Wikipédia

A vallás Afrikában

A mai Afrika élete saját tradíciójának és a gyarmatosítás következményeinek produktuma. Vallásilag a meghatározó tényezők: a keresztény és iszlám misszió és a terjedő szinkretizmus.

A hatalmas afrikai kontinensen többnyire vagy a kereszténység vagy az iszlám vált uralkodóvá bizonyos régiókban. Az új vallásokat viszont gyakran a körülményekhez igazították, s új és jellegzetes afrikai stílussal és tartalommal ruházták fel őket (lásd: Afrikai Intézményesült Egyházak).

Az uralkodó vallások Afrikában
lila: kereszténység ; zöld: iszlám
sárga: hinduizmus ; rózsaszín:törzsi vallások

Általános jellemzés szerkesztés

Jóllehet nem létezik egységes afrikai vallás, számos kísérlet történt az Afrikában fellelhető vallási jellegzetességek körülhatárolására:[1]

  • Nagy tisztelet övezi a mindenek felett álló legfőbb lényt, aki gyakran az éggel vagy a Nappal áll szoros kapcsolatban, és háttérbe szorítja az összes természetfeletti társát, mint teremtő, mindenható és örökkévaló Isten [2]
  • Nagy hangsúlyt kap Isten bizonyos személyeket és hivatalviselőket inspiráló hatalma
  • A vallásnak fontos szerepe van a társadalmi és kozmikus erők fenntartásában
  • Megfigyelhető az ősök fontossága (lásd: őstisztelet)
  • Átmeneti rítusok tartják fenn a stabilitást és a rendet (az emberi élet nagy átmeneteit jelölő szertartások)
  • Nagy szerepet játszik a mágia és a boszorkányság
  • A szájhagyomány jelentős, a mítoszvilág gazdag és színes tartalmú
  • Hangsúlyos a környezet szent és gyakran sérthetetlen jellege: a természet szinte valamennyi elemének van vallásos tartalma

A vallás része az emberek mindennapi életének. Az áldozati szertartásokat minden fontos alkalomkor elvégzik, amilyen a születés, az avatás és a házasság. Egy esemény sem jár annyi vallási tevékenységgel, mint a halál. Az elmúlás a legnagyobb váltás. Az afrikainak a halállal szemben van a legnagyobb szüksége a vigasztalásra. A temetési szertartás nemcsak azokat a szálakat erősíti, amelyeket minden ember érez maga és az ősök között, hanem megerősíti a családtagok közötti összetartozást is. A temetési rítusok fontos része az ősök szellemének felidézése. [2]

Fekete-Afrika területén igen sok és sokféle titkos társaság működik. Ezek általában a nemzetségi, területi szervezetek felett állnak. Az adott közösség kiváltságos elemeit tömörítik. Céljuk a tagok érdekvédelmén kívül a rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, olykor a hatalom megszerzése. A társaságokba a belépés feltételekhez van kötve (életkor, vagyon stb.), és avatási szertartás keretében zajlik. E társaságok közös jellemzője a titkosság, amelynek megsértése esetleg halállal jár. Gyakran erdők mélyén folynak a titkos szertartások. A szövetségek kultuszainak középpontjában más-más szellem áll, erről nevezik el magukat, ettől kapnak sugalmazást a rend fenntartására, válságos helyzetek megoldására. [2]

Afrika szerte hisznek az ómenekben, a szellemvilágtól jövő jósjelekben. Ezek helyes értelmezésével a bajokat el lehet kerülni, meg lehet tudni a jövendőt is. Sokféle jósjelet ismernek, amelyből következtetéseket lehet levonni: a csillagok állásából, a vízből, álomképekből stb. Jóslással hivatásos jósok és a szellemek által megszállt személyek foglalkoznak. [2]

A különböző ártalmak (pl. szemmel verés) ellen elsősorban amulettel, fétissel (a bennük levő varázserő által) védekeznek. A bantu népek nagy része szerint senki nem hal meg természetes halállal. Minden betegségben és balesetben egy boszorkány vagy varázsló tette van benne. [2]

Szerte a kontinensen ismerik a termékenység- vagy a földistennő fogalmát, aki biztosítja a termést, a gyermekáldást stb. [2]

Fekete-Afrika jelenleg átmeneti állapotban van vallási helyzetét tekintve. A keresztény és iszlám hittérítés, a nyugati technikai kultúra és szekularizáció, valamint az ateista propaganda váltotta ki ezt az állapotot. [2]

Az afrikai fiatalok többsége ma már városlakó. A városba település sokszor "talajvesztéssel" jár. Megszűnik a törzsi, közösségi kapcsolat. Lakás- és családproblémák lépnek fel. Az afrikai városokban is mindinkább eluralkodik a korrupt szellem, a meggazdagodás lidércfénye. Ha valaki meg is marad a jó úton, kevésnek érzi a falun kapott vallási ismereteket. Még problematikusabbá válnak a régi hagyományok. A városi lakos próbál afrikai maradni, de nem tudja hogyan, hisz egész környezete mesterséges, idegen értékrendszer uralkodik benne. [3]

Kereszténység szerkesztés

 
Római katolikus székesegyház Lubumbashiban (Kongói Dem. Közt.)

Észak-Afrikában az 1. században jelent meg, majd a 2-4. század között vert erős gyökeret a kereszténység (lásd: ókeresztény egyház), de a 7-8. században csaknem mindenhol kiszorította az iszlám (az egyiptomi és etióp vallási "szigetek" kivételével), amely a 9. századtól kezdve behatolt a kontinens belső területére és Kelet-Afrikába is.[3]

A kereszténység a 16. században nagyobb arányú missziós tevékenységbe kezdett, amely a 19. században vett újabb lendületet. A földrész déli felén ma többségben vannak, számuk évente 3-4%-kal növekszik.[3] Az afrikai országok függetlenné válása után különösen a katolikus egyház növekedése gyorsult fel.[3]

A kereszténység térhódításában nem csekély szerepet játszanak Fekete-Afrika területén az ún. bennszülött "független egyházak", amelyek ugyan keresztény talajból nőttek ki, de nagymértékben alkalmazkodtak a sajátos afrikai környezethez (szinkretizmus). A régi törzsi vallás beszüremkedése a kereszténységbe elsősorban az Afrikai Intézményesült Egyházakban történik. Ezek gyakran megszállott, prófétikus igehirdetők vezetése alatt állnak. Követőik száma meghaladja az 50 millió főt.

Ma az afrikai keresztények nagyszámú egyházhoz tartoznak. 2000-ben kb. 380 millió keresztény volt, az összlakosság kb. 43-46%-a,[megj. 1] ebből kb. 150 millió volt pünkösdi vagy karizmatikus keresztény.[3][4][5] Nagyarányú növekedést mutatnak a hetednapi adventisták és a Jehova tanúi is.

Iszlám szerkesztés

Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás és a Szaharától északra fekvő államokban a keresztények csak megtűrt kisebbséget alkotnak. Az évszázadok folyamán kialakult az együttélés formája: a keresztények tudják, mennyiben gyakorolhatják "kifelé" is vallásukat, hol találkoznak korlátokkal.

Ma mintegy 300 millió muzulmán hívő él Afrikában, a kontinens össznépességének kb. 41-43%-a.[3][6] A muszlimok csaknem fele a Szaharától délre fekvő országokban él.[3]

Fekete-Afrikában a keresztények és muszlimok viszonya általában zavartalanabb. A függetlenségi harcok folyamán mindkét csoport tudatára ébredt, hogy függetleníteni kell magukat az idegenektől. A "fekete muzulmánok" ezért bizonyos tartózkodással viseltetnek északi, arab hitsorsosaik iránt. Az utóbbi időben azonban érezhetőbbé vált az iszlám újraébredése. Sok adomány érkezik a Közel-Keletről a mecsetek, korániskolák alapítására. Az iszlám hithirdetői éppúgy szeretnék megnyerni maguknak Afrika animista csoportjait, mint a keresztények.[3]

Hagyományos vallások szerkesztés

 
Shona törzsi gyógyító Zimbabwéban

Eredetileg animista törzsi vallások léteztek csak Afrikában. A különböző fejlettségi fokon álló vadász, állattenyésztő vagy földművelő népek vallásában szerepel egyfajta hit a teremtő istenségben (a Nagy Úrban).[3]

A hagyományos vallások hívei hisznek különféle szellemi erőkben, amelyek hatással vannak az emberekre. Közös vonásuk még az ősök tisztelete, a totemizmus és fetisizmus.[3]

 Bővebben: Hagyományos afrikai vallások

Vallásföldrajzi régiók szerkesztés

Észak-Afrika szerkesztés

Észak-Afrika vallási tekintetben egységes régió: a lakosság zöme az iszlám szunnita irányzatának követője (90-99%).[3] Az iszlám előtti kereszténység máig megmaradt Egyiptomban, ahol a lakosság 8-10%-a keresztény (zömmel a kopt egyház híve). Minden országban él keresztény kisebbség (átlagban 1-2%). Közülük a legtöbb katolikus, de vannak ortodox és protestáns felekezethez tartozók is.[3]

Északkelet-Afrika szerkesztés

Északkelet-Afrika etnikai szempontból átmenetet képez Fehér- és Fekete-Afrika között. Dzsibutiben és Szomáliában túlnyomórészt muszlimok élnek; Eritreában a lakosság kb. fele, Etiópiában a lakosság kb. 1/3-a az iszlám híve.

Kelet-Afrika szerkesztés

Kelet-Afrika területe etnikai szempontból a bantu és nilóta népek érintkezési területe. Rajtuk kívül kusita népek, szudáni feketék, arabok, indiaiak, európaiak is élnek itt. A régió etnikai heterogenitását tükrözi a vallási megoszlás is. A törzsi vallások híveinek aránya rohamosan csökken. A bevándorolt indiaiak zöme hindu, kisebb részben muszlim vagy keresztény. Madagaszkáron a lakosság mintegy fele még mindig a hagyományos törzsi vallások követője (sokan csak névlegesen keresztények).

Nyugat-Afrika szerkesztés

Nyugat-Afrika területéhez mintegy 16 ország tartozik. A túlnyomórészt a guineai nyelvcsoport tartozó fekete lakosság vallási szempontból a hagyományos törzsi vallások, valamint a középkor óta az északról terjedő iszlám és a hittérítők révén délről terjedő kereszténység között oszlik meg. Feltételezhető, hogy hamarosan a kereszténység és az iszlám fog osztozni Nyugat-Afrika teljes lakosságán.

A törzsi vallások hívei a lakosság jelentős részét teszik még ki Togóban, Beninben, Sierra Leonéban, Elefántcsontparton, Bissau-Guineában, Libériában.

Egyenlítői-Afrika szerkesztés

Közép-Afrika területének lakói északon főleg a szudáni nyelvcsoporthoz tartozó törzsek, délen főleg bantuk. A kereszténység és az iszlám terjedése következtében a törzsi vallások követőinek szám itt is egyre fogy. Terjednek ugyanakkor a különböző bennszülött keresztény szekták, "független egyházak". Az iszlám főleg északon terjedt el.

Dél-Afrika szerkesztés

Dél-Afrika a Kongó-medencétől délre fekvő területe; többnyire bantuk lakják, a fehérek száma csak a Dél-afrikai Köztársaságban jelentősebb.

A törzsi vallások követői az utóbbi évtizedekben nagy számban tértek át a keresztény hitre, de még mindig jelentős kisebbséget alkotnak e hagyományos vallások.

Országonként szerkesztés

 
A Nagy Mecset Sokodéban, Togóban
 
Mecset Sierra Leonéban
 
Keresztény templom Dodomában, Tanzániában
 
Emberek egy esküvőn egy templom előtt a Kongói Dem. Közt.-ban
 
Sziklába vájt ortodox templom Lalibelában, Etiópiában
 
Csoportos keresztség Nyugat-Afrikában
Afrika országainak vallása a lakosság százaléka alapján (sok esetben becslés 2010-2012 körül)
ország
(zárójelben az adatforrás) 		régió keresztény muszlim hagyományos
vallású
  Angola[7] Közép-Afrika 95 0.5 4.5
  Csád[8] Közép-Afrika 44.1 52.1 3.8
  Egyenlítői-Guinea[9] Közép-Afrika 93 1 6
  Gabon[10] Közép-Afrika 73 10 17
  Kamerun[11] Közép-Afrika 69.2 20.9 9.9
  Közép-afrikai Köztársaság[12] Közép-Afrika 80.3 10.1 9.6
  Kongói Demokratikus Köztársaság[13] Közép-Afrika 95.8 1.5 2.7
  Kongói Köztársaság[13] Közép-Afrika 85.9 1.2 12.9
  São Tomé és Príncipe[14] Közép-Afrika 97 2 1
  Burundi[15] Kelet-Afrika 75 5 20
  Comore-szigetek[16] Kelet-Afrika 2 98 0
  Kenya[17] Kelet-Afrika 78 10 12
  Madagaszkár[18] Kelet-Afrika 41 7 52
  Malawi[19] Kelet-Afrika 79.9 12.8 7.3
  Mauritius[20] Kelet-Afrika 32.2 16.6 51.2
  Mayotte[21] Kelet-Afrika 3 97 0
  Mozambik[22] Kelet-Afrika 56.1 17.9 26
  Réunion[23] Kelet-Afrika 84.9 2.1 13
  Ruanda[24] Kelet-Afrika 93.6 4.6 1.8
  Seychelle-szigetek[25] Kelet-Afrika 93.1 1.1 5.8
  Dél-Szudán[13] Kelet-Afrika 60.5 6.2 32.9
  Tanzánia[26] Kelet-Afrika 61.4 35.2 1.8
  Uganda[27] Kelet-Afrika 84 12 4
  Zambia[28] Kelet-Afrika 87 1 12
  Dzsibuti[29] Afrikai szarv 6 94 0
  Eritrea[30] Afrikai szarv 49 47 2
  Etiópia[31] Afrikai szarv 62.8 33.9 3.3
  Szomália[32] Afrikai szarv 0.2 99.8 0
  Algéria[33] Észak-Afrika 1 99 0
  Egyiptom[34] Észak-Afrika 10 90 0
  Líbia[35] Észak-Afrika 2.7 96.6 1
  Marokkó[36] Észak-Afrika 0.9 99.0 0
  Szudán[37] Észak-Afrika 3 97 0
  Tunézia[38] Észak-Afrika 1 98 1
  Botswana[39] Dél-Afrika 71.6 0.3 28.1
  Lesotho[40] Dél-Afrika 90 0 10
  Namíbia[41] Dél-Afrika 90 0 10
  Dél-afrikai Köztársaság[42] Dél-Afrika 79.7 1.5 18.9
  Szváziföld[43] Dél-Afrika 90 1 9
  Zimbabwe[44] Dél-Afrika 84 1 15
  Benin[45] Nyugat-Afrika 42.8 24.4 32.8
  Burkina Faso[46] Nyugat-Afrika 29.9 61 16
  Zöld-foki Köztársaság[47] Nyugat-Afrika 85 1.8 0.2
  Elefántcsontpart[48] Nyugat-Afrika 45.7 40.2 12.8
  Gambia[49] Nyugat-Afrika 9 90 1
  Ghána[50] Nyugat-Afrika 71.2 17.6 11.2
  Guinea[51] Nyugat-Afrika 10 85 5
  Bissau-Guinea[52] Nyugat-Afrika 30 45 20
  Libéria[53] Nyugat-Afrika 85.5 12.2 2.2
  Mali[54] Nyugat-Afrika 5 90 5
  Mauritánia[55] Nyugat-Afrika 0.1 99.9 0
  Niger[56] Nyugat-Afrika 10 80 <10
  Nigéria[57] Nyugat-Afrika 49.1 50.5 1.4
  Szenegál[58] Nyugat-Afrika 5 94 1
  Sierra Leone[59] Nyugat-Afrika 10 60 30
  Togo[60] Nyugat-Afrika 29 20 51

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Akadémiai Kiadó: Világvallások → afrikai vallás
  2. ↑ a b c d e f g Hunyadi László: A világ vallásföldrajza
  3. ↑ a b c d e f g h i j k l Hunyadi László: Az emberiség vallásai
  4. ↑ Gospel Riches, Africa's rapid embrace of prosperity Pentecostalism provokes concern and hope", Christianity Today, July 2007
  5. ↑ Encyclopædia Britannica. Britannica Book of the Year 2003. Encyclopædia Britannica, (2003) ISBN 9780852299562 p.306
  6. ↑ http://www.bellbookandcandlepublications.com/greenwoodsvillage/gor/islam.php
  7. ↑ Angola. State.gov. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  8. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2020. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  9. ↑ Equatorial Guinea. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  10. ↑ Gabon. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  11. ↑ Cameroon. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  12. ↑ [1] Archiválva 2010. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  13. ↑ a b c Global Religious Landscape Table - Percent of Population - Pew Forum on Religion & Public Life Archiválva 2013. november 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Features.pewforum.org (2012-12-18). Retrieved on 2013-07-28.
  14. ↑ Sao Tome and Principe. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  15. ↑ Burundi. State.gov, 2010. november 17. [2010. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  16. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2018. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  17. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  18. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2011. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  19. ↑ Malawi. State.gov, 2007. szeptember 14. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  20. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  21. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  22. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  23. ↑ Welcome religiousintelligence.co.uk – BlueHost.com. Religiousintelligence.co.uk. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  24. ↑ Rwanda. State.gov. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  25. ↑ CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  26. ↑ The World Fact Book: Tanzania. [2020. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  27. ↑ Archivált másolat. [2017. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  28. ↑ Zambia Archiválva 2012. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  29. ↑ The World Factbook Archiválva 2020. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  30. ↑ http://www.eritrea.be/old/eritrea-religions.htm
  31. ↑ [2] Archiválva 2010. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  32. ↑ The World Factbook Archiválva 2016. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  33. ↑ The World Factbook Archiválva 2012. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  34. ↑ The World Factbook Archiválva 2018. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  35. ↑ The World Factbook Archiválva 2016. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  36. ↑ The World Factbook Archiválva 2018. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  37. ↑ The World Factbook Archiválva 2019. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  38. ↑ The World Factbook Archiválva 2012. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  39. ↑ Botswana Archiválva 2012. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov (2007-09-14). Retrieved on 2013-07-28.
  40. ↑ Lesotho. State.gov (2007-09-14). Retrieved on 2013-07-28.
  41. ↑ Namibia Archiválva 2012. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov (2010-11-17). Retrieved on 2013-07-28.
  42. ↑ The World Factbook Archiválva 2020. június 21-i dátummal a Wayback Machine-ben. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  43. ↑ United Nations High Commissioner for Refugees: Refworld - 2008 Report on International Religious Freedom - Swaziland. Refworld. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  44. ↑ Zimbabwe. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  45. ↑ Benin. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  46. ↑ Burkina Faso. U.S. Department of State. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  47. ↑ Cape Verde. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  48. ↑ The World Factbook. [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  49. ↑ Gambia, The. U.S. Department of State. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  50. ↑ 2010 Population and Housing Census. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  51. ↑ Guinea. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  52. ↑ Guinea-Bissau. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  53. ↑ International Religious Freedom Report 2010: Liberia. United States Department of State, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  54. ↑ Mali. U.S. Department of State. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  55. ↑ Mauritania. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  56. ↑ Niger. U.S. Department of State. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  57. ↑ Religions. BBC News. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  58. ↑ The World Factbook. [2020. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  59. ↑ Sierra Leone. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  60. ↑ Togo Archiválva 2020. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben\. CIA – The World Factbook. Cia.gov.

Megjegyzés szerkesztés

  1. ↑ egymástól igen eltérő felmérések készültek

Források szerkesztés

  • dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • dr. Hunyadi László: A világ vallásföldrajza, 1995
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975
  • U.S. Department of State
  • CIA World Factbook

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_vallás_Afrikában&oldid=26244384”