Főmenü megnyitása

Omar Haszan Ahmad al-Basír (عمر حسن أحمد البشير sz. 1944. január 1. –) szudáni politikus és katonatiszt, 1989 és 2019 között az ország elnöke. 1989-ben ragadta magához a hatalmat a szudáni fegyveres erők segítségével, 1993-ig a katonai junta vezetője volt, majd hivatalosan is államelnök. 1998-ban új alkotmányt elfogadva a Nemzeti Kongresszusi Párt elnökeként vezette az országot 2019. árpilisi elmozdításáig.

Omar el-Basír
Omar al-Bashir, 12th AU Summit, 090202-N-0506A-137 cropped.jpg
Szudán elnöke
Hivatali idő
1989. június 30. 2019. április 11.
Előd Ahmed al-Mirghani
Katonai pályafutása
Csatái

Született 1944. január 1. (75 éves)
Hosh Bannaga
Párt National Congress Party

Foglalkozás politikus
Iskolái Sudanese Military College
Vallás
A Wikimédia Commons tartalmaz Omar el-Basír témájú médiaállományokat.
Omar al-Bashir

ÉleteSzerkesztés

Szegény parasztcsaládban született Kartúmtól 150 kilométerre északra, egy Nílus-parti kisfaluban. 12 éves volt, mikor az addig Egyiptomhoz tartozó Szudán elnyerte függetlenségét. Már 16 évesen belépett aseregbe, majd Kairóban elkezdete a katonai akadémiát, amit végűl Kartúmban fejezett be. Ejtőernyős tisztként Egyiptomba vezényelték, s harcolt az 1973-as arab–izraeli háborúban. Folyamatosan haladt előre a ranglétrán, 1981-ben pedig egy ejtőernyős dandár parancsnoka lett.

Amikor 1989. június 30-án[1] a vezetésével tisztek egy csoportja vértelen puccsal megdöntötte a választott kormány hatalmát, a már ezredesi rendfokozatban lévő Basírt a forradalmi parancsnokság és egyben az ország élére nevezték ki. Bevezette az iszlám törvénykezést, betiltotta a zenét, a táncot, az eskövői ünnepségeket, majd 1991-ben befogadta még Oszáma bin Ládent is.[2] Katonai kormánya 1993 októberében lemondott és formailag véget vetett az 1989-es államcsíny óta tartó katonai diktatúrának, azonban a hatalmi viszonyok fennmaradtak.[1] A magát elnökké nyilvánító Basírt az sem érdekelte, hogy az amerikai kormányzat a terrort támogató országok listájára helyezte Szudánt,[2] s azzal gyanusította meg az afrikai országot, hogy támogatta a New York-i World Trade Center ellen 1993 februárjában elkövetett bombamerényletet, illetve területén menedéket nyújt az Egyiptomban tevékenykedő fundamentalista terroristáknak.[1]

2004 októberében kormánya tárgyalásokkal véget vetett a második szudán polgárháborúnak. Ekkor robbant ki a dárfúri konfliktus, mely 200 000 - 400 000 életet követelt.[3][4][5][6] Elnöksége alatt a Dzsandzsavíd fegyveres brigád és a felkelők csoportja - mint az SPLA vagy az SLA és az Igazság és Egyenlőség Mozgalom JEM gerilla hadviselést folytat Dárfúr régióban. A polgárháború következtében 2,5 millió embert telepítettek ki.[7] és Csád és Szudán kapcsolata krízis szintre lépett.[8]

2008 júliusában az ICC Luis Moreno-Ocampo népirtással-, emberiség elleni és háborús bűnökkel vádolta meg al-Bashirt Dárfúrban.[9] 2009. március 4-én letartóztatási parancsot adtak ki al-Bashir ellen, népirtás miatt.[10]

2010. április 5-től 12-ig tartották a 2010-es szudáni elnökválasztást, Omar al-Bashir indult az elnökválasztáson.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Bencze Imre, dr. et al.: Officina világévkönyv 94/95. Officina Nova. [Budapest]. 1994. 452-453. p. (ISBN 963-8185-90-2)
  2. a b Kontúr. Omar al-Basír, Szudán szélkakas elnöke In.: HVG. XLI. évf., 2019/9. (2068.) szám, 29. oldal, ISSN 1217-9647
  3. NEWS World Africa
  4. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/su.html> cia.gov]
  5. People's Daily Online
  6. százakat öltek meg Észak-Csádban washingtonpost.com
  7. AUF Ineffective, Complain Refugees in Darfur 2009-03-04, Washingtonpost.com
  8. BBC NEWS - Afrika
  9. ICC Prosecutor presents case against Sudanese President Hassan Ahmad AL BASHIR népirással vádolják, 2009-03-14
  10. Warrant issued for Sudan's Bashir
  11. SudanTribune article : SPLM Kiir to run for president in Sudan 2009 elections

Külső hivatkozásokSzerkesztés