Devizahitel

Devizahitelről akkor beszélhetünk, mikor a hitel felvétele nem az adott ország hivatalos pénznemében történik. A devizahitelek közös tulajdonsága, hogy a hitel folyósítása az adott ország pénznemében történik, azonban a tartozás nyilvántartása devizában van. Különbség lehet két hitel között, hogy a törlesztés devizában (devizahitel), vagy az adott ország pénznemében (devizaalapú hitel) történik.

A devizahitel létjogosultsága és veszélyei

A devizahitelek megszületését az országonként eltérő banki alapkamat szülte meg. Ezáltal ugyanis ha egy olyan külföldi ország devizájában vesz fel valaki hitelt, ahol alacsonyabb az alapkamat, mint a saját országában, akkor a hitel kamatai is alacsonyabbak lehetnek.

A devizahitelek veszélyei pedig az árfolyam ingadozásaiból adódnak. Amennyiben az adott ország pénzneme gyengül a hitel nyilvántartásának devizájához képest, úgy a törlesztőrészlet és a fennálló tartozás is növekszik (természetesen fordított esetben csökkenhet is).

A nagy mennyiségű devizahitel növelheti az adott ország külső függőségét.

Irodalom

Útmutató a beruházási (fejlesztési) devizahitelek elnyeréséhez; szerk. Kardos Péter et a.; OMFB, Bp., 1992
A devizahitelezés nagy kézikönyve; szerk. Lentner Csaba; Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, Bp., 2015
Devizahitel? Tanulmányok, esszék, vitairatok a "speciális banki termék"-ről; szerk. Kiss Zoltán László; Rejtjel, Bp., 2018
Devizahitelezés Magyarországon. A devizahitelezés jogi és közgazdasági elemzése; szerk. Bodzási Balázs; BCE, Bp., 2019

Ez a pénzügyi tárgyú vagy pénznemmel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!