Főmenü megnyitása

Zalai Ernő (Budapest, 1943. augusztus 5. –) Széchenyi-díjas magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1988 és 1991 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tantervi reformért és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese.

Zalai Ernő
Erno Zalai.jpg
Született 1943. augusztus 5. (76 éves)
Magyarország Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Kitüntetései Széchenyi-díj (2012)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalai Ernő témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

1961-ben érettségizett a jászberényi Lehel vezér Gimnáziumban, majd felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) terv-matematika szakára, ahol 1966-ban szerzett közgazdász diplomát. 1969-ben szerzett „Sub Auspiciis Rei Publicae popularis” kitüntetéssel, az Elnöki Tanács által adományozott aranygyűrűvel egyetemi doktorátust.

Diplomájának megszerzése után az egyetemen maradt és a népgazdasági tervezés tanszék oktatója lett. Végigjárta az oktatói ranglétrát, 1981-ben kapott docensi kinevezést. 1979-ben a kvantitatív közgazdaságtan intézeti tanszék vezetője lett, mely tisztséget 1992-ig töltötte be. 1984-ben kinevezték az egyetem Makrotervezési és -modellezési intézetének igazgatójává.

1986 és 1988 között – Csáki Csaba akkori rektorral közösen – az egyetem képzéskorszerűsítési reformjának irányítója, amelyet 1988-ban vezettek be, előbb csak az MKKE-n, majd országosan. Kétszintű tantervi reformjuk mind tartalmában, mind szerkezetében egy vegyes piacgazdaság igényeihez és a nemzetközi követelményekhez igazította a hazai közgazdászképzést. 1988 és 1991 között az MKKE tantervi reformért és nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese volt.

1988-ban egyetemi tanári, majd 1992-ben tanszékvezetői kinevezést kapott az egyetem Matematikai közgazdaságtan és ökonometria tanszékre, illetve 2003-ban Matematikai közgazdaságtan és gazdaságelemzés-re átnevezett tanszékre, amelynek jelenleg is vezetője. 1998 és 2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

Számos külföldi egyetemen volt vendégkutató vagy vendégprofesszor (1971–1972 Carnegie-Mellon Egyetem, Pittsburgh, Ford-ösztöndíj; 1977–1978 Duquesne Egyetem, Pittsburgh; 1981–1984 Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet, Laxenburg, Ausztria; 1991 Texasi Egyetem, Austin). Az 1980-as évek végén ENSZ-, illetve Világbank-szakértőként dolgozott Ghánában, valamint Kínában.

1981-ben védte meg a közgazdaság-tudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését. 1994 és 1997 között az MTA választott közgyűlési képviselője volt, 1998-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2004-ben rendes tagjává. Már korábban az MTA IX. Osztály Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja lett, 1996 és 2002 között elnöke is volt. 2001 óta az MTA IX. Osztály összevont Gazdaságtudományi Bizottságának elnöke, 2004-től az MTA Bolyai Kuratóriumának tagja.

1992-től 2009-ig az Egyetemi Doktori Tanács alapító elnöke, majd több ciklusban elnöke, 1996 és 2007 között az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ODHT), majd ODT elnökhelyettese, a 2008-as évben az ODT elnöke volt. 2001–2003 években a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) Közgazdaságtudományi Szakbizottságának társelnöke, 2004 és 2006 között a Szakbizottság elnöke, illetve a MAB Plénum tagja is lett.

A Public Administration and Development, a Közgazdasági Szemle, a Szigma, a Tervgazdasági Fórum, az AULA: Society and Economy és az Egyetemi Szemle című szakfolyóiratok szerkesztőbizottságaiban is részt vett.

Kutatási területei a matematikai közgazdaságtan, a klasszikus közgazdaságtan modern megközelítése, mikroökonómia, makrogazdasági modellezés és elemzés.

CsaládjaSzerkesztés

Nős, felesége Korchma Ildikó, házasságukból egy leány- (Enikő), illetve két fiúgyermekük (Csaba és Levente) született.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Főbb publikációiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Fixpont és egyensúly a gazdasági modellekben (Hegedűs Miklóssal, 1978)
  • Matematikai módszerek a népgazdasági tervezésben; MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet, Bp., 1979
  • Munkaérték és sajátérték. Adalékok az értéknagyság elemzéséhez; Akadémiai, Bp., 1988 (Közgazdasági értekezések)
  • Bevezetés a matematikai közgazdaságtanba (1989)
  • Matematikai közgazdaságtan. A korszerű mikroökonómiai elemzés klasszikus és neoklasszikus szemléletű modelljei; KJK-Kerszöv, Bp., 2000
  • Neumann János: klasszikus vagy neoklasszikus?; MTA, Bp., 2000 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Reducibilitás és egyensúly Leontief- és Neumann-típusú stacionárius modellekben; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)

Szerkesztett kötetekSzerkesztés

  • Népgazdasági tervezés és irányítás; szerk. Kovács Géza, Paizs János, Zalai Ernő; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1969
  • General Equilibrium Modelling and Economic Policy Analysis (társszerk., 1989)
  • Back to a Market Economy (társszerk., 1999)

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)

ForrásokSzerkesztés