Főmenü megnyitása

Az amerikai kontinensen vallási hovatartozás szerint túlnyomóan keresztények élnek. Két nagy földrajzi zóna különíthető el: Amerika északi részét a Rio Grande folyóig Angol-Amerikának, az ettől délre eső részt Latin-Amerikának nevezik. Ez a két nagy földrajzi zóna két vallásföldrajzi régióhoz is kötődik.

Tartalomjegyzék

TörténelemSzerkesztés

Kolumbusz Kristóf érkezése előtt (1492) három jelentős indián kultúrnép élt a középkori amerikai kontinensen: az aztékok (Mexikó), a maják (Közép-Amerika) és az inkák (Peru, Ecuador, Bolívia). Politeista vallásukban megtalálható volt a Teremtő Isten, a legfőbb isten képzete is (pl. a perui Viracocha, az azték Quetzalcoatl). A jó és rossz etikai fogalmát nem ismerték, bár vallásukra a dualisztikus felfogás jellemző volt, mint például: világosság-sötétség, élet-halál stb. [1]

Dél-Amerika alacsonyabb kultúrszinten álló indián törzsei totemisztikus-animista vallási hiedelmeiben is helyet kaptak a teremtő szellemek. [1]

A hódító spanyolok és portugálok brutálisan kényszerítették gyarmati rendszerükbe az indiánokat. Krisztus nevét hordták az ajkukon, de legtöbbjüknél a gyors meggazdagodás, a vagyonszerzés volt a cél. Rabszolgasorsra kényszerítették az indiánokat, az ellenállókat pedig könyörtelenül lemészárolták. Ürügy sokszor a kereszténység volt: csak erős kézzel taníthatják meg az "alacsonyrendű vadak"at a keresztény hit elemeire. A valóságban ingyenes munkaerőt szerettek volna maguknak. [1]

A missziókat kezdetben ugyanolyan indíttatásból vezették, mint a reconquistát a mórok ellen. Az ibériai-katolicizmust honosították meg, és gyarmati szervezetet hoztak létre az Újvilágban. [1]

Amikor bebizonyosodott, hogy az indiánok nem alkalmasak a kemény rabszolgamunkára, Afrikából behurcolt fekete rabszolgákkal pótolták a kiirtott lakosságot. Ez a folyamat a későbbiekben hatalmas méreteket öltött. A becslések szerint csak Brazíliába 3,6 millió fekete rabszolgát hurcoltak be,[megj. 1] kb. három évszázad alatt.[1] Leszármazottaikat ma több mint 35 millió főre becsülik. Erős az afrikai népréteg még Kolumbiában és a Karib-szigeteken. Az Afrikából behurcoltak sorsa még borzasztóbb volt az indiánoknál. A behajózottak fele már a tengeri úton elpusztult. Megérkezésükkor eladták őket az embervásárokon. A misszionáriusok megpróbáltak testi-lelki segítséget nyújtani a szerencsétleneknek. Szinte kivétel nélkül mindegyiket megkeresztelték. [1]

A feketék a kereszténységet csak felületesen ismerték meg (és talán sokan nem is akarták teljesen elfogadni). A katolikus szentek tisztelete és a katolikus szertartások mögött továbbra is folytatták Afrikából hozott vallási életüket, szokásaikat, hiedelmeiket, és így szinkretista afroamerikai kultuszok jöttek létre. Brazíliában ma külön vallási közösséget is alkotnak, az umbandát (afrobrazil spiritizmus), melynek szertartásait sok katolikus is látogatja.[1] Hasonló a venezuelai Maria Lionza vallás is. Jellemző afrikai eredetű kultusz a vudu (főleg Haitin), a santería (főleg Kubában) és a candomblé (Brazíliában).

Közép-Amerikában a függetlenné válás idejére (19. század) a népesség túlnyomó része – a korábbi ellenállás dacára – katolikussá lett, bár egyes indián csoportok szintén csak felületesen tértek meg. Egyes államokban (pl. Costa Rica) a katolicizmust államvallássá tették. Guatemalában az 1870-es forradalom radikális szakadást idézett elő az állam és az egyház között. Hasonló helyzet következett be Mexikóban is 1872-ben. Itt 1915-ben egyházüldözés is fellángolt: kiszorították az egyházat a közéletből. [1]

A 19. század második felétől özönlöttek az európai bevándorlók az amerikai kontinensre (Dél-Amerikába is). A Dél-Amerikába érkező bevándorlók mintegy 90%-a megkeresztelt katolikus volt. Ebben az időben viszont a protestantizmus megjelent Latin-Amerikában, és lassan teret nyert. Az első protestáns csoportok 1826-ban érkeztek Argentínába: skót presbiteriánusok és walesi anglikán juhtenyésztők. Az első német telepesek 1823-ban érkeztek Dél-Brazíliába, Argentínába és Chilébe. Ezek jelentős része lutheránus volt.[1] Latin-Amerikában a 19. század végéig a protestánsok száma csak lassan nőtt. Ezután a 20. században hirtelen növekedés lépett fel, részben a protestáns bevándorlók, de inkább az USA-ból származó és támogatott kisegyházak és szekták missziós tevékenysége révén. [1]

Vallásföldrajzi régiókSzerkesztés

  • Angol-Amerika: Észak-Amerikának ezen a részén két óriási területű ország, Kanada és az Egyesült Államok osztozik. Az igen változatos vallási struktúrába protestáns felekezetek (legnagyobbak: baptista, metodista, presbiteriánus, lutheránus, anglikán stb. egyházak), a római katolikus egyház, továbbá növekvő számú és terjedő szabad egyházak és szekták, ortodox keresztények, muszlimok, zsidók, hinduk, buddhisták és különféle alternatív új vallások tartoznak. Magas a felekezethez nem tartozók aránya (kb. a lakosság 1/4-e), ennek ellenére az angol-amerikai lakosság a keresztény világ egyik legvallásosabb népessége. Az ateisták és nem-hívők aránya viszonylag alacsony (kb. 7%). [1]
A területi vallási megoszlás is igen változatos képet mutat: területenként és városonként. Nagyban függ attól, hogy honnan származnak az egykori bevándorlók és hol telepedtek le. A belső vándorlás az új mozgalmak evangelizációja sokat módosított a korábbi vallási képen.
  • Latin-Amerika Mexikót, Közép- és Dél-Amerikát foglalja magába. A népesség vallási hovatartozása terén a katolicizmus döntő fölénye a jellemző. Itt él a világ katolikusainak több mint 2/5-e. A nagy paphiány, a terjedő kisegyházak és szekták, a nagyfokú valláskeveredés, a súlyos társadalmi problémák (szegénység) okoznak sok gondot a latin-amerikai katolikus egyházban. A bázisközösségek és a felszabadítási teológia próbálnak kiutat találni a nehéz helyzetből. [1]
Minden latin-amerikai országban van potestáns vallási kisebbség is. Ez részben a korábbi és jelenlegi hittérítés, másrészt a protestáns országokból való bevándorlás következménye. A legtöbb protestáns a Karib-térség egyes országaiban, valamint a dél-amerikai országokban él. Ezek főleg lutheránusok, anglikánok, baptisták, metodisták, presbiteriánusok.[1] Gyors növekedést mutatnak az adventisták, a Jehova tanúi, az Utolsó Napok Szentjei és a pünkösdisták is.
A spiritizmus és az afroamerikai kultuszok népszerűsége és terjedése jellemző, elsősorban Brazíliában és a dél-amerikai országokban.
Jelentős számú zsidó (főleg Argentínában), hindu (Guyanában, Suriname-ban, Trinidad és Tobagóban), buddhista és muszlim stb. vallási kisebbség él Latin-Amerikában.
A vallási közömbösség, vallástalanság, ateizmus terjedése Latin-Amerikában is az iparosodás, az urbanizáció, a materializmus, az elvilágiasodás és a vallásellenes ideológiák velejárója. Ez különösen Uruguayban, Kubában, Chilében, továbbá Mexikó és Brazília nagyvárosaiban jelentős.
Vallási megoszlás latin-amerikai országokban (CID-Gallup felmérés, 2010)[2] : >>>>
ország keresztény
(%)
katolikus
(%)
protestáns
(%)
más vallású
(%)
vallástalan,
ateista, agnosztikus
(%)
  Argentína 80,0 68,7 11,3 2,0 18,0
  Belize 71,2 40,1 31,1 12,7 16,1
  Bolívia 89,3 72,0 17,3 3,1 7,6
  Brazília 81,9 60,5 21,4 5,0 13,1
  Chile 64,2 50,5 14,0 2,1 33,4
  Kolumbia 90,3 78,3 12,0 1,7 8,0
  Costa Rica 81,5 62,8 18,7 4,1 14,4
  Kuba 50,7 46,3 4,4 2,0 47,3
  Ecuador 77,5 65,2 12,3 2,5 20,0
  Salvador 66,4 40,2 26,2 2,0 31,6
  Guatemala 74,6 45,1 29,5 1,1 24,3
  Haiti 89,4 76,3 13,1 2,3 8,3
  Honduras 85,2 49,7 35,5 3,2 11,6
  Mexikó 89,0 77,5 11,5 1,3 9,7
  Nicaragua 80,1 55,0 25,1 3,1 16,8
  Panama 87,6 71,7 15,9 4,4 8,0
  Paraguay 94,6 86,2 8,4 2,7 2,7
  Peru 92,2 81,8 10,4 1,8 6,0
  Puerto Rico 90,9 60,2 30,7 1,0 8,1
  Dominikai Köztársaság 78,5 58,5 20,0 7,4 14,1
  Uruguay 45,2 32,0 13,2 3,0 51,8
  Venezuela 76,7 61,5 15,2 3,0 20,3

OrszágonkéntSzerkesztés

Észak-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010):[3]

ország
(vagy terület)
népesség keresztény keresztény
%
muszlim % vallástalan % hindu % buddhista % népi vallású % más vallású % zsidó %
  Amerikai Egyesült Államok 310 380 000 243 027 540 78,30% 2 793 420 0,90% 50 902 320 16,40% 1 862 280 0,60% 3 724 560 1,20% 620 760 0,20% 1 862 280 0,60% 5 586 840 1,80%
  Kanada 34 020 000 23 473 800 69,00% 714 420 2,10% 8 062 740 23,70% 476 280 1,40% 272 160 0,80% 408 240 1,20% 306 180 0,90% 340 200 1,00%
  Bermuda 60 000 45 000 75,00% 660 1,10% 11 640 19,40% 0 0,00% 300 0,50% 1 800 3,00% 480 0,80% 180 0,30%
  Grönland 60 000 57 660 96,10% 0 0,00% 1 500 2,50% 0 0,00% 0 0,00% 480 0,80% 360 0,60% 0 0,00%
Észak-Amerika 344 520 000 266 604 000 77,38% 3 508 500 1,02% 58 978 200 17,12% 2 338 560 0,68% 3 997 020 1,16% 1 031 280 0,30% 2 169 300 0,63% 5 927 220 1,72%

Mexikó és Közép-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010)[3]:

ország népesség keresztény keresztény
%
muszlim % vallástalan % hindu % buddhista % népi vallású % más vallású % zsidó %
  Belize 310 000 271 560 87,60% 310 0,10% 27 590 8,90% 620 0,20% 1 550 0,50% 4 650 1,50% 310 0,10% 3 100 1,00%
  Costa Rica 4 660 000 4 235 940 90,90% 0 0,00% 368 140 7,90% 0 0,00% 0 0,00% 37 280 0,80% 13 980 0,30% 0 0,00%
  Guatemala 14 390 000 13 699 280 95,20% 0 0,00% 589 990 4,10% 0 0,00% 0 0,00% 86 340 0,60% 10 000 0,07% 0 0,00%
  Honduras 7 600 000 6 657 600 87,60% 7 600 0,10% 798 000 10,50% 0 0,00% 7 600 0,10% 83 600 1,10% 45 600 0,60% 0 0,00%
  Mexikó 113 420 000 107 862 420 95,10% 2000 0,01% 5 330 740 4,70% 0 0,00% 107 000 0,07% 70 000 0,06% 20 000 0,02% 70 000 0,06%
  Nicaragua 5 790 000 4 967 820 85,80% 0 0,00% 723 750 12,50% 0 0,00% 0 0,00% 81 060 1,40% 5 790 0,10% 0 0,00%
  Panama 3 520 000 3 273 600 93,00% 24 640 0,70% 168 960 4,80% 0 0,00% 7 040 0,20% 14 080 0,40% 14 080 0,40% 14 080 0,40%
  Salvador 6 190 000 5 459 580 88,20% 0 0,00% 680 900 11,00% 0 0,00% 0 0,00% 30 950 0,50% 18 570 0,30% 0 0,00%
Mexikó és Közép-Amerika 155 880 000 146 427 800 93,94% 32 550 0,02% 8 688 070 5,57% 620 0,00% 16 190 0,01% 407 960 0,26% 128 330 0,08% 87 180 0,06%

A Karib-szigetek vallási megoszlása (Pew felmérés 2010)[3]:

ország
(vagy terület)
népesség keresztény keresztény
%
muszlim % vallástalan % hindu % buddhista % népi vallású % más vallású % zsidó %
  Anguilla 20 000 18 120 90,60% 60 0,30% 800 4,00% 80 0,40% 0 0,00% 580 2,90% 320 1,60% 20 0,10%
  Antigua és Barbuda 90 000 83 700 93,00% 540 0,60% 1 530 1,70% 180 0,20% 0 0,00% 3 240 3,60% 900 1,00% 0 0,00%
  Aruba 110 000 101 090 91,90% 220 0,20% 6 600 6,00% 0 0,00% 110 0,10% 1 430 1,30% 110 0,10% 440 0,40%
  Bahama-szigetek 340 000 326 400 96,00% 340 0,10% 10 540 3,10% 0 0,00% 0 0,00% 1 020 0,30% 1 020 0,30% 0 0,00%
  Barbados 270 000 257 040 95,20% 2 700 1,00% 5 130 1,90% 1 080 0,40% 0 0,00% 0 0,00% 3 780 1,40% 0 0,00%
  Dominikai Közösség 70 000 66 080 94,40% 70 0,10% 350 0,50% 0 0,00% 70 0,10% 2 100 3,00% 1 190 1,70% 0 0,00%
  Dominikai Köztársaság 9 930 000 8 738 400 88,00% 0 0,00% 1 082 370 10,90% 0 0,00% 0 0,00% 89 370 0,90% 9 930 0,10% 0 0,00%
  Grenada 100 000 96 600 96,60% 300 0,30% 1 000 1,00% 700 0,70% 0 0,00% 1 300 1,30% 200 0,20% 0 0,00%
  Guadeloupe 460 000 441 140 95,90% 1 840 0,40% 11 500 2,50% 2 300 0,50% 0 0,00% 1 840 0,40% 1 840 0,40% 0 0,00%
  Haiti 9 990 000 8 681 310 86,90% 0 0,00% 1 058 940 10,60% 0 0,00% 0 0,00% 219 780 2,20% 29 970 0,30% 0 0,00%
  Jamaica 2 740 000 2 115 280 77,20% 0 0,00% 471 280 17,20% 0 0,00% 0 0,00% 123 300 4,50% 27 400 1,00% 0 0,00%
  Kajmán-szigetek 60 000 50 100 83,50% 240 0,40% 5 640 9,40% 540 0,90% 0 0,00% 2 700 4,50% 360 0,60% 480 0,80%
  Kuba 11 260 000 6 665 920 59,20% 0 0,00% 2 589 800 23,00% 22 520 0,20% 0 0,00% 1 959 240 17,40% 0 0,00% 0 0,00%
  Martinique 410 000 395 650 96,50% 820 0,20% 9 430 2,30% 820 0,20% 0 0,00% 820 0,20% 2 460 0,60% 0 0,00%
  Montserrat 5 000 4 675 93,50% 0 0,00% 240 4,80% 5 0,10% 0 0,00% 10 0,20% 75 1,50% 0 0,00%
  Holland Antillák 200 000 187 800 93,90% 400 0,20% 6 600 3,30% 400 0,20% 1 000 0,50% 2 400 1,20% 600 0,30% 600 0,30%
  Puerto Rico 3 750 000 3 626 250 96,70% 0 0,00% 71 250 1,90% 0 0,00% 11 250 0,30% 30 000 0,80% 3 750 0,10% 0 0,00%
  Saint Kitts és Nevis 50 000 47 300 94,60% 150 0,30% 800 1,60% 750 1,50% 0 0,00% 650 1,30% 400 0,80% 0 0,00%
  Saint Lucia 170 000 154 870 91,10% 170 0,10% 10 200 6,00% 510 0,30% 0 0,00% 850 0,50% 3 400 2,00% 0 0,00%
  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek 110 000 97 570 88,70% 1 650 1,50% 2 750 2,50% 3 740 3,40% 0 0,00% 2 200 2,00% 2 200 2,00% 0 0,00%
  Trinidad és Tobago 1 340 000 883 060 65,90% 79 060 5,90% 25 460 1,90% 304 180 22,70% 4 020 0,30% 25 460 1,90% 18 760 1,40% 0 0,00%
  Turks- és Caicos-szigetek 40 000 36 840 92,10% 0 0,00% 1 840 4,60% 0 0,00% 0 0,00% 1 080 2,70% 240 0,60% 0 0,00%
  Brit Virgin-szigetek 20 000 16 900 84,50% 240 1,20% 780 3,90% 240 1,20% 0 0,00% 1 680 8,40% 160 0,80% 0 0,00%
  Amerikai Virgin-szigetek 110 000 104 280 94,80% 110 0,10% 4 070 3,70% 440 0,40% 0 0,00% 0 0,00% 660 0,60% 330 0,30%
Karib-szigetek 41 645 000 33 196 375 79,71% 88 910 0,21% 5 378 900 12,92% 338 485 0,81% 16 450 0,04% 2 471 050 5,93% 109 725 0,26% 1 870 0,00%

Dél-Amerika vallási megoszlása (Pew felmérés 2010)[3]:

ország
(vagy terület)
népesség keresztény keresztény
%
muszlim % vallástalan % hindu % buddhista % népi vallású % más vallású % zsidó %
  Argentína 40 410 000 34 429 320 85,20% 404 100 1,00% 4 930 020 12,20% 0 0,00% 20 000 0,05% 323 280 0,80% 121 230 0,30% 202 050 0,50%
  Bolívia 9 930 000 9 324 270 93,90% 0 0,00% 407 130 4,10% 0 0,00% 0 0,00% 89 370 0,90% 99 300 1,00% 0 0,00%
  Brazília 194 950 000 173 310 550 88,90% 40 000 0,02% 15 401 050 7,90% 0 0,00% 194 950 0,10% 5 458 600 2,80% 389 900 0,20% 110 000 0,06%
  Chile 17 110 000 15 296 340 89,40% 0 0,00% 1 471 460 8,60% 0 0,00% 10 000 0,06% 256 650 1,50% 34 220 0,20% 17 110 0,10%
  Ecuador 14 460 000 13 606 860 94,10% 0 0,00% 795 300 5,50% 0 0,00% 0 0,00% 43 380 0,30% 0 0,00% 0 0,00%
  Falkland-szigetek 3 000 2 016 67,20% 9 0,30% 945 31,50% 0 0,00% 6 0,20% 0 0,00% 24 0,80% 0 0,00%
  Francia Guyana 230 000 194 120 84,40% 2 070 0,90% 7 820 3,40% 3 680 1,60% 0 0,00% 20 930 9,10% 1 150 0,50% 0 0,00%
  Guyana 750 000 495 000 66,00% 48 000 6,40% 15 000 2,00% 186 750 24,90% 0 0,00% 1 500 0,20% 4 500 0,60% 0 0,00%
  Kolumbia 46 290 000 42 818 250 92,50% 10 000 0,02% 3 055 140 6,60% 0 0,00% 0 0,00% 370 320 0,80% 40 000 0,09% 0 0,00%
  Paraguay 6 450 000 6 250 050 96,90% 0 0,00% 70 950 1,10% 0 0,00% 0 0,00% 109 650 1,70% 12 900 0,20% 0 0,00%
  Peru 29 080 000 26 753 600 93,00% 0 0,00% 1 890 200 6,50% 0 0,00% 58 160 0,20% 290 800 1,00% 87 240 0,30% 0 0,00%
  Suriname 520 000 268 320 51,60% 79 040 15,20% 28 080 5,40% 102 960 19,80% 3 120 0,60% 27 560 5,30% 9 360 1,80% 1 040 0,20%
  Uruguay 3 370 000 1 951 230 57,90% 0 0,00% 1 371 590 40,70% 0 0,00% 0 0,00% 26 960 0,80% 10 110 0,30% 10 110 0,30%
  Venezuela 28 980 000 25 879 140 89,30% 86 940 0,30% 2 898 000 10,00% 0 0,00% 0 0,00% 57 960 0,20% 20 000 0,07% 0 0,00%
Dél-Amerika 392 533 000 351 596 866 89,57% 670 159 0,17% 31 324 885 7,98% 293 390 0,07% 286 236 0,07% 7 076 960 1,80% 829 934 0,21% 340 310 0,09%

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g h i j k l m Hunyadi László: Az emberiség vallásai
  2. http://www.prolades.com/
  3. a b c d Archivált másolat. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 24.)

MegjegyzésSzerkesztés

  1. több mint fele nem élte túl a fogva-tartást, az embertelen körülményeket és a hosszú hajóutat

ForrásokSzerkesztés

  • dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975