Férfi

hímnemű felnőtt ember
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 2.

A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.

Michelangelo Dávid-szobra a fiatal férfi szépségének klasszikus megtestesítője a nyugati művészetben

Jogi értelemben férfi az, akit a külső nemi jellege alapján, születésekor fiúnak (férfinek) anyakönyveztek.

Az ivart meghatározó XY rendszer egy elég jól ismert ivart meghatározó rendszer, a férfi tipikusan az X kromoszómát az anyjától az Y kromoszómát pedig az apjától örököli.

A férfi magzat rendszerint több tesztoszteront és kevesebb ösztrogént termel mint egy női magzat. Ez a két magzat közötti különbség nagyban felelős a pszichológiai különbségekért ami megkülönbözteti a nőt és a férfit.

A pubertás alatt, a hormonok amik a tesztoszteron szint serkentéséért felelnek okozzák a másodlagos nemi tulajdonságok kifejlődését ami tovább növeli a két nem közötti különbséget.

A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a férfiakra jellemző széles váll, keskeny csípő, a mélyebb beszédhang és az arcszőrzet (szakáll). A férfiak átlagos testmagassága 160–180 cm körül van. A férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek a nőknél. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg a 23-ból.

Az embereknél a születendő ember neme a megtermékenyítéstől el van döntve ugyanis ha egy spermium sejt X kromoszómát tartalmaz akkor a születendő ember neme lány (XX), viszont ha Y kromoszómát tartalmaz akkor nagy valószínűséggel fiú (XY). Azokat akiknek ettől eltérő anatómiájuk vagy kromoszóma felépítésük van interszexuálisnak nevezzük.

Az elsődleges nemi tulajdonságok a születéstől kezdve megjelennek és lényegesek a szaporodáshoz. Ez férfiaknál a péniszt és a heréket foglalja magába.

A másodlagos nemi tulajdonságok a következők:

  • Arcszőrzet
  • Mellszőrzet
  • Szélesebb vállak
  • Megduzzadt ádámcsutka
  • Hang ami lényegesebben mélyebb mint egy gyerek vagy egy nő hangja.

Szaporodási szerv

szerkesztés

Egy férfi szaporodási szerve magában foglalja a férfi külső és egy belső nemi szerveit. Külső nemi szerv a pénisz, a férfi húgycső és a herezacskó. Belső nemi szerv a here, a prosztata, a mellékherék, az ondóüreg, az ejakulációs csatorna és a Cowper mirigyek.

A férfi szaporodási szerv feladata az ondó termelés ami spermasejtet tartalmaz hogy tudjon egyesülni egy női petesejttel.

A tudományágat ami a férfi szaporodást vizsgálja andropológiának hívják

 
Apa és gyermeke

Férfiasság

szerkesztés

A férfiasság vagy más néven maszkulinitás olyan tulajdonságok és szerepek összessége, amelyeket tipikusnak, helyénvalónak vagy elvárandónak tartanak a fiúkra és férfiakra nézve. 3–6 éves kor közötti időszak „az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka”. Az egészséges gyermeknevelés ebben az időszakban a biológiai nemmel való pszichikai azonosulást segíti. A férfiasság fogalma történetileg és kulturálisan változó: bár a XIX. század férfiideálja a dandy volt, modern elképzelések szerint nőiesnek mondanánk.[1] A maszkulin normák Ronald F. Levant leírása szerint a "nőiesség elkerülése, visszafogott érzelmek, a szex leválasztása az intimitásról, a teljesítmény és státusz hajszolása, az egyén önmagára támaszkodása, erő, agresszió és homofóbia".[2] Ezek a normák megerősítik a nemi szerepeket azáltal, hogy ezeket a tulajdonságokat csak egy nemhez kötik.[3]

A férfiak és a nők is rendelkezhetnek férfias tulajdonságokkal, illetve viselkedhetnek férfiasan. Androgünnek hívjuk azokat, akik egyszerre rendelkeznek férfias és nőies jegyekkel. Feminista filozófusok szerint ez a nemi kettősség elmoshatja a nemi kategóriákat.[4][5]

Híres férfiak a történelem során

szerkesztés

Ámbár a történelem során általában a férfiak rendelkeztek több hatalommal, magasabb pozíciókkal a társadalmakban (még ha ezt kultúránként sokféle hatás ellensúlyozta is), ma a legtöbb kultúrában a férfi és a jogilag egyenrangú. Mindazonáltal a nemi szerepek miatt a történelem meghatározó személyiségeinek túlnyomó része férfi, ideértve elsősorban a különféle uralkodókat és vezetőket, mint például Julius Caesar, Napóleon Bonaparte, George Washington, Winston Churchill, vagy Vlagyimir Putyin.

  1. Reeser, Todd W.. Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell (2010). ISBN 978-1-4051-6859-5 
  2. Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton (1995). ISBN 978-0452275416 
  3. * Dornan, Jennifer (2004. augusztus 1.). „Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity”. Gender & History 16 (2), 459–475. o. DOI:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x.  
  4. Butler, Judith. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge [1990] (2006). ISBN 9780415389556 
  5. Laurie, Timothy (2014. október 5.). „The ethics of nobody I know: gender and the politics of description”. Qualitative Research Journal 14 (1), 64–78. o. DOI:10.1108/QRJ-03-2014-0011.   Pdf.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Férfi témájú médiaállományokat.