Főmenü megnyitása

Péter György (közgazdász, 1903–1969)

közgaszdász

Péter (Pikler) György (Budapest, 1903. március 30. – Budapest, 1969. január 4.) matematikus, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a közgazdaságtudományok doktora (1967). A reformközgazdászok közé tartozott. 1948-tól 1968-ig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Péter György
Született Pikler György
1903. március 30.
Budapest
Elhunyt 1969. január 4. (65 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Házastársa Pikler Emmi
Foglalkozása matematikus, közgazdász
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Hivatali idő
1948 1969
Előd Elekes Dezső
Utód Huszár István

Testvére, Ferenc: mérnök; felesége: Pikler Emmi: orvos, írónő; gyermekei: Tardos Anna, Pikler Éva, Péter József, Péter János.[2]

Péter György kiemelkedő szereplője volt a legújabb kori magyar történelemnek, aki sorsával egy meghatározott kelet-közép-európai értelmisége magatartást mintázott meg. Tragikus sorsa a történelmi kudarc ellenére, és tán éppen ezért: emlékezésre és elemzésre méltó.
– Hegedűs B. András[3]

ÉleteSzerkesztés

1903. március 30-án Budapesten született. Apja Pikler J. Gyula orvos és szociológus, aki 1887-től a fővárosi Statisztikai Hivatalban dolgozott, annak 1906-tól 1917-ig aligazgatója volt.

Pikler György Bécsben találkozott Emilie Madeleine Reichhel, akivel 1930-ban összeházasodtak, majd Triesztbe (Olaszország) költöztek. A férj ekkor középiskolai matematikatanárként dolgozott.

1932-től részt vett a munkásmozgalomban, 1935-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja. 1936-ban letartóztatták és 15 évi fegyházra ítélték. A második világháború végéig, kilenc évig börtönben és koncentrációs táborban volt.

1945 után Szegeden alpolgármester és városi tanácsos, majd 1948-ig Budapesten az Országos Társadalombiztosítási Intézet vezérigazgatója lett. 1948-ban megbízták a Központi Statisztikai Hivatal irányításával.

1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre.

Az 1956-os forradalom után revizionistának tekintették, de nem váltották le. 1963-tól Nyers Rezső munkatársa a gazdasági mechanizmus reformjában.

1964-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Homályos érmecsempészési ügybe keverték, s bár bűncselekményt nem követett el, 1968. decemberében őrizetbe vették. Ekkor szívproblémákkal a Belügyminisztérium kórházában tartották fogva, ott hunyt el tragikus körülmények között, állítólag öngyilkos lett.[4][5]

Péter György a temetetlen halottak közé tartozik, aki – noha 1969-ben halt meg – nem kapta meg az intellektuális és erkölcsi végtisztességet.
– Kornai János[6]

A Központi Statisztikai Hivatal vezetőjekéntSzerkesztés

Péter György nevéhez fűződik a KSH átszervezése, a korábbi statisztikai szemlélet és gyakorlat megváltoztatása. Hivatali tevékenysége során első nagy feladata az 1949. évi népszámlálás végrehajtása volt. Az 1960. évi népszámlálásnak már az előkészítése és a végrehajtása is az ő vezetésével történt. Ennek a népszámlálásnak a szervezési, végrehajtási és feldolgozási tervei az 1970. és 1980. évi népszámlálási programok kidolgozásához is alapul szolgáltak.

Vezetői tevékenységének első éveiben kifejlesztette a központi tervgazdálkodás és tervutasításos irányítási rendszer statisztikai bázisát, az államosított vállalatok gazdasági tevékenységének teljes körű, gyakori és részletes megfigyelését az iparban és a gazdaság többi termelő ágazatában.

Irányításával került sor a nemzetijövedelem-számítás megszervezésére, majd később egy tágabb koncepciójú népgazdasági mérlegrendszer bevezetésére, amely az anyagi termelés mellett a szolgáltatásokat is felölelte, és felépítése folytán alkalmas volt többirányú nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is.

Az életszínvonal-számítások továbbfejlesztését jelentette ebben az időszakban a lakosságon belüli jövedelmi különbségek rendszeres bemutatása, valamint a már 1949-ben megindított háztartás-statisztika.

Jelentős hangsúlyt helyezett az elemző értékelésekre, amelyek a társadalmi-gazdasági folyamatok problematikus kérdéseit vizsgálták. Támogatta a részvételt a különböző nemzetközi statisztikai tudományos intézményekben és munkálatokban, így a lakosság fogyasztásának országok közötti összehasonlításában.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökeként felismerte az ötvenes években keletkezett gazdasági problémákat, és hamarosan közzétette gondolatait a Társadalmi Szemlében. A Közgazdasági Szemlében pedig összegezve megfogalmazta, hogy olyan gazdasági rendszerre van szükség, amely a vállalatok önállóságára és felelősségére épít. Később eljutott a tényleges nyereségérdekeltség és a piac szerepének a felismeréséhez is.

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Általános statisztika (egyetemi tankönyv, Budapest, 1952)
  • A szocialista statisztikáról (Rédei Jenővel, Budapest, 1954)
  • A gazdaságosság és a jövedelmezőség jelentősége a tervgazdálkodásban (Budapest, 1956)

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. MTV - Modern képmesék
  3. Hegedűs B. András az Egy reformközgazdász emlékére - Péter György (1903-1969) című kötet társszerzője.
  4. Ki kicsoda Magyarországon? (allamszocializmus.lapunk.hu)
  5. Kronológia – 1969
  6. Kornai János az Egy reformközgazdász emlékére – Péter György (1903–1969) című kötet társszerzője.
  7. Egy reformközgazdász emlékére című könyv adatai.
  8. Recenzió: Egy reformközgazdász emlékére

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés