Huszka József

(1854-1934) magyar tanár, néprajzkutató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 5.

Huszka József (Kiskunfélegyháza, 1854. november 20.Budapest, 1934. március 31.) tanár, néprajzkutató.

Huszka József
Született1854. november 20.
Kiskunfélegyháza
Elhunyt1934. március 31. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásapedagógus,
néprajzkutató
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Huszka József témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873–76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, a budapesti Ipariskolában rajztanári képesítést szerzett.

Először Sepsiszentgyörgyön, Désen, Zentán, majd harminc évig a pesti piarista gimnáziumban, ill. a Műegyetem rajzi tanszékén tanított.

Több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket. Művészettörténeti kutatómunkája rendkívül jelentős, a Műemlékek Országos Bizottsága számára számos templom-, falkép-, oltárfölmérést készített. Közülük sokról már csak az ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarellmásolatai alapján tudunk képet alkotni.

Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.

Sepsiszentgyörgyi rajztanárként akvarell-másolatokat készített a ma már nem létező erdőfülei és a maksai Szent László freskókról.[1]

  • Magyar díszítési motívumok a Székelyföldön. Sepsiszentgyörgy, 1883. Három mintával (különnyomat a székely nemzeti múzeum Értesítőjéből)
  • Magyar díszítő styl. Budapest, 1885 (45 műlappal)
  • Teremtsünk igazán magyar műipart. Sepsiszentgyörgy, 1890
  • A székely ház. Budapest, 1895
  • A magyar turáni ornamentika története. Budapest, 1930
  • Tárgyi ethnográfiánk őstörténeti vonatkozásai; Debreceni Alma Mater Alapítvány, Debrecen, 2000 (Főnix téka)
  • A magyar ornamentika nagykönyve. Huszka József életműve; Szkítia, Budapest, 2022

Kiállítás munkásságáról

szerkesztés

A Néprajzi Múzeum 2005-ben, születésének 150 éves évfordulója alkalmából kiállítást rendezett abból a gazdag hagyatékból (közel ezer rajz és 250 fotó), amit e múzeum Huszka Józseftől őriz. Ezek nagy része az 1880-as évektől kezdve készült és örökítette meg elsősorban Erdélynek és Észak-Magyarországnak a legfontosabb műemlékeit, néprajzi tárgyait.

Nemcsak a Felvidéken és Erdélyben gyűjtött, hanem bejárta az Alföld számos települését s mindenütt a népművészet alkotásait gyűjtötte, fényképezte vagy lerajzolta. A főbb témái voltak: festett bútorok, hímzések, székelykapuk, kerámiák, a népi életből, az egyházművészet területéről pedig a Szent László-legenda falkép-ciklus a templomokban.

  • Félegyházi Közlöny 18 (2009), március 26, 5. o.
  • Huszka József (1930): A turáni magyar ornamentika története. Budapest
  • Jankovics Marcell (2006): Csillagok között fényességes csillag. A Szent László legenda és a csillagos ég. Méry Ratio Kiadó, Helikon, Budapest
  • László Gyula (1974): A népvándorláskor művészete Magyarországon. Corvina, Budapest
  • László Gyula (1993): A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-Korok-Múzeumok Könyvtára 4. szám, Budapest
  • Huszka József, a rajzoló gyűjtő. Kiállítás a Néprajzi Múzeumban, 2005. május 14–2006. március 5. Katalógus; szerk. Fejős Zoltán; Néprajzi Múzeum, Budapest, 2006
  • Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez; Székely Nemzeti Múzeum–Pallas-Akadémia, Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda, 2008

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés