Ferencz Győző (költő)

(1954-) magyar költő, irodalomtörténész, műfordító

Ferencz Győző (Budapest, 1954. április 4. –) József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító.

Ferencz Győző
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele
Született 1954. április 4. (68 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő,
irodalomtörténész,
műfordító
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1973–1978)
Kitüntetései József Attila-díj
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyarangol szakán végezte 19731978 között. 1982-ben bölcsészdoktori, 1997-ben PhD fokozatot szerzett, 2010-ben „habilitált doktor” címet szerzett az irodalomtudományok tudományágában. 2014-ben egyetemi tanárrá nevezték ki.

19781982 között a Jedlik Ányos Gimnázium tanára volt. 1982–1985, illetve 1986–1993 között az Európa Könyvkiadóban dolgozott felelős szerkesztőként. 1985–1986-ban, majd 1993 óta az ELTE BTK Angol-Amerikai Intézetének Anglisztika Tanszékén angol, ír és amerikai költészeti kurzusokat vezet. 2005 és 2009 között tanszékvezető volt. A Modern Angol és Amerikai Irodalom doktori program vezetője. 1980-tól tagja, 1990–1993 között titkára volt a Magyar Tudományos Akadémia Verstani Munkabizottságának. 1988–1992 között a belgiumi Leuvenben megjelenő Phi című nemzetközi költészeti folyóirat magyarországi levelezője volt. 1989–1991 között az Újhold-Évkönyv, 1993–2000 között a Nagyvilág című folyóirat szerkesztőségének tagja volt. 1998–2009 között a Népszabadság című napilap kritikusa volt.

1980 óta a Magyar PEN Club tagja. 1988–2004 között a Magyar Írószövetség tagja volt. 1989-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának. 2004-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották, 2009 óta az Akadémia ügyvezető elnöke. 2008 óta a Szépírók Társaságának tagja. 2012-ben az Academia Europaea tagjává választották. 2012 óta tagja a Budapest Centre for Irish Studies szakmai szervezetnek.

1991-ben, illetve 1995–1996 között az egyesült államokbeli Oberlin College-ban (Ohio) Fulbright-ösztöndíjas volt. 1998–2002 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, posztjáról 2011. április 20-án lemondott, mivel méltánytalannak tartotta, hogy az „ellen-akadémia”, a Magyar Művészeti Akadémia nevesítve bekerült az új Alkotmányba.[1] A tisztségre azonban még ugyanebben az évben, majd 2014-ben újraválasztották.

MűveiSzerkesztés

  • Ha nem lenne semmi nyom (versek, 1981)
  • Omlásveszély (versek, 1989)
  • Két ív (versek, műfordítások, 1993)
  • Gyakorlati verstan – verstani gyakorlatok (tankönyv, 1994, második, javított kiadás: 1995)
  • Magamtól egyre messzebb (válogatott versek, 1997)
  • A költészet mechanikája (tanulmányok, 1997)
  • Hol a költészet mostanában? (esszék, 1999)
  • Alacsony ég alatt (összegyűjtött versek, 2000)
  • Radnóti Miklós élete és költészete (kritikai életrajz, 2005, második, javított és részlegesen bővített kiadás: 2009)
  • Szakadás (versek, 2010)
  • Körvonalak a ködben. Tanulmányok a költészetről (tanulmányok, 2014)
  • Az alany mint tárgy. Kritikák és megemlékezések 1992–2013 (tanulmányok, 2014)
  • Ma reggel eltűnt a világ. Válogatott és új versek; Gondolat, Bp., 2018

MűfordításaiSzerkesztés

  • John Donne: Negatív szerelem (1987)
  • Tony Harrison: V. (2004)
  • Medbh McGuckian: Remembering Seamus Heaney – Emlékezés Seamus Heaney-re (2016)
  • Eiléan Ní Chuilleanáin: Seamus Heaney: The Escape from Thebes – Seamus Heaney: Menekülés Thébából (2018)

Válogatásai, szerkesztései, szöveggondozásaiSzerkesztés

Idegen nyelvenSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Margócsy István: „Ferencz Győző: Ha nem lenne semmi nyom”. In: Margócsy István: Nagyon komoly játékok (1996) 55–59.
  • Lator László: „Mesterlevél – Ferencz Győző költészete”. In: Lator László: Szigettenger (1993) 319–329.
  • Fodor András: „Ferencz Győző kötetterve, 1980 (Ha nem lenne semmi nyom, 1981. Kozmosz)”. In: Fodor András: A révkalauz lámpái (1994) 90–91.
  • Várady Szabolcs: „Rossini és a brazilok (Ferencz Győző: Omlásveszély)”. In: Várady Szabolcs: A rejtett kijárat (2003) 337–342.
  • Takács Ferenc: „Ferencz Győző: Omlásveszély”. Kortárs, 34. évf. 3. sz. (1990) 160-163.
  • Határ Győző: „Ferencz Győző: Omlásveszély”. In: Határ Győző: „Irodalomtörténet” (1992) 62–63.
  • Lator László: „A gondolkodás szépsége (Ferencz Győző: Magamtól egyre messzebb)”. In: Lator László: Kakasfej vagy filozófia? (2000) 172–175.
  • Lator László: „Hogy szól a vers? (Ferencz Győző: A költészet mechanikája)”. In: Lator László: Kakasfej vagy filozófia? (2000) 199–202.
  • Báthori Csaba: „Belül tágasabb (Ferencz Győző: Magamtól egyre messzebb; Ferencz Győző: A költészet mechanikája)”. In: Báthori Csaba: Játék sötéttel (2007) 2. kötet 151–158.
  • Baán Tibor: „»Megoldás több ismeretlenre« – Ferencz Győző: Alacsony ég alatt”. In: Baán Tibor: Szerepválaszok (2004) 231–241.
  • Margócsy István: „Ferencz Győző: Magamtól egyre messzebb”. In: Margócsy István: Hajóvonták találkozása (2003) 53–63.
  • Mesterházi Mónika: „A köztes költő – Ferencz Győző (új) verseiről (Ferencz Győző: Magamtól egyre messzebb)”. Holmi, 10. évf. 4. sz. (1998. április) 581–586.
  • Márton László: „Költőélet, költőhalál (Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete)”. Holmi, 18. évf., 11. sz. (2006. november) 1553–1573.
  • Borbély Szilárd: „Megjegyzések az életszentségről (Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete)”. In: Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai (2008) 117–129. old.
  • Mesterházi Mónika: „Szerepek, hazatérések (Ferencz Győző költészetéről)”. Beszélő, 3. folyam, 13. évf. 7–8. sz. (2008. július–augusztus) 159–162.
  • Jász Attila: „Töretlen ív (Ferencz Győző: Alacsony ég alatt)”. In: Jász Attila: Fürdőkádból a tenger avagy különbségben a hasonlóság (2009) 156–164.
  • Takács Ferenc: „…mert annyit érek én…” (Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete)”. In: Takács Ferenc: Mobilis in Mobile (2008) 108–113.
  • Szlukovényi Katalin: „A kételkedő rigó (Ferencz Győző: Szakadás)” Holmi, 22. évf. 12. sz. (2010. december) 1602–1608.
  • Lator László: „Szakadások, kötődések (Laudáció Ferencz Győzőről)”. Műhely, 34. évf., 1. sz. (2011) 64.
  • Szénási Zoltán: „»szakadások szakadatlan sora« (Ferencz Győző Szakadás című kötetéről)”. Műhely, 35. évf. 1. sz. (2012) 69-70.
  • Alföldy Jenő: „Az önazonosság verse. Ferencz Győző: Fraktál-tudat”. In: Alföldy Jenő: Igézet és magyarázat. Budapest, Magyar Napló, 2012, 358-364.
  • Mesterházi Mónika: „Összetartó szakadások. Ferencz Győző: Szakadás.” Holmi, 24. évf. 9. sz. (2012. szeptember) 1157-1162.

További információkSzerkesztés