Parlamentáris köztársaság
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A parlamentáris köztársaság kormányforma, a köztársasági államforma egyik típusa, amelyben a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak nem különülnek el egyértelműen, a végrehajtó hatalom fölötti ellenőrzést is a törvényhozás látja el (a tényleges végrehajtói hatalommal rendelkező kormányfőt nem közvetlenül választják a választók, hanem a parlament szavaz neki bizalmat), viszont az államfő és a kormányfő szerepe és személye világosan elkülönül – az utóbbi a valós hatalom feje. A köztársasági elnök jogosultságai gyengék (bár ő az állam első embere), a parlamentnek alárendelten működik, főként protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Ez a kormányforma főleg Európában jellemző.
Magyarország jelenlegi államformája köztársaság, kormányformája pedig parlamentáris köztársaság.
Jelenlegi parlamentáris köztársaságok
szerkesztésAfrika
szerkesztésAmerika
szerkesztésAusztrália és Óceánia
szerkesztésÁzsia
szerkesztésEurópa
szerkesztés- Albánia
- Ausztria
- Bulgária
- Csehország
- Észtország
- Finnország
- Görögország
- Horvátország
- Izland
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Észak-Macedónia
- Magyarország, egykamarás parlament
- Málta
- Németország, kétkamarás parlament
- Olaszország, kétkamarás
- Portugália
- Szerbia
- Szlovákia
- Szlovénia