Főmenü megnyitása

Forintos Győző

magyar sakkozó, nemzetközi nagymester

Forintos Győző (Budapest, 1935. július 30. – Budapest, 2018. december 5.[5]) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, sakkolimpián csapatban kétszeres ezüst- és bronz-, egyéniben aranyérmes; magyar bajnok, háromszoros Budapest-bajnok, nemzetközi versenybíró, sakk szakíró, edző, sportvezető.

Forintos Győző
Forintos Győző (1996)
Forintos Győző (1996)
Személyes adatok
Születési dátum 1935. július 30.
Születési hely Budapest
Halálozási dátum 2018. december 5. (83 évesen)
Halálozási hely Budapest
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi nagymester (1974.)
Élő-pontszám 2317 (2010. július óta)
Legmagasabb Élő-pontszám 2500 (1971 január)[1]
2605 (1971 augusztus)[2]
Legmagasabb ranglista 73. (1971 január)[3]
65. (1971 június)[4]
magyar 4.

A Wikimédia Commons tartalmaz Forintos Győző témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Sakk
Sakkolimpia
arany
1958, München
egyéni
bronz
1966, Havanna
csapat
ezüst
1970, Siegen
csapat
ezüst
1972, Szkopje
csapat
Sakkcsapat Európa-bajnokság
bronz
1961, Oberhausen
csapat
bronz
1961, Oberhausen
egyéni
bronz
1965, Hamburg
csapat
arany
1965, Hamburg
egyéni
ezüst
1970, Kapfenberg
csapat
arany
1970, Kapfenberg
egyéni
bronz
1973, Bath
csapat
ezüst
1973, Bath
egyéni

ÉleteSzerkesztés

Ötéves korában a bátyjától tanult meg sakkozni, 10 évesen, 1945-ben már első versenyét nyerte a felnőttek között. (A díj egy pár cipő volt!) Iskoláit Pestlőrincen végezte, és még középiskolásként megnyerte Budapest közel 400 résztvevős villámbajnokságát.

A Pestlőrinci Akaratban, a Kispesti Vasasban, majd a Kistext csapatában kezdett versenyszerűen sakkozni. 1954-ben szerezte meg a sakkmesteri címet. 1953-ban nyert felvételt az egyetemre, és az egyetemi évek alatt a Haladás NB I-es gárdájában játszott az első táblán, az akkor idők legjobbjai ellen, mint Szabó László, Barcza Gedeon, Asztalos Lajos. Később, több mint 40 évig a Vörös Meteor, illetve annak jogutódai, az MTK-VM és az MTK versenyzője volt, majd 2000-től a Hajdúszoboszló NB I-es csapatát erősítette.

Végzettségét tekintve közgazdász, 1957-ben végezte el a Közgazdasági Egyetem Külkereskedelmi szakát, majd a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatnál kezdett dolgozni. Munkahelyén segítették a sakkpályafutásában, de 1969-ben választás elé állították, mert felajánlották neki az ausztráliai kirendeltség vezetését, amit nem fogadott el, és inkább a sakkot választotta.

1964-ben nősült meg. Felesége családjában is mindenki sakkozott. Apósa Pauncz Miklós lelkesen intézte a klub ügyeit, akinek halála után rendszeresen megrendezték a Pauncz Miklós sakk-bridzs emlékversenyt. Lánya, Gyöngyvér, szintén sakkozó, aki az angol-francia nagymester Anthony Kosten felesége.

Sakkozói pályafutásaSzerkesztés

Először 19 évesen, 1954-ben került be a magyar bajnokság döntőjébe. 1968/69-ben két pont előnnyel a második helyezett Portisch Lajos, és négy pont előnnyel a harmadik helyen végzettek előtt magyar bajnoki címet szerzett.[6] Egy évvel később a második helyet szerezte meg Dely Péter mögött.

1963-ban lett nemzetközi mester és 1974-ben szerezte meg a nemzetközi nagymester címet.[7]

Egyéni versenyen utoljára 2002-ben vett részt, ezt követően már csak csapatban játszott. 2010. július óta nem játszott a FIDE által nyilvántartott játszmát. Ekkori utolsó Élő-pontszáma 2317. Legmagasabb pontszáma a FIDE szerint 2500, amelyet 1971. januárban ért el, ekkor a világranglistán a 73., a magyar ranglistán a 4. helyen állt.[8] A chessmetrics.com számításai szerint a legmagasabb pontértéke 2605 volt 1971. augusztusban, és a legjobb helyezése a világranglistán a 65. volt, 1971. júniusban.[4]

1994 óta nemzetközi versenybíró.

Sikeresebb tanítványai: Kállai Gábor nemzetközi nagymester, Daniel King nemzetközi nagymester (Anglia)

Tanácsadója és szekundánsa volt 1980-ig két világbajnoki ciklusban Portisch Lajosnak, aki ekkor jut legtovább a párosmeccsek során, az első négy közé mindkét esetben.

1983-1984-ben a magyar sakkválogatott szövetségi kapitánya volt. 1986-ban a kuvaiti válogatott mellett volt tréner.

CsapateredményeiSzerkesztés

Hat sakkolimpián (1958, 1964, 1966, 1970, 1972, 1974) vett részt a magyar válogatott tagjaként, amelyeken két ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett. Egyéniben a legjobb teljesítményt 1958-ban nyújtotta, amikor 13 játszmából 10,5 ponttal (80,1%) egyéni aranyérmet szerzett.[9]

A sakkcsapat Európa-bajnokságokon négy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, és minden alkalommal érmet szerzett: 1961, 1965 és 1973-ban bronzérmet, 1970-ben ezüstérmet. Egyénileg 1965-ben és 1970-ben tábláján a mezőny legjobbja, 1973-ban a 2., 1961-ben a 3. legjobb eredményt jegyezte.[10]

1955 és 1961 között hét alkalommal volt tagja a magyar egyetemi-főiskolai válogatottnak a főiskolai világbajnokságokon, amelyeken egy ezüst, két bronzérmet, valamint egy 4., egy 5. és egy 6. helyet szereztek meg. Egyéniben a legjobb eredményét 1959-ben érte el, amikor a mezőny legjobbja volt.[11]

Kiemelkedő versenyeredményeiSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1968)[12]
  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1972) a szkopjei sakkolimpián szerzett ezüstéremért[13]
  • Pakson olimpiai emlékmű őrzi nevét[14]

Szakírói munkásságaSzerkesztés

Haág Ervinnel közösen két nagy sikerű könyvet is írt, amelyeket angolra és németre is lefordítottak. Rendszeresen jelentek meg cikkei, elemzései a Magyar Sakkélet című folyóiratban, valamint más magyar és külföldi szakfolyóiratokban, napilapokban. Több alkalommal szerepelt a televízióban elemzőként, kommentátorként, legtöbbször hazai földön, néhányszor a volt Szovjetunióban, és 1978-ban a BBC „Master Game” sakkprogramjában (Bristol, Anglia).

Folyóiratokban megjelent cikkeit az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer adatbázisa tartalmazza.

KönyveiSzerkesztés

  • Forintos Győző-Haág Ervin: Orosz védelem
    • angolul: Győző Forintos–Ervin Haag: The Petroff defence. Encyclopedia of chess openings: 042-043. Informator: E 13a/b/c; Batsford, London, 1983 (Batsford library of tournament openings); utánnyomás az USA-ban és Kanadában
    • németül: Gyözö Forintos–Ervin Haag: Russische Verteidigung. Enzyklopädie der Schacheröffnungen: C42-43; németre ford. Eva Forintos; Dreier, Mannheim, 1992 ISBN 3-9802574-5-2
  • Forintos Győző-Haág Ervin: Királyindiai védelem 5.Hge2 változata
    • angol nyelven: Easy Guide to 5.Nge2 King's Indian: Winning with the Hungarian attack, Everyman Chess, 2000
  • Sziciliai-védelem, Dely-csel
  • Play the advance French
Fordításai
  • „Sakk! Az első lépéstől a mattig” Daniel King három világnyelven és magyarul Hong Kongban egyidejűleg megjelent könyvének magyar változata (2001), Tessloff és Babilon kiadó. Közös fordítás feleségével, Forintos Évával. ISBN 9639182419 ISBN 9789639182417
  • Garri Kaszparov: Nagy elődeim 2. Euwétől Talig (Közös fordítás Szalay Tiborral), Chess-Press Bt. 2006 ISBN 9632297016

Személyével foglalkozó szakirodalomSzerkesztés

  • Hartston, William R. (1977), "Forintos, Győző", in Golombek, Harry, Golombek's Encyclopedia of Chess, Crown Publishing, p. 120, ISBN 0-517-53146-1
  • Hooper, David and Whyld, Kenneth (1984), The Oxford Companion to Chess, Oxford University, ISBN 0-19-217540-8
  • Sunnucks, Anne (1970), The Encyclopaedia of Chess, St. Martin's Press, p. 140, ISBN 0709146973 LCCN 78106371
  • Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 433. — 100 000 экз. — ISBN 5-85270-005-3

Nevezetes játszmáiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A FIDE számításai szerint FIDE Rating History: Forintos, Gyozo V. (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  2. A chessmetrics.com számításai szerint: Chessmetrics Player Profile: Gyözö Forintos (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  3. A FIDE nyilvántartása szerint: FIDE Rating History: Forintos, Gyozo V. (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  4. a b Chessmetrics Player Profile: Gyözö Forintos (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  5. Forintos Győző (1935–2018). Magyar Sakkszövetség. [2018. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 15.)
  6. Event Details: Hungary (HUN Championship), 1968 (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  7. FIDE Chess Profile (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  8. FIDE Rating History: Forintos, Gyozo V. (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  9. MEN'S CHESS OLYMPIADS (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  10. EUROPEAN MEN'S TEAM CHESS CHAMPIONSHIP (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  11. WORLD STUDENT TEAM CHESS CHAMPIONSHIP (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. július 30.)
  12. (1968. december) „Kiváló és érdemes sportolóink”. Magyar Sakkélet 18 (12), 229. o.  
  13. (1972. november) „Kitüntetések”. Magyar Sakkélet 22 (11), 212. o.  
  14. dr. Németh J.: A világ első Sakkolimpiai Emlékmű avatása Pakson (magyar nyelven). PaksNet online, 2000. október 21. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 30.) Forrás: TMKrónika 2000.11.3.

ForrásokSzerkesztés

A szócikk több információt felhasznált az alábbi publikációkból:

További információkSzerkesztés