Főmenü megnyitása

A mai Afrika élete saját tradíciójának és a gyarmatosítás következményeinek produktuma. Vallásilag a meghatározó tényezők: a keresztény és iszlám misszió és a terjedő szinkretizmus.

A hatalmas afrikai kontinensen többnyire vagy a kereszténység vagy az iszlám vált uralkodóvá bizonyos régiókban. Az új vallásokat viszont gyakran a körülményekhez igazították, s új és jellegzetes afrikai stílussal és tartalommal ruházták fel őket (lásd: Afrikai Intézményesült Egyházak).

Az uralkodó vallások Afrikában
lila: kereszténység ; zöld: iszlám
sárga: hinduizmus ; rózsaszín:törzsi vallások

Általános jellemzésSzerkesztés

Jóllehet nem létezik egységes afrikai vallás, számos kísérlet történt az Afrikában fellelhető vallási jellegzetességek körülhatárolására:[1]

  • Nagy tisztelet övezi a mindenek felett álló legfőbb lényt, aki gyakran az éggel vagy a Nappal áll szoros kapcsolatban, és háttérbe szorítja az összes természetfeletti társát, mint teremtő, mindenható és örökkévaló Isten [2]
  • Nagy hangsúlyt kap Isten bizonyos személyeket és hivatalviselőket inspiráló hatalma
  • A vallásnak fontos szerepe van a társadalmi és kozmikus erők fenntartásában
  • Megfigyelhető az ősök fontossága (lásd: őstisztelet)
  • Átmeneti rítusok tartják fenn a stabilitást és a rendet (az emberi élet nagy átmeneteit jelölő szertartások)
  • Nagy szerepet játszik a mágia és a boszorkányság
  • A szájhagyomány jelentős, a mítoszvilág gazdag és színes tartalmú
  • Hangsúlyos a környezet szent és gyakran sérthetetlen jellege: a természet szinte valamennyi elemének van vallásos tartalma

A vallás része az emberek mindennapi életének. Az áldozati szertartásokat minden fontos alkalomkor elvégzik, amilyen a születés, az avatás és a házasság. Egy esemény sem jár annyi vallási tevékenységgel, mint a halál. Az elmúlás a legnagyobb váltás. Az afrikainak a halállal szemben van a legnagyobb szüksége a vigasztalásra. A temetési szertartás nemcsak azokat a szálakat erősíti, amelyeket minden ember érez maga és az ősök között, hanem megerősíti a családtagok közötti összetartozást is. A temetési rítusok fontos része az ősök szellemének felidézése. [2]

Fekete-Afrika területén igen sok és sokféle titkos társaság működik. Ezek általában a nemzetségi, területi szervezetek felett állnak. Az adott közösség kiváltságos elemeit tömörítik. Céljuk a tagok érdekvédelmén kívül a rend fenntartása, az igazságszolgáltatás, olykor a hatalom megszerzése. A társaságokba a belépés feltételekhez van kötve (életkor, vagyon stb.), és avatási szertartás keretében zajlik. E társaságok közös jellemzője a titkosság, amelynek megsértése esetleg halállal jár. Gyakran erdők mélyén folynak a titkos szertartások. A szövetségek kultuszainak középpontjában más-más szellem áll, erről nevezik el magukat, ettől kapnak sugalmazást a rend fenntartására, válságos helyzetek megoldására. [2]

Afrika szerte hisznek az ómenekben, a szellemvilágtól jövő jósjelekben. Ezek helyes értelmezésével a bajokat el lehet kerülni, meg lehet tudni a jövendőt is. Sokféle jósjelet ismernek, amelyből következtetéseket lehet levonni: a csillagok állásából, a vízből, álomképekből stb. Jóslással hivatásos jósok és a szellemek által megszállt személyek foglalkoznak. [2]

A különböző ártalmak (pl. szemmel verés) ellen elsősorban amulettel, fétissel (a bennük levő varázserő által) védekeznek. A bantu népek nagy része szerint senki nem hal meg természetes halállal. Minden betegségben és balesetben egy boszorkány vagy varázsló tette van benne. [2]

Szerte a kontinensen ismerik a termékenység- vagy a földistennő fogalmát, aki biztosítja a termést, a gyermekáldást stb. [2]

Fekete-Afrika jelenleg átmeneti állapotban van vallási helyzetét tekintve. A keresztény és iszlám hittérítés, a nyugati technikai kultúra és szekularizáció, valamint az ateista propaganda váltotta ki ezt az állapotot. [2]

Az afrikai fiatalok többsége ma már városlakó. A városba település sokszor "talajvesztéssel" jár. Megszűnik a törzsi, közösségi kapcsolat. Lakás- és családproblémák lépnek fel. Az afrikai városokban is mindinkább eluralkodik a korrupt szellem, a meggazdagodás lidércfénye. Ha valaki meg is marad a jó úton, kevésnek érzi a falun kapott vallási ismereteket. Még problematikusabbá válnak a régi hagyományok. A városi lakos próbál afrikai maradni, de nem tudja hogyan, hisz egész környezete mesterséges, idegen értékrendszer uralkodik benne. [3]

KereszténységSzerkesztés

 
Római katolikus székesegyház Lubumbashiban (Kongói Dem. Közt.)

Észak-Afrikában az 1. században jelent meg, majd a 2-4. század között vert erős gyökeret a kereszténység (lásd: ókeresztény egyház), de a 7-8. században csaknem mindenhol kiszorította az iszlám (az egyiptomi és etióp vallási "szigetek" kivételével), amely a 9. századtól kezdve behatolt a kontinens belső területére és Kelet-Afrikába is.[3]

A kereszténység a 16. században nagyobb arányú missziós tevékenységbe kezdett, amely a 19. században vett újabb lendületet. A földrész déli felén ma többségben vannak, számuk évente 3-4%-kal növekszik.[3] Az afrikai országok függetlenné válása után különösen a katolikus egyház növekedése gyorsult fel.[3]

A kereszténység térhódításában nem csekély szerepet játszanak Fekete-Afrika területén az ún. bennszülött "független egyházak", amelyek ugyan keresztény talajból nőttek ki, de nagymértékben alkalmazkodtak a sajátos afrikai környezethez (szinkretizmus). A régi törzsi vallás beszüremkedése a kereszténységbe elsősorban az Afrikai Intézményesült Egyházakban történik. Ezek gyakran megszállott, prófétikus igehirdetők vezetése alatt állnak. Követőik száma meghaladja az 50 millió főt.

Ma az afrikai keresztények nagyszámú egyházhoz tartoznak. 2000-ben kb. 380 millió keresztény volt, az összlakosság kb. 43-46%-a,[megj. 1] ebből kb. 150 millió volt pünkösdi vagy karizmatikus keresztény.[3][4][5] Nagyarányú növekedést mutatnak a hetednapi adventisták és a Jehova tanúi is.

IszlámSzerkesztés

 
Touba Nagy Mecsete, Szenegál

Észak-Afrikában az iszlám az uralkodó vallás és a Szaharától északra fekvő államokban a keresztények csak megtűrt kisebbséget alkotnak. Az évszázadok folyamán kialakult az együttélés formája: a keresztények tudják, mennyiben gyakorolhatják "kifelé" is vallásukat, hol találkoznak korlátokkal.

Ma mintegy 300 millió muzulmán hívő él Afrikában, a kontinens össznépességének kb. 41-43%-a.[3][6] A muszlimok csaknem fele a Szaharától délre fekvő országokban él.[3]

Fekete-Afrikában a keresztények és muszlimok viszonya általában zavartalanabb. A függetlenségi harcok folyamán mindkét csoport tudatára ébredt, hogy függetleníteni kell magukat az idegenektől. A "fekete muzulmánok" ezért bizonyos tartózkodással viseltetnek északi, arab hitsorsosaik iránt. Az utóbbi időben azonban érezhetőbbé vált az iszlám újraébredése. Sok adomány érkezik a Közel-Keletről a mecsetek, korániskolák alapítására. Az iszlám hithirdetői éppúgy szeretnék megnyerni maguknak Afrika animista csoportjait, mint a keresztények.[3]

Hagyományos vallásokSzerkesztés

 
Shona törzsi gyógyító Zimbabwéban

Eredetileg animista törzsi vallások léteztek csak Afrikában. A különböző fejlettségi fokon álló vadász, állattenyésztő vagy földművelő népek vallásában szerepel egyfajta hit a teremtő istenségben (a Nagy Úrban).[3]

A hagyományos vallások hívei hisznek különféle szellemi erőkben, amelyek hatással vannak az emberekre. Közös vonásuk még az ősök tisztelete, a totemizmus és fetisizmus.[3]

Vallásföldrajzi régiókSzerkesztés

Észak-AfrikaSzerkesztés

Észak-Afrika vallási tekintetben egységes régió: a lakosság zöme az iszlám szunnita irányzatának követője (90-99%).[3] Az iszlám előtti kereszténység máig megmaradt Egyiptomban, ahol a lakosság 8-10%-a keresztény (zömmel a kopt egyház híve). Minden országban él keresztény kisebbség (átlagban 1-2%). Közülük a legtöbb katolikus, de vannak ortodox és protestáns felekezethez tartozók is.[3]

Északkelet-AfrikaSzerkesztés

Északkelet-Afrika etnikai szempontból átmenetet képez Fehér- és Fekete-Afrika között. Dzsibutiben és Szomáliában túlnyomórészt muszlimok élnek; Eritreában a lakosság kb. fele, Etiópiában a lakosság kb. 1/3-a az iszlám híve.

Kelet-AfrikaSzerkesztés

Kelet-Afrika területe etnikai szempontból a bantu és nilóta népek érintkezési területe. Rajtuk kívül kusita népek, szudáni feketék, arabok, indiaiak, európaiak is élnek itt. A régió etnikai heterogenitását tükrözi a vallási megoszlás is. A törzsi vallások híveinek aránya rohamosan csökken. A bevándorolt indiaiak zöme hindu, kisebb részben muszlim vagy keresztény. Madagaszkáron a lakosság mintegy fele még mindig a hagyományos törzsi vallások követője (sokan csak névlegesen keresztények).

Nyugat-AfrikaSzerkesztés

Nyugat-Afrika területéhez mintegy 16 ország tartozik. A túlnyomórészt a guineai nyelvcsoport tartozó fekete lakosság vallási szempontból a hagyományos törzsi vallások, valamint a középkor óta az északról terjedő iszlám és a hittérítők révén délről terjedő kereszténység között oszlik meg. Feltételezhető, hogy hamarosan a kereszténység és az iszlám fog osztozni Nyugat-Afrika teljes lakosságán.

A törzsi vallások hívei a lakosság jelentős részét teszik még ki Togóban, Beninben, Sierra Leonéban, Elefántcsontparton, Bissau-Guineában, Libériában.

Egyenlítői-AfrikaSzerkesztés

Közép-Afrika területének lakói északon főleg a szudáni nyelvcsoporthoz tartozó törzsek, délen főleg bantuk. A kereszténység és az iszlám terjedése következtében a törzsi vallások követőinek szám itt is egyre fogy. Terjednek ugyanakkor a különböző bennszülött keresztény szekták, "független egyházak". Az iszlám főleg északon terjedt el.

Dél-AfrikaSzerkesztés

Dél-Afrika a Kongó-medencétől délre fekvő területe; többnyire bantuk lakják, a fehérek száma csak a Dél-afrikai Köztársaságban jelentősebb.

A törzsi vallások követői az utóbbi évtizedekben nagy számban tértek át a keresztény hitre, de még mindig jelentős kisebbséget alkotnak e hagyományos vallások.

OrszágonkéntSzerkesztés

 
A Nagy Mecset Sokodéban, Togóban
 
Keresztény templom Dodomában, Tanzániában
 
Emberek egy esküvőn egy templom előtt a Kongói Dem. Közt.-ban
Afrika országainak vallása a lakosság százaléka alapján (sok esetben becslés 2010-2012 körül)
ország
(zárójelben az adatforrás)
régió keresztény muszlim hagyományos
vallású
  Angola[7] Közép-Afrika 95 0.5 4.5
  Csád[8] Közép-Afrika 44.1 52.1 3.8
  Egyenlítői-Guinea[9] Közép-Afrika 93 1 6
  Gabon[10] Közép-Afrika 73 10 17
  Kamerun[11] Közép-Afrika 69.2 20.9 9.9
  Közép-afrikai Köztársaság[12] Közép-Afrika 80.3 10.1 9.6
  Kongói Demokratikus Köztársaság[13] Közép-Afrika 95.8 1.5 2.7
  Kongói Köztársaság[13] Közép-Afrika 85.9 1.2 12.9
  São Tomé és Príncipe[14] Közép-Afrika 97 2 1
  Burundi[15] Kelet-Afrika 75 5 20
  Comore-szigetek[16] Kelet-Afrika 2 98 0
  Kenya[17] Kelet-Afrika 78 10 12
  Madagaszkár[18] Kelet-Afrika 41 7 52
  Malawi[19] Kelet-Afrika 79.9 12.8 7.3
  Mauritius[20] Kelet-Afrika 32.2 16.6 51.2
  Mayotte[21] Kelet-Afrika 3 97 0
  Mozambik[22] Kelet-Afrika 56.1 17.9 26
  Réunion[23] Kelet-Afrika 84.9 2.1 13
  Ruanda[24] Kelet-Afrika 93.6 4.6 1.8
  Seychelle-szigetek[25] Kelet-Afrika 93.1 1.1 5.8
  Dél-Szudán[13] Kelet-Afrika 60.5 6.2 32.9
  Tanzánia[26] Kelet-Afrika 61.4 35.2 1.8
  Uganda[27] Kelet-Afrika 84 12 4
  Zambia[28] Kelet-Afrika 87 1 12
  Dzsibuti[29] Afrikai szarv 6 94 0
  Eritrea[30] Afrikai szarv 49 47 2
  Etiópia[31] Afrikai szarv 62.8 33.9 3.3
  Szomália[32] Afrikai szarv 0.2 99.8 0
  Algéria[33] Észak-Afrika 1 99 0
  Egyiptom[34] Észak-Afrika 10 90 0
  Líbia[35] Észak-Afrika 2.7 96.6 1
  Marokkó[36] Észak-Afrika 0.9 99.0 0
  Szudán[37] Észak-Afrika 3 97 0
  Tunézia[38] Észak-Afrika 1 98 1
  Botswana[39] Dél-Afrika 71.6 0.3 28.1
  Lesotho[40] Dél-Afrika 90 0 10
  Namíbia[41] Dél-Afrika 90 0 10
  Dél-afrikai Köztársaság[42] Dél-Afrika 79.7 1.5 18.9
  Szváziföld[43] Dél-Afrika 90 1 9
  Zimbabwe[44] Dél-Afrika 84 1 15
  Benin[45] Nyugat-Afrika 42.8 24.4 32.8
  Burkina Faso[46] Nyugat-Afrika 29.9 61 16
  Zöld-foki Köztársaság[47] Nyugat-Afrika 85 1.8 0.2
  Elefántcsontpart[48] Nyugat-Afrika 45.7 40.2 12.8
  Gambia[49] Nyugat-Afrika 9 90 1
  Ghána[50] Nyugat-Afrika 71.2 17.6 11.2
  Guinea[51] Nyugat-Afrika 10 85 5
  Bissau-Guinea[52] Nyugat-Afrika 30 45 20
  Libéria[53] Nyugat-Afrika 85.5 12.2 2.2
  Mali[54] Nyugat-Afrika 5 90 5
  Mauritánia[55] Nyugat-Afrika 0.1 99.9 0
  Niger[56] Nyugat-Afrika 10 80 <10
  Nigéria[57] Nyugat-Afrika 49.1 50.5 1.4
  Szenegál[58] Nyugat-Afrika 5 94 1
  Sierra Leone[59] Nyugat-Afrika 10 60 30
  Togo[60] Nyugat-Afrika 29 20 51

JegyzetekSzerkesztés

  1. Akadémiai Kiadó: Világvallások → afrikai vallás
  2. a b c d e f g Hunyadi László: A világ vallásföldrajza
  3. a b c d e f g h i j k l Hunyadi László: Az emberiség vallásai
  4. Gospel Riches, Africa's rapid embrace of prosperity Pentecostalism provokes concern and hope", Christianity Today, July 2007
  5. Encyclopædia Britannica. Britannica Book of the Year 2003. Encyclopædia Britannica, (2003) ISBN 9780852299562 p.306
  6. http://www.bellbookandcandlepublications.com/greenwoodsvillage/gor/islam.php
  7. Angola. State.gov. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  8. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  9. Equatorial Guinea. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  10. Gabon. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  11. Cameroon. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  12. [1] Archiválva 2010. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  13. a b c Global Religious Landscape Table - Percent of Population - Pew Forum on Religion & Public Life. Features.pewforum.org (2012-12-18). Retrieved on 2013-07-28.
  14. Sao Tome and Principe. State.gov, 2010. november 17. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  15. Burundi. State.gov, 2010. november 17. [2010. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  16. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  17. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  18. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  19. Malawi. State.gov, 2007. szeptember 14. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  20. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  21. CIA – The World Factbook. Cia.gov. [2012. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  22. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  23. Welcome religiousintelligence.co.uk – BlueHost.com. Religiousintelligence.co.uk. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  24. Rwanda. State.gov. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  25. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2012. augusztus 15.)
  26. The World Fact Book: Tanzania. (Hozzáférés: 2014. január 26.)
  27. http://www.ubos.org/onlinefiles/uploads/ubos/pdf%20documents/2002%20Census%20Final%20Reportdoc.pdf
  28. Zambia Archiválva 2012. január 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  29. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  30. http://www.eritrea.be/old/eritrea-religions.htm
  31. [2] Archiválva 2010. december 10-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  32. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  33. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  34. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  35. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  36. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  37. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  38. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  39. Botswana Archiválva 2012. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov (2007-09-14). Retrieved on 2013-07-28.
  40. Lesotho. State.gov (2007-09-14). Retrieved on 2013-07-28.
  41. Namibia Archiválva 2012. január 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. State.gov (2010-11-17). Retrieved on 2013-07-28.
  42. The World Factbook. Cia.gov. Retrieved on 2013-07-28.
  43. United Nations High Commissioner for Refugees: Refworld - 2008 Report on International Religious Freedom - Swaziland. Refworld. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  44. Zimbabwe. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  45. Benin. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  46. Burkina Faso. U.S. Department of State. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  47. Cape Verde. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  48. The World Factbook. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  49. Gambia, The. U.S. Department of State. [2012. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  50. 2010 Population and Housing Census. [2013. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  51. Guinea. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  52. Guinea-Bissau. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  53. International Religious Freedom Report 2010: Liberia. United States Department of State, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  54. Mali. U.S. Department of State. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  55. Mauritania. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  56. Niger. U.S. Department of State. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  57. Religions. BBC News. (Hozzáférés: 2015. január 24.)
  58. The World Factbook. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  59. Sierra Leone. U.S. Department of State. [2012. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 13.)
  60. Togo\. CIA – The World Factbook. Cia.gov.

MegjegyzésSzerkesztés

  1. egymástól igen eltérő felmérések készültek

ForrásokSzerkesztés

  • dr. Hunyadi László: Az emberiség vallásai, 1998
  • dr. Hunyadi László: A világ vallásföldrajza, 1995
  • Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
  • Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon, 1975

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés