország legnagyobb vegyipari vállalataiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Kleininger Tamás
ForrásokSzerkesztés
- Kleininger Tamás: Földrajz, Konsept-H Kiadó, 1997.