Parlamentáris köztársaság

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. november 6.

A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje. A köztársasági elnök jogosultságai gyengék (bár ő az állam első embere), a parlamentnek alárendelten működik, főként protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ez a kormányforma főleg Európában jellemző.

Magyarország jelenlegi államformája köztársaság, kormányformája pedig parlamentáris köztársaság.

Jelenlegi parlamentáris köztársaságok

szerkesztés
 
Narancssárga szín: A parlamentáris rendszer a világ országaiban (2021)
  1.   Etiópia
  2.   Mauritius
  3.   Szomália
  1.   Barbados
  2.   Dominikai Közösség
  3.   Trinidad és Tobago

Ausztrália és Óceánia

szerkesztés
  1.   Szamoa
  2.   Vanuatu
  1.   Banglades
  2.   India
  3.   Izrael
  4.   Kelet-Timor
  5.   Nepál
  6.   Szingapúr
  7.   Törökország
  1.   Albánia
  2.   Ausztria
  3.   Bulgária
  4.   Csehország
  5.   Észtország
  6.   Finnország
  7.   Görögország
  8.   Horvátország
  9.   Izland
  10.   Írország
  11.   Lengyelország
  12.   Lettország
  13.   Litvánia
  14.   Észak-Macedónia
  15.   Magyarország, egykamarás parlament
  16.   Málta
  17.   Németország, kétkamarás parlament
  18.   Olaszország, kétkamarás
  19.   Portugália
  20.   Szerbia
  21.   Szlovákia
  22.   Szlovénia